Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.
Ülésnapok - 1878-306
163 506< országú 61éi november SS. 1886. mely mellett, hogy kényelmük teljes és gond- j talán legyen, a magyar nyelvnek behozatala czéljá- t ból alantas hivatala magyarok tartatnak meliettök, kik helyettök dolgoznak. Ez a mai i helyzet". „Nem ez, mert én azt híren leirni nem is tudom. Ezt látni kellene folyton annak, a ki ezen idegen főhivatalnokok érzelmei és magaviselete felől igaz fogalmat birni óhajt". „Vasutaink építésénél az idegenek, nemcsak szándékosan elrontották vonalaiakat, építve azokat óriási költséggel, de a forgalmi intézkedésekhez szükséges hivatalos berendezéseket, azoknak elnevezéseit is ugy állapították meg, mintha csak arról lett volna szó, hogy egy idegen országbeli vasutvonalat tovább építsenek". „Hinné-e a képviselő ur, hogy magánál a magyar államvasút állomásainak ronditett távirdai elnevezése nem magyar, hanem német értelmű. Pedig ez igy van. Hosszú sorát a példáknak hozhatnám fel, de csak néhányat kivánok itt kiemelni, p. o. ezen szó „igazgatóság" igy jeleztetik: P. D. vagyis Pest Direction. Pest állomás P. B. vagyis Pest Bahnhof. Losoncz, Miskolcz ugyanúgy. Kőbánya S. T. vagyis Steinbruch. (Mozgás.) Eger E. L. B. vagyis Erlau BFAubof. (Derültség. Bálijuk! Halljuk!) NagyVárad Gr. W. vagyis Grossvardein. (Nyugtalanság.) Buda 0. F. vagyis Ofen". (Derültség.) „Ezek máig is igy léteznek. S van-e ezekben magyar szellem, de csak a legcsekélyebb érzék a külső magyar alakiságra nézve" ? ,,Ezer meg ezer ily visszaélés létezik, mintha csak idegen országban élnénk. Ne méltóztassanak hinni, hogy csak egy lépést is előre haladtunk a magyar szellemben. A mi történik, az mind csak látszat De a lényeg, a szellem, a német, mely megöl." Én akarom hinni, —• mert a levelet pár hóval ezelőtt kaptam, — hogy azóta valószínűleg javult a helyzet; (Derültség bal/elöl) de ha nem javult volna, ajánlom önöknek t. képviselő urak és ajánlom a t. kormánynak, hogy vegye ezt figyelembe. A magyar erők alkalmazása édes mindnyájnnknak,érdeke s engedjék reménylenem, hogyha igy van, miként ez előadatott, még a magyar állami távirdánál is, azonnal megrendelendő, hogy ez többé igy ne legyen. Ezt tartottam kötelességemnek a magyar államvasutak előirányzatánál előadni. (Élénk helyeslés bed/elöl.) Antal Gyula jegyző (olvassa): Üzleti kiadások. Főösszeg i 1.078,220 frt. Elnök : Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző' (olvnssa): Üzleti bevételek. Főösszeg 18.000.000 frt. Elnök : Megszavaztatik, melybed 11.078,220 frt az üzleti kiadások fedezésére a közmunka- g közlekedési tárcsánál; 6.921,780 frt pedig, mint az államvasutak tiszta jövedelme, a pénzügyi tárcza rendes bevételei köztt VI. fejezet 46. czíme alatt állíttatik be. Antal Gyula jegyző' (olvassa): Beruházások összesen 586,750 frt. Elnök.- Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): Uj építkezések. 1. tétel. Központi fűtőház építésére első részlet 150,000 frt. Elnök : Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa) : 2. tétel. Központi személypályaudvarhoz első részlet 150,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): 3. tétel. A gyéres-tordai szárnyvonal építésére 60,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): A dunaparíi teherpályaudvar folytatólagos építésére második részletként 260,000 frt. Elnök : Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassd): Együtt 620,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Antal Gyula jegyző (olvassa): Állami gépgyár. Kiadás 1.000,000 frt. Madarász József: T. ház! (Halljuk!) Egy határozati javaslatot fogok letenni a ház asztalára, mielőtt azonban azt tenném és azt indokolnám, igen szerencsésnek érezném magamat, ha a t. előadó ur által előbb hivatalosan fel világosi itatnám, miután azon interpeílátiómra, melyben kérdeztem a ministsr úrtól, hogy nézze meg, mely évben rovancsoltatott, vagyis vétetett számba az állami gépgyárnak összes vagyona, arra nézve semmi választ nem kaptam; arra nézve pedig, hogy ez nem vétetett számba 1879. óta, most már teljesen meg vagyok nyugtatva, tehát nem tudhatom, — mert azért kértem, hogy lássam meg —• mi hát az állami gépgyár vagyona. Nem volna-e szíves a t. előadó ur felvilágosítani először: mikor, mennyiért vétetett meg az állami gépgyár, ós eddigelé mi ruháztatott be ez állami gépgyárba; másodszor: minő üzleti tőke adatott ez állami gépgyárnak és mennyi most az üzleti tőke? hogy ezen adatok nyomán tájékozást nyerve, szólhassak majd határozati javaslatom indokolásához. Ha e felvilágosítást a t. előadó ur megadná, igen megköszönöm. Dániel Ernő előadó: A hozzám intézett kérdésre nézve bátor vagyok felvilágosításul megemlíteni annyit, hogy az államvasutak gépgyárának 1879-ik évi üzleti jelentése a t. ház tagjai köztt kiosztatott, mindenkinek kezében van és ha a t. képviselő ur azt a fáradságot veszi maga-