Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-309

309. országos ülés megszűntével azzal felhagytunk volna: jelenthetem, hogy az uzs óratervem;' iránti javaslat szerkesztésére kiküldött bizottság, mely több ministerram küldötteiből állt, munkáját befejezte és be is adta. Minthogy azonban e kérdés nem tisztán igazságügyi, hanem nagy mértékben nemzetgazdasági kérdés, mit mindenki el fog ismerni, nem az igazságügy mini ster maga, hanem a kereskedelmi és a belügyminister is hivatva vannak, hogy ezen törvényjavaslathoz hozzászóljanak, hogy az ő véleményük e tekintetben is meghallgattassák. Ennélfogva a ministeriumok közit most folynak a tárgyalások és a ki fontolóra veszi, mily nagyfontosságú ezen törvény, mily nagy óvatossággal kell eljárni annak előkészítésénél és mily kevéssé tanácsos éppen ezen üsyet elhamarkodni, mint annak idején történt, midőn az üzsoratörvények eltöröltettek, úgy hiszem, az erre fordított időt nem fogja elvesztettnek tekinteni, ha a törvényjaslat az igényeknek és szükségleteknek tökéletesen megfelel. Veszter Imre képviselő ur azon törvényjavaslatra, is kitért, melyet én a restantíák feldolgozása tekintetéből a ház elé terjesztettem. {Halljuk !) Osztom az ő nézetét, hogy annak tárgyalása most nem lévén napirenden, annak idején, midőn a ház előtt lesz, tüzetesebben és bővebben lehet majd hozzá szólni. Minthogy azonban már szóba hozatott, legyen szabad már most néhány észrevételt tennem. (Halljuk!) A mi törvényhozásunknak 1870-től 1877-ig az volt irányelve, hogy a legfőbb itélőszéknél, vagy a semmítőszéknél netalán felhalmozódott hátralékok földolgozására a kir. táblától rendeltessenek át bírák. Az 1870: XVI. t.-cz. egyenesen felhatalmazza az igazságügyministert, hogy 16 táblai bír ót rendeljen a legfőbb itélőszékkez a felhalmozódott hátralékok feldolgozására. Az 1871 : XII. t.-cz a semmítőszékhez négy birót rendel áthelyeztetni és az 1.877: V. t.-cz. felhatalmazta az igazságügyministert, hogy úgy a semmítőszékhez, mint a legfőbb itélőszékhez kellő számban rendelje ki a kir. táblai bírákat, a mennyiben a hátralékok ott felhalmozódnának. (Egy hang a haloldalon: Elég sajnos!) Ez volt az eddigi törvényes intézkedések tartalma, melyek nem tőlem eredtek, de a melyeket a törvényhozás elfogadott. Ennek folytán vannak most is a seramítőszéknél és a legfőbb itélőszéknél táblai birák, A törvény erejénél fogva átrendelhettem volna tehát kellő számú bírákat most is, de akkor a kir. táblánál állott volna elő azon baj, mely most a legfőbb itélőszéknél újabban mutatkozik, mert a múlt években a legfőbb Ítélőszék, mint tudva van, csaknem tökéletesen ajour volt, restantia alig mutatkozott. De, mint mondám, a királyi táblánál beállott a szükség s ennélfogva ennek orvoslásáról kellett gondoskodnom. Tettem azt a benyújtott törnoveinbcr 29. 1880. 345 j véoyjavaslattal Az igazságügyi bizottság azt tár" gyalás alá fogja venni, véleményt fog felette mondani, a t. háznak módjában lesz az iránt határozni. Előre kijelentem, hogy minden módhoz, mely a bajon segíteni alkalmas és a melyet elfogadhatónak találok, szívesen hozzájárulok. (Mozgás.) Nem ragaszkodom én nézetemhez oly makacsul, ha valaki a jobbról meggyőz. Még csak azt a megjegyzést teszem, hogy az első fokú bíróságok közit vannak törvényszékek, hol nélkülözhető birák léteznek. Ugy a telekkönyvi hatóságoknak a járásbíróságokra való átruházása folytán a 8 törvényszéki biró, az ügyforgalom számánál fogva pedig 20 biró olyan, a ki nem feltétlenül szükséges, de miután alaptörvényeink szerint a biró nem helyezhető át a nélkül, hogy az áthelyezést maga kérje, természetesen be kell várni azt az időt, midőn egyik-másik biró áthelyezést óhajtván, vagy másként üresedés támadván, ezen állások megszüntettethetnének. Tehát vannak az ügyforgalom megzavarása nélkül és volnának kellő számban rendelkezésre álló első folyamodása birák. A mi a nyugdíjazásokat illeti, méltóztataak talán visszaemlékezni, hogy 40 törvényszék feloszlattatok az országban, mely feloszlatás alkalmával nemcsak azok személyzete iránt lehetett intézkedni, hanem az egész országra nézve, de 31 elnök húz most is nyugdfjt, a kiknek alkalmazás nem jutott. Magától értetik, hogy csak olyanok rendeltetnének be, kellő figyelemmel magánérdekeikre is, a kik képesek és a kik nem munkaképtelenség miatt nyugdíjaztattak. Egyébiránt, a mint mondom, & pontra nézve, az igazságügyi bizottság tárgyalásai után, a ház bölcsessége fog határozni. Ezt csak azért hoztam fel már most, hogy ezen észrevételek részemről ne maradjanak megjegyzés nélkül. Legkevésbé volt pedig ssándékom az által a bírói függetlenséget érintem, a mely abban áll, hogy a biró, a felső hatóságok és más politikai factorok befolyása nélkül gyakorolhassa birói tisztét és ha oly intézkedés czéloztatnék, a mely e tekintetben legkisebb alapos gyanat is okozná, én ahhoz járulni nem fogok. Az utolsó pont, a melyre felelni kell: a katonai bíróságok szervezete, a melyet Chorin Ferencz L képviselő ur felemlített. (Halljuk!) A katonai anyagi büntető törvénykönyv az 50-C3 éveknek eredménye; ez lényegében azonos az osztrák büntető törvénykönyvvel, mely a polgáriak számára készült s a mely Erdélyben s a polgárosított határőrvidéken egész ez évi szeptember 1-éig alkalmazásban volt s jelenleg is az alkotmányos Ausztriában alkalmazásban van,—nem mondom, hogy egészen azonos, mert vannak külön fejezetei e törvénykönynek, a katonai bűntettekről