Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-276
82 276. országos ülés jmnins 5. 1880. Elnök : A t. képviselőház, azt hiszem, méltóztatik elfogadni a kérvényi bizottság határozati javaslatát, mely igy szól: „A képviselőház a jeleu kérvényt a pénzIigyministerrel közölve, elvárja ennek jelentéstételét ezen kérvényre vonatkozólag." (Elfogadtatik.) Vécsey Tamás, a kérvényi bizottság előadója : Alsó-Fehérmegye közönsége, az erdélyi birtokrendezési törvényjavaslat oly időbeni tárgyalását kéri, hogy az még ez ülésszakban törvényerőre emelkedjék. Alsó-Fehérmegye közönségének kérelme a ház folyó évi június 5-ik napján megkezdett tárgyalása folytán teljesülvén, jelen kérvény a képviselőház irattárába helyeztetik. Elnök: Alsó-1 ehérmegye közönségének kérvénye tehát a ház irattárába tétetik. Vécsey Tamás, a kérvényi bizottság eló'adója: Szabolcsmegye közönsége, az 1876. évi XV. t. czikknek adóelengedésre vonatkozó szakaszait módosíttatni, illetőleg a földárja által okozott károk tekintetbe vételét kéri. Vonatkozólag Torontálmegyémk 346. számú kérvényére és a képviselőházban a jelen ülésszak alatt tett ide vágó pénzügyministeri nyilatkozatra, a jelen kérvény a pénzügyministerhez véleményeztetik utasíttatni. Pilisy László: T. ház! Midőn Szabolcsmegye közönsége az országgyűléshez fölterjesztendő jelen kérvénye szerkesztését elhatározta, tette ezt azért, mert azon szomorú tapasztalatra jutott, hogy a megye területén a földárja által hasznavehetetlenné vált földek adóját az 1876: XV. t. ez. hiányos szövegezése, vagy értelmezése folytán leíratni nem képes. Ezért Szabolcsmegye törvényhatósága azt kéri, hogy az idézett törvényezikk akképp módosittassék, miszerint a földárja által vetés-szántás, sőt legeltetésre is teljesen hasznavehetetlenné vált földek adóelengedésben részesittessenek. (Helyeslés a haloldalon.) Az 1876: XV. t. ez. 49. §-a, mely igy szól: „szántóföldekre nézve oly fagy, tartós szárazság, vagy földárja által okozott oly árviz, mely a bevetett földeknek termését hasonlóképen egész határokat magukban foglaló nagyobb területeken oly módon és időben semmisíti meg, hogy az illető földek azon évben már újabb veteményezés által jövedelmezőkké egyáltalán nem tétethetnek*, mint látjuk, nem zárja ki a földárja által okozott csapást s az ennek folytán igénybe vehető adóelengedést. De, t. ház! a ki ismeri a földárja természetét, az tudni fogja, hogy az egész határokat magában foglaló területet nem borít el, hanem legtöbbnyire, mint éppen a kérvényező megye területén is, homokdombok köztt elterülő lapály okat, sokszor több száz holdra menő' területet tesz szántás-vetés, sőt legeltetésre is teljesen hasznavehetetlenné s az ily területek több-kevesebb, egész 10 évig is vizzel borítvák. Ilyen formán, mert a földárja egész hatásokat nem semmisít meg, a nevezett törvény pedig egész határok megsemmisítését határozott föltételként irja körül, alkalmaztatváu a paragraphus, a legtöbb kérvényező elutasittatott kérelmével, a mint ezt a kezemnél levő adófelügyelői végzéssel igazolhatom, azon az alapon, mivel a földárja egész határok vetéseit nem semmisítette meg. Kérdem most már, méltányos-e s lehet-e intentiója egy államnak, hogy oly földet, mely nem jövedelmez, jövedelemmel s ez alapon adóval rójjon meg? Tudom ugyan, hogy egynémely kérelmező bizonyos, nevetségig csekély összegig részesült adóelengedésben, de ez aztán éppen a törvényezikk hiányos szövegezését igazolja, mert hasonló esetekben — ha csak rósz akaratot nem akarunk feltételezni — hasonlóan kell a törvényt alkalmazni. Azt is mondja továbbá az említett törvényezikk, hogy csak azon esetben van adóelengedésnek helye, ha a földárja bevetett földeket semmisít meg. T. ház! Már az 1878., de főkép 1879-ben lepte el homokdobjaink köztt elterülő lapályainkat a földárja, azt tehát már 1879-ben nem is veteményezhettük. Félni lehet, hogy ez évben a kérvényezők már az oknál fogva sem részesülhetnek adóelengedésben, mert veteményeikben nem szenvedtek kárt. Igen, de a föld, mely jövedelmezőnek van felvéve, évek óta viz alatt áll, vetni, vagy legeltetésre használni nem lehet s bár veteményekben nem tett kárt, ott a kár, hogy a föld egyáltalán nem hasznosítható. Én, t. ház, ily magyarázatot adni e törvénynek nem tudok, legalább annak szelleméből azt magyarázni nem lehet, de tudom azt, hogy ha a t. ház Szabolcsmegye közönsége kérvényét figyelemre nem méltatja s a nevezett törvényt nem módosítja; s a t. péuzügyministeri ur közegeinek addig is más utasítást nem ad, a gyakorlatba vett sérelmes elintézése a kérvényeknek továbbra is nehezedni fog az igen súlyos gazdasági viszonyok alatt már-már összeroskadásig terhelt, mezőgazdasággal foglalkozó közönségre. Ennélfogva a kérvényi bizottság véleményét el nem fogadom, hanem kérem a t. képviselőházat, méltóztassék következő indítványomat elfogadni. (Olvassa.) Elnök: T. ház! Az indítvány még egyszer fel fog olvastatni. Baross Gábor jegyző' (olvassa): „A kérvény oly utasítással adatik a pénzügyministernek, hogy tekintettel a kérvényben kifejtett indokokra, az 1876. évi XV. t. ez. módosítására nézve minél előbb törvényjavaslatot terjeszszen be."
