Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-306

180 306. országos ülés 25 november. 1880 szakemberek, melyekről a minister nr saját szak­közegei által könnyen értesülést nyerhet. Bátorkodom tehát a minister uríól kérdezni: méltóztatott-e ez irányban akkori ígéretéhez ké­pest akkoron valamit lendíteni és hogy minő eredménye van a minister ur ebbeli fáradozásá­nak, hogy sikerült-e az amerikai sertéshús be­hozatalát megnehezíteni, kitiltani vagy legalább az általam jelzett irányban valami positivnmot elérni. Egyúttal még arra is figyelmeztetnem kell a minister urat, hogy miután épp a kőbányai és soproni vesztegzárak felállítása következtében egyrészről ugyan a magyar gazdák jó voltára a hazai sertéstenyésztés emelkedni kezd, de más­részről, a mint az előrelátható volt, a rumániai és szerbiai sertések behozatala és ezek transito szállítása is bizonyos mértékben csökken. Ezt azonban az oláhországi és szerbiai sertéstenyész­tők az által igyekeznek ellensúlyozni, hogy innen e vesztegzár! költséget kikerülhetvén, helyben öletik le hizott állatjaikat és Magyarországba a kész sertés-zsirt, húst és szalonnát szállítják be egészen megvizsgálatlaimJ, a melyek lehetnek fo­nalóczosak és lehetnek körömbetegségben elhullott állatok részei. Azért kérdem a minister urat, tesz-e valami intézkedést az illető határokon arra nézve, hogy Szerbiából és Rumániábóí nemcsak az élő serté­sek, hanem a már felbonczolt sertések hus-, sza­lonna- és zsír-részei megvizsgálatlanul be ne hozassanak. Ez annál fontosabb, mivel a vizsgá­lat e tekintetben igen nagy nehézségekkel jár, ha gyakorlatilag szigorúan akarjuk valósítani; azt hiszem tehát, hogy a minister ur e tekintetben legjobban tenné, ha a behozatalt egyátalában megakadályozni iparkodnék. Egyébiránt moiidom, mint az illető kerület képviselője, igen kíváncsian várom a minister ur e részbeni nyilatkozatát. {Helyeslés balfel'Ól.) Kemény Gábor földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister: T. ház! {Halljuk!) Mindenekelőtt legyen szabad őszinte köszönetet mondanom az elismerésért, melyet az általam eszközölt intézmények irányában a túlsó oldalról hallottam. Igenis, magam is nagyon fontosnak tartottam sertéskereskedésünk ügyét; az a múlt években rendkívüli hanyatlásnak indult; igen sok ember igen nagy összegeket vesztett rajta és ez következménye volt azon hitelhiánynak és hitel­csökkenésnek, melylyel a magyarországi sertés­tenyésztésből proveniáló húst és zsirt tekintették. Főfontosságúnak tartottam tehát annak azon hi­telt megszerezni, melyre méltó. Főfontosságúnak tartom, hogy a magyar sertés az ide importált, de nem itt nevelt más sertéstől megkülönböztet­hető legyen. Érre nézve tettem intézkedést a kő­bányai vesztegintézetet illetőleg és később a sopronyi vesztegintézetet illetőleg. Ez intézke­dést a szerbiai és román kereskedők eleinte ellen­szenvvel fogadták és nekem megnyugvásra szol­gál az, hogy e panaszok elnémultak. Nemcsak azért, hogy az eljárás egyszerű sima és nagyobb költséget nem igényel, de azért is, mert már maguk is számításba veszik azon áremelkedést, a melyet saját sertéseikre nézve elérnek és sokkal nagyobb nyereséget találnak ebben, mint •di mi veszteséget okoz az emberi élvezetre alkalmatlan sertések kivonása. A mi azt illeti, hogy romlott sertéshús és zsír is hozatik be, erre nézve én nem vagyok informálva. Ha e tekintetben valamely érdekeit fél, kereskedő hozzám fog fordulni, én a dolgot meg fogom vizsgálni és azon határok, a melye­ket egyfelől a közegészségügy megenged, más­felől pedig a létező kereskedelmi szerződések lehetővé teszik, intézkedni fogok. Már ily positive és könoyen nem tudok fe­lelni azon szintén fontos kérdésre, melyet a t. képviselő ur felhozott az amerikai sertéshús és zsírnak hazánkba behozatalánál való megvizsgálását és netalán élvezetre használhatatlanná tételét illető­leg. Én igenis tettem e tekintetben ígéretet, hogy meg fogom kísérlem az egyszerű közforgalomból kivonni ezeket annyiban, a mennyiben olyanná tétetnének a határszéli bejövetelnél, hogy emberi élvezetre használhatatlanok, de e tekintetbeni lé­péseim sikerre nem vezettek. Lehet, hogy sike­rülni fog majd később bővebben nyilatkoznom, de positiv ígéretet tennem most nem lehet. Mindenesetre köszönetet mondok a t. kép­viselő urnák elismeréséért és legyen arról meg­győződve, hogy különösen, ha oly intézkedése­ket tehetek, mint a minők voltak az említett vesztegintézetek, a melyeknek felállítása egy krajczárba sem keröl az állam cassájának és ezen kívül még a polgároknak jövedelmeit is fokozzák, mindig a legnagyobb örömmel fogom azt meg­tenni. {Helyeslés.) Antal Gyula jegyaő {olvassa): Kiadás. Személyi járandóságok 32,460 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző' {olvassa): Dologi kiadások 11,090 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző {olvassa) ; 13. A bosz­niai határszélen 3 vcsztegintézet és egy kiren­deltség szükséglete 9600 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző {olvassa): A kő­bányai és soproni állami sertésvesztegeldék 10,200 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző {olvassa): összesen 63,350 frt. Elnök : Megszavaztatik.

Next

/
Thumbnails
Contents