Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-310

310. országos ölés aov-Jiaber 30. 1880. 265 halandók vagyunk és én a t. minister ur becsületességében teljesen megbízom, de lehet, hogy más embernek kell helyt állni, a kinek becsületességét szintén nem vonom kétségbe, de elfogultsággal vádolom, hogy egészen más nézetei lehetnek, mint a t. ház többi tagjainak. Ellenkezik a virenient éppen az intézmény érdekeivel, mert hogyan motiválja a bizottság ezen kérdést ? 0 azt mondja: a központi igazgatásnál ő megtakarít 44 és néhány ezer frtot, a kerületi parancsnokságoknál ismét egynehány ezerét, neki nem kell a beszállásolás által igényelt több mint, 150,000 frt, neki nem kell az egynehány ezerre rugó, később nagyobb összegű előnynek 20°/o-al való öregbítése. És most jön egy még nagyobb passus. Hogyan keletkeztek, kérdem a t. minister urat, azok a százezerekre rugó barakkok, lövészintézmények, melyeknek czélszerűségéről most nem szólok, mert akkor volna vita tárgya, ha a t. minister ur itt kérte volna ezen összegeket a háztól, miből lettek ezek ? Semmiből nem. Á magyarázat ott van, hogy összekapcsoltatnak a csapatokkal. Azt tudjuk, hogy éppen abban kerestük.hogy a lehető legrövidebb idő alatt iparkodtunk mégis védképes hadsereget felállítani, tehát a minimumot kerestük. Most tessék egy 5 millióra rugó összegből egy pár százezer frtot megtakarítani. Hogyan történhetik az ? Én most részletekbe nem bocsátkozhatom, hanem egy tisztán áll előttem, t. i. az, hogy éppen ezen csapatok kiképeztetésónek rovására (ügy van! ügy van! a baloldalon) és éppen az intézet alapgyökerének alávágásával. ( ügy van! a baloldalon.) Mivel gyanúsítják ez intézményt ellenei ? Azok, akik természetesen egy örökké való szolgálati rendszerben találják a culminátio pontját, a kik irigy szemmel nézték egy új intézmény keletkeztet, mely a régi czéhrendszernek eddik sérthetetlen attribútumait egy kicsit veszélyezteti. Éppen ezekre mit felelnek? Nemugy áll a dolog, amint ti mondjátok, hogy rövid idő alatt történt ott valami, hanem egyesek sokáig szolgálnak és azután — mint Ivánka barátom mondotta — kirukkolnak mint statisták, vagy mint marionettek ; mások pedig elhanyagoltainak. És itt egy igen furcsa passusa van ezen jelentésnek, amely igen megdöbbentő. Midőn ugyanis az mondatik ebben a jelentésben, hogy »A múlt évben felvett 8000 újoncz ellenében 1881. évre a tényleg felavatott 12,000 fő után kellett a költségűt felszámítani s e szükséglet-emelkedés most már annál kevésbé tagadható meg, minthogy a hiány évek óta nem pótolhatván, az újonczck oktatása hátralékba jutott«. Ez önvád, ez igazolja, a mit mondunk. Én nem tudom, stylistikai hibából történt-e, hanem mindenesetre igen furcsán hangzik, hogy maga az illető megmondja, hogy bizony itt baj van. KÉPH. 1ÍAPLQ 1878—81. XV. KÖTET. Ezek után nem akarom a t. ház figyelmét tovább fárasztani, {Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) csak rövid pár kérdést intézek a, t. honvédelmi minister úrhoz, hogy miután kétszer szólni nem lehet, azokra való feleleti alkalmat nyújtsanak a későbbi vitáknál megint ellen észrevételekre. Az első kérdés, hogy elég számú tisztekkel van-e a honvédség a legkomolyabb viszonyok esetére is ellátva, igen vagy nem ? Ha igen, elvárom arra a feleletet; ha nem, azon tiszteletteljes kérdést intézem a minister úrhoz, hog}" szándékozik e valamit tenni, akart-e eddig valamit tenni és miért nem tett egyáltalában ? Hol van a baj, hogy ebben nem lehet semmit felmutatni ? A második kérdésem, hogy kinek a kívánságára történt tehát, hogy a honvédség a törvénynek majdnem szószerinti, de mindenesetre szellemi határozata ellenében, a rendes hadsereg ordre de bataille-ába osztatik be ? És az utolsó kérdésem pedig az, hogy mikóp és mily összegekben takarított meg a t. honvédelmi minister ur a baraccokra, lövész-intézetekre, ezen egyáltalában talán ezélszerű intézményekre a néhánj? 100,000 frtnyi összegek nem a csapatok kiképzésének rovására adattak-e ki ? Különben a budgetet elfogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Ugron Gábor: T. ház! Igen óhajtottam volna, hogy ha az előttem szólottak (Halljuk ! Halljuk!) szakszerű felszólalásaikra nézve a minister ur véleményét hallhattam volna, mert akkor talán megjegyzéseimnek némely részéről lehetett volna mondanom. Én a honvédség szervezetének kérdésébe most nem akarok belebocsátkozni, mert a véderő törvény tárgyalásának idején arra bőséges alkalmunk lesz. De megütközéssel kellett hallanom azt, hogy a magyar honvédelmi minister ur azt mondja, midőn az ismétlő fegyverek itt a házban szóba hozatnak, hogy megtörténhetik, hogy Németországban azt elfogadták, de a kormányok azt egyro ásnak nem szokták felfedezni. Igen helyesen jegyeztetett meg ezen oldalról az, hogy a katonai attachék azért vannak a külföldön, hogy figyelemmel kisérjék a nagyhatalmak törekvéseit, melyek akár a fegyverzetre, akár a szolgálatra, akár a kiképeztetósre vonatkoznak. (Helyeslés a szélsőbalon.) Es sajnálattal látom a t. honvédminister úrtól, hogy ezen katonai attachék jelentéseiről tudomással nem bír, mert azok vele nem is közöltetnek. Pedig ezen katonai attachék jelentései a katonai kiképeztetósre és az élelmezés rendszerére nézve igen fontosak és háború esetén mindenesetre figyelembe veendők s ha azokat nem ismerjük, roppant nagy hátrányban lehetünk. (Helyeslés a szélsőbalon.) Midőn Stoffel báró közzé tette a jelentést, melyet ő a franczia kormánynak küldött Berlinből, a fran34