Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-305

154 365. országos ülés november 24 1880. melyen az új töltésnek keresztül kellene mennie, ott a Nászta-fenék, ott a töltés nem építhető, mivel az ott elázna, rendelne tehát vizsgálatot a helyszínén. T. ház! A vizsgálat megtörtént és pedig megtörtént téli időben, február havában, oly időben tehát, midőn még a csapadéknak, az elolvadt hónak sem elpárologni, sem a földbe beszivárogni nem lehetett. És akkor constatálták, hogy a télvíz időn is csak 80 centiméternyi víz van azon a Násztafenekén, nem pedig 3—4 láb­nyi, mint az a Pallavicini uradalom részéről állíttatott. A ministertanácsos ur mintegy kicsiny­lőleg nézte ezen vizet s mint jelen volt szava­hihető emberektől tudom, még csodálkozva em­líté: „Itt ne lehetne gátat építeni?" Az e vidéki lakosok a legnagyobb reményekkel voltak eltelve. Fájdalommá! kellé azonban tapasztalniok, hogy az élő szó és írott betű között nem mindig van öszhang. A minisztertanácsos ur Írásban oly vé­leményt adott, mely a vidék lakossága ellenében az uradalomnak adott igazat. Ez alapon a mos­tani közlekedési miaister ur visszavonta az előbbi minister ur határozatát és úgy rendelte, hogy ne 500 öl, hanem a minimális 800 méter hagyassák ezen ártérszorulatoknál, miután a szakértők sze­rint ez elég, hogy a viz lefolyjon s ily széles­ségű szorulat már duzzadást nem okoz és mini­mum gyanánt elfogadható. Hát t. ház, én meg­engedem, hogy normális helyeken elég biztonságot nyújt az elöntttés ellen az ártéri minimum is s veszély nélkül lakhatnak a folyó partjain az emberek. De, a mint eüdítettem, az árvízveszély­nek itt e helyen minden., de minden factora talál­kozik. Hogy itt is és éppen itt elegendőnek mondassák és alkalmaztassák a minimum, azt a vidék lakosságára nézve megnyugtatónak nem lehet mondani. Ugy értesültem, hogy ezen 450 ölnyi, illetőleg 800 méter szélességű ártér ha­gyásával tervezett gát építése már meg is kezdő­dött s azóta tán be is fejeztetett. Ezen tehát egy­szerű felszólalással már nem lehet segíteni. De constatálni kívántam azt, hogy az ügy a kép­viselőházban tárgyalva volt, hogy a mennyire erőnkhöz ás tehetségünkhöz képest lehetséges volt, igyekeztünk a t. házat a viszonyokról, a helyi és egyéb körülményekről felvilágosítani s a beállható veszedelemre figyelmessé tenni, Még egyszer fölkérem a í. közlekedési miaister urnak jóindulatát e vidékek érdekében és biztosítom, hogy a mi most még talán néhány 100,000 írt­tal kivihető volna: az pénzben kifejezve is sok milliónyi értéket képvisel és egy gazdag és pon­tos adófizető vidéknek nyújtana fölvirágzása ér­dekében támogatást. Az erre hozott áldozatot nagynak mondani nem lehet, ha helyesen hasz­náltatik föl; de kiszámíthatatlan karával járhat államnak ugy, mint egyeseknek, ha akár roszul értelmezett takarékosságból, akár más okból, oly téves műveletekbe fektettetik, melyek talán né­hány év múlva már correctiót követelnek. Rósz pró­féta legyek, de aligha pár esztendő nem lesz elegendő kideríteni, hogy a most nagy költség­gel belebb helyezett, de nem eléggé belebb he­lyezett gátak újra át lesznek helyezendők. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Ordódy Pál, közmunka- és közlekedés­ügyi minister: T. ház! (Halljuk!) Thaly Kálmán képviselő ur a Duna-szabályozás tár­gyában tett előterjesztésem folytán némi meg­jegyzéseket tett, különösen a Duna-szabályozásra nézve. Bátor vagyok erre én is némelyeket vála­szolni és pedig mindenekelőtt a tervekre nézve, melyek a Duna-szabályozás tárgyában megindit­tattak. (Halljuk!) En teljesen át vagyok hatva annak szüksé­gétől, hogy nekünk vizi-utaink fejlesztésére igen nagy gondot kell fordítanunk, ha egyátalán a szállításnál versenyt akarunk tartani azon or­szágokkal, melyek kedvezőbb helyzetben lévén, terményeiket a világpiaczokra olcsóbban vihetik. S talán joggal is hivatkozhatom arra, hogy a mint nekem alkalom adatott, hogy ezen czél meg­valósításához, ha bár csak csekély mérvben is T hozzájárulhassak, az alkalmat megragadtam mindjárt s meg is indítottam azon munkálatokat, melyek szükségesek arra, hogy a törvényhozás a rendszeres munkának minden költségei tekinte­tében teljesen tájékozva legyen. Megindítottam mindenekelőtt a felvételi munkákat a felső Dunán és pedig még a nyár folyamán. Ezen munkák most folynak és azt hiszem, hogy még ez évben künn a helyszínén be is lesznek végezve. A mint azok be fognak adatni a közlekedési ministeriumnak, első dol­gom lesz, hogy elkészíttessem ezen munkálatok alapján a terveket és költségvetéseket, hogy azokat a törvényhozásnak beterjeszthessem. Azt méltóztatott a t. képviselő ur kívánni, hogy az minél hamarabb történjék meg. Részemről ezt igen szívesen megtenném, ha az ily dolgot egy­általán oly gyorsan el lehetne végezni; de az ily nagy technikai munkát pár hét alatt elvégezni nem oly dolog, a mire akárki is vállalkozhatnék. Ezen munkát egészen alaposan kell megbírálni s csak akkor leszünk azon helyzetben, hogy oly tervet és költségvetést adjunk a t. ház elé, melyben meg is nyugodhassak. Én tehát minden­kép azon leszek, hogy bár mindenesetre több időt fog igénybe venni ezen munkálatok teljesítése, de reménylem, hogy azon helyzetben leszek, hogy még az országgyűlés berekesztése előtt be fogom terjeszthetni az erre vonatkozó munkálatot még ez ülésszakban, habár biztosai) ezt sem

Next

/
Thumbnails
Contents