Képviselőházi napló, 1878. XV. kötet • 1880. november 17–deczember 11.

Ülésnapok - 1878-303

108 305 országos ülés november 22. 1880. előterjesztésekor igen erősen hangsúlyozta azon elvet, hogy Magyarország pénzügyi kibontakozása egyoldalú pénzügyi szabályokkal immár nem lehetséges s hogy múíhatíanúl szükséges lesz, a polgárok jövedelmi forrásának fokozásához látni. Ez elvet én is elfogadom s azt hiszem, hogy a kibontakozás csak az által lehetséges, ha Magyarország termelő ereje fokoztatik s a polgárság azon helyzetbe hozatik, hogy a folytonosan növekedő állami szükségletek elviselésére képesebbé legyen. Az a politika, melynek e törvényjavaslat megtestesülése, homlokegyenest ellentétben áll ezen szóval kifejezett törekvéssel. En ennél fogva, minthogy a kormány poli tikája olyan, minőnek jellemezni bátorkodtam, azt nem helyeselhetem s természetesen nem járulhatok Lozzá a pénzügyministeri költségvetés megszavazásához. {Elénk helyeslés a széh'ó baloldalon.) Lukács Béla: T. ház! En nem fogok általánosságokba bocsátkozni s nem fogok most azon kérdés tárgyalásába sem bemenni, melyet Mudrony t. képvielőtársam felvetett, t. i. nem fogom a fogyasztási adó kérdését s azon javaslatokat tárgyalni, melyeket ezekre vonatkozólag a kormány beterjesztett. Erről a budgetben tulajdonképen szó nincs s a kérdés ma oly annyira fontos, oly sok érdekbe vág, hogy azt hiszem, ilyen tárgyalással a kérdés helyes megoldását egyáltalában elő nem segítjük. Ez azonban egyáltalában nem jelenti azt, mintha én amaz előterjesztett javaslatokat helyeselném, sőt kénytelen vagyok kiemelni már most, hogy azokat én is igen rosszaknak tartom s azt hiszem, hogy alig van javaslat, mely nagyobb felületességgel és nagyobb könnyelműséggel lett volna előkészítve és előterjesztve, mint a fogyasztási adókra vonatkozó törvényjavaslat. Ezekről azonban beszélni fogok akkor, ha azok tárgyalására kerülend a sor. Egy más kérdést vetett fel Helfy t. képviselőtársam és ez az államjavak eladásának kérdése. Erre vonatkozólag egy határozati javaslatot terjesztett be. Én azt hiszem, hogy a tárgyalás gyakorlati eredményének szolgálunk, ha arra kérem t. képviselőtársamat, hogy egyezzék bele abba, hogy ezen határozati javaslat az illető budgettételnél tárgyaltassék. A mostani tárgyalással, megvallom, a gyakorlati eredményt látom koczkáztatva, mert az államvagyon eladásához , a mely igen fontos tárgy, valószínűleg a képviselőháznak több tagja akar hozzá szólani; holott, ha ugy mellékesen ily általános tárgyalással, a melynek tulajdonképen fogható alapja nincs, elütjük a kérdést, akkor más gyakorlati kifogások érvényesítésétől esünk el. Kekem is vannak észrevételeim az államvagyon eladását illetőleg, de azt hiszem, hogy helyesebb lesz azokat az illető tételnél előadni. Én tehát arra kérem Helfy t. képviselőtársamat, egyezzék bele abba, hogy az általa benyújtott határozati javaslat tárgyalása és az a feletti szavazás a részletes tárgyalásig halasztassék el, t. i. mig az átmeneti bevételeknél az államjószágok eladásából előirányzott Összegre kerülend a sor, fenntartva magamnak is azt, hogy észrevételeimet akkor tehessem meg. Mocsáry Lajos: En is azon tárgyhoz akartam szólani, a melyre vonatkozólag Helfy képviselőtársam határozati javaslatot nyújtott be. Miután azt hiszem, hogy t. képviselőtársam is hajlani fog azon felhívásra, melyet Lukács képviselő társam hozzá intézett, mert nem esünk el attól, hogy észrevételeinket előadhassuk, én részemről a dolognak további fejtegetésétől ezennel elállók. Gr. Szapáry Gyula pénzügymlnlsíer: Azon kérdésre nézve, a melyet Mudrony képviselő ur felhozott, azon egyszerű oknál fogva nem refleetálok, mert az mostan nincsen napirenden ; mert akkor, ha a fogyasztási adókról szóló törvények a képviselőház elé fognak terjesztetni, lesz mód és alkalom arra, hogy ki-ki elmondhassa nézetét a törvényjavaslat mellett, vagy ellen és mert akkor fog a ház határozni a felett, vájjon azon hangzatos szavak, melyekkel Mudrony képviselő ur az érintett törvényjavaslatokról szólott, alaposak-e vagy nem. Áttérve Meezner képviselő ur megjegyzésére, bátor vagyok kijelenteni, hogy a körrendelet, a mely a szőlődézsmaváltságtartozások behajtásáról szól, 1878-ban adatott ki, tehát két évvel a törvény megalkotása előtt s az 1880: II. t. ez. megalkotása után figyelembe vétel végett az illető pénzügyi közegeknek kiadatott. Minthogy a törvénynek intézkedései oly tiszták és világosak, hogy bővebb magyarázatot nem igényelnek, a pénzügyi közegeket újabb utasításokkal ellátni szükségednek nem tartottam. Ha ennek ellenére is megtörténnék az, hogy az 1880. évi törvényben foglalt intézkedések helyett az előbbiek vétetnek figyelembe, nem várva be egyes eseteknek feljelentéséi, már a t. képviselő urnak mai felszólalása következtében is intézkedni fogok az iránt, hogy ez meg ne történhessék és hogy az 1880: II. t. ez. intézkedései szigorúan meg tartassanak. A mi az államjavak eladásának a képviselő urak nagy része által felhozott kérdését illeti, magam is osztom azon nézetet, hogy e kérdéshez az illető tételnél lehet a legczélszerűbhen hozzá szólani, azon tételnél, a hol ez előfordul; de akárhogy méltóztatik a t, háznak határozni, csak arra kérem, hogy ne méltóztassék ezt az ügyet kétszer tárgyalni; egyszer most általános-