Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-309

309. orszáa-os ölés november 29. 1880. 243 te'se alapján ő és Dr. Emmer Kornél, ur együttvéve fogják azon szervezet alapelveit megállapítani és beterjeszteni, a melyek a polgári perrendtartásnak a szóbelileg és közvetlenség elvei szerint behozatalára szükségeseknek és czélszerüknek mutatkoznak. {Helyeslés.) Ez vonatkozik a határozatnak első részére. A mi a kir. tábla decentralizátióját illeti, én tökéletesen elismerem, hogy végleges intézkedés csakis a perrendtartás elveinek, szabályainak megállapításával történhetik czélszerüen, de másrészről utasítva lévén a ház által, hogy a felosztásra vonatkozó előmunkálatokat tegyem meg- és pedig mielőbb tegyem meg; ezen határozatnak eleget tenni kötelességemnek tartottam. (Helyeslés.) Ennélfogva az erre leghivatottabb orgánumokat véleményadásra szólítottam fel. Véleményadásra szólítottam, hogy mind a feltörvényszékek, vagy kir. ítélőtáblák számára, mind pedig elhelyezésökre nézve, tekintettel saját körük viszonyaira, véleményt, adjanak. Felszólítottam nemcsak a bíróságokat, de felszólítottam az ügyvédi kamrák nagy részét, főkép a nagyobbakat, mert ugy vagyok meggyőződve, hogy az igazságszolgáltatás igényeire nézve az ügyvédi kar is hivatva van véleményt mondani, a mely közvetlenül képviselvén a feleket, az igazságszolgáltatás hiányait és az orvoslási módokat felismerheti. (Helyeslés.) Áz ügyvédi kamaráktól és a főtörvényszékek részéről is részben beérkeztek a vélemények. Igenis tudom, elismerem, hogy előbb, mintsem a perjognak alapelvei meg vannak határozva, míg meg nincs határozva, melyik rendszer lenne elfogadandó és életbe léptetendő, hogy előbb véglegesen a deeentralisátiót keresztülvinni és a belyeket mind megjelölni egész biztossággal lehet. De arról is me ff vagyok győződve, hogy e decentralisátiót előbb is ugy lehet foganatba venni, hogy kevesebb számmal oly helyeken, helyeztessenek el a táblák, a melyek — akármekkora legyen utóbb azoknak száma — mégis a táblák székhelyéül meg fognak maradni. Vannak bizonyos városok, a melyekre nézve, akármiképen alakuljon a táblák száma, alig lesz befolyással az, hogy ott legyen-e vagy ne, hanem csak az lesz befolyással, hogy nemcsak ott, hanem azonfelül ott még másutt is legyenek. Én éppen azért, mihelyt az erre vonatkozó előmunkálatok készen lesznek, kötelességemnek fogom tartani a ház elé törvényjavaslatot terjeszteni, a mely sok tekintetben az igazságügyi administrátió javítására, reményiem, a legnagyobb befolyással lesz, mert csak akkor lehet majd az ítélőtáblák elnökeinek kezében összpontosítani bizonyos administrationális teendőket, melyek most mind az igazságügyministeriumot terhelik. Harmadik az ügyvédi rendtartás. Már ez idén, mikor t. i. ezen tárgy szőnyegre került, ; szerencsém volt a ház előtt kijelentem, hogy az ügyvédi kamarákat felszólítottam, hogy az ügyvédi rendtartás módosítása iránti véleményeiket velem közöljék. Ugyanazt tették a főbb törvényszékek és különösen a kir. itélő tábla. — Ezen munkálatok tekintetbe vételével, tekintetbe vételével egyátalán országos viszonyaink követelményeinek, készült azon ügyvédi rendtartási tervezet, a melyet arra hívatott szakférfiakkal hónapokon át tárgyaltunk és véglegesen már most megállapítottunk. Azon észrevétel történt, hogy ezen tárgyalásokban a vidéki ügyvédi kamarák képviselve nem voltak,, de az ügyvédi kamarák a vidéken meg lettek hallgatva és az ő véleményeik is képezték alapját a tervezetnek, a tanácskozásoknál az ő nézeteik is tekintetbe vétettek és igy azt, hogy a vidéki érdekek nem lettek volna figyelemre méltatva, állítani .nem lehet. Hogy vidékről ügyvédeket be nem lehetett hívni, itten heteken át velük tárgyalni, ezt foglalkozásuk természete is, gondolom, nagyon igazolja. Az ügyvédi rendtartásról készült törvényjavaslat tehát még ezen ülésszak alatt a ház elé fog terjesztetni, még pedig oly időben, hogy a ház azt tárgyalhassa, olyan stádiumban van, hogy néhány hét múlva ezt, remélem, a ház asztalára le fogom tehetni. (Elénk helyeslés.) A harmadik határozati javaslat vonatkozott a polgári házasságra. (Halljuk! Halljuk!) Az igazságügyminister arra volt utasítva, hogy oly időben terjessszen elő törvényjavaslatot, hogy azt még ezen országgyűlés alatt törvényerejére emelni lehessen. Erre nézve Chorin képviselő ur felszólítására kijelentetem, hogy azon munkálatok, a melyek arra szükségesek, hogy a ház határozatához képest a kormánynak ezen ügyre vonatkozó javaslatai még ez országgyűlés alatt tárgyaltassanak, hogy ezen munkálatok az igazságügyministerium részéről elkészültek és be vannak fejezve. Ezek vonatkoznak a ház e tárgyú határozataira. (Felkiáltások a szélső balon: Mikor tárgyaltatnak ?) A mi a többit illeti, fel volt említve különösen a polgári törvénykönyvnek elkészítése (Halljuk! Halljuk!) és többen abban a véleményben voltak, hogy azóta, hogy ez ügy itt szóba került, nem történt semmi, (Halljuk! Halljuk!) Bocsánatot kérek, tessék tekintetbe venni, hogy ápril óta 6 hó folyt le és hogy ezen 6 hó lefolyta alatt lényegesen nem változhatott a viszony. De azért mégis változott és pedig annyiban változott, hogy a ki figyelemmel kisérí a szaklapok közleményeit, igenis fogja tudni, hogy Teleszky István t. képviselőtársunk az örökösödési jognak egyrészet, tehát munkáját, a meiylyel meg volt hízva, elkészítette s a „Jogtudományi Közlönyében közzé is tette; tudni fogja, hogy az általános indokolás, melyet Győri Elek ügyvéd ur