Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-276

276. országos ülés jnnins 5. ISSfc. 75 kötelességem kijelenteni, hogy ez egyáltalán nem áll, mert a választási törvény a román és a nem román ajkúakra az erdélyi részekben tökéletesen egyforma, a hol akarnak román ajkú polgártársaink az erdélyi részekben részt is vesznek a választásokban és vannak helyek, a hol döntenek, de a hol önként visszavonulnak, arról nem a törvényhozás, nem a törvény tehet, hanem saját oolitikájuk, mely hogy helyes-e, vagy nem helyes, ez megint ide nem tartozik. A másik állítás, mintha az erdélyi képviselők valami külön privilégiumot kérnének az erdélyi részekre nézve ebben a törvényjavaslatban. Méltóztassék elhinni, hogy ilynemű eszméje a törvényjavaslat körül senkinek sincs. Nem csak az erdélyi képviselők, de mindnyájan tartozunk kérni, hogy a mint az ország minden részében, ngy az erdélyi részekben is az, a mi következik, kifotyása legyen a történelmi fejleménynek. Miután a történelmi fejlemény Magyarországban és az ország erdélyi részében különböző, igen természetes, hogy az ezen alapra helyezett épületnek is az ittenitől igen sok tekintetben el kell térnie. Különben igen hebyesen ki volt már itt mondva, hogy ha ezen törvényjavaslat keresztül fog menni, igen sok tekintetben még kevesebbet mond és határoz az erdélyi részekre nézve, mint a mi jelenleg Szt. István birodalmának többi részeiben van. Előre bocsátva, hogy Orbán Balázs t. képviselőtársam elmondott nézeteinek nagy részében osztozom, egyetlen megjegyzést teszek az ő beszédére is, hasonlag a felvilágosítás szempontjából. T. i. nem találom azt, hogy a törvényhozásnak feladata lehessen az usurpatorok támogatása és azok visszaéléseinek a jövőre is megtürése ? Én azt hiszem, miután maga is elismeri, hogy ezen usus, melyet némileg pártfogásába vett, visszaélés, — annak további fenntartását, mint törvényhozó, nem kívánhatja, csakis azt kívánhatja és kell kívánnia, hogy azoknak, kik ezen usurpatio mélíatlanságát évtizedek hosszú során át szenvedték, végtére igazság szolgáltattassék. Nem akarom őt követni a telepítés fontos kérdésében, a helyesebb értesítés szempontjából azonban egyet a székely telepítésre nézve meg kell jegyeznem, t. i. azt, hogy a székelyek telepítése a magyar síkságra — még ha az illető föld tulajdonul adatik is nekik harmincz évi törlesztés mellett, — ezélra eg}^általán nem vezet. 0 sokkal jobban kell, hogy tudja, mint én, hogy a székely ott, hol fa és viz nincs, hol a megtelepített székely rokonaival közvetlen érintkezésben nem áll, meg nem élhet. És éppen ez ennek az oka, hogy a székely inkább idegen tartományba vándorol; hogy ott a havasokon túl nincs hiánya fában és vizben és rokonaival is a folytonos érintkezést fenntarthatja. Ha egyszer majd ilyen telepítést csinálunk, azt csak fokozatosan, mértföldről mértföldre kisebb területen fog megtétethetni. Én 20—25 család telepítésével magam is tettem kísérletet és azt tapasztaltam, hogy ott, hol a székelynek a szomszéd faluban rokona nincs, megtartani lehetetlen. Ezt az egyszerű megjegyzést kívántam tenni Orbán t. barátom elmondott nézeteire és kijelentem ismételve, hogy a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. {Helyeslés) Szabely Antal: T. képviselőházi Nem szólaltam volna fel, ha Ugron Gábor képviselőtársam beszéde után azon megjegyzést nem hallottam volna, hogy hát mindent az állam? Én tisztán csak azt akarom kifejteni, hogy a katasteri felmérés után, a mint Ugron Gábor és utána Lónyay Menybért képviselőtársam kifejtették, ha a kataszter Erdélybe tétetik át, az először az államnak egy krajczárjával többe nem kerül, másodszor megkíméli az államot egy bekövetkezendő új kataszteri felmérés kiadásaitól, harmadszor pedig azon aggodalom, a melyet gr. Ló • nyai Menyhért kifejtett, hogy ezzel a tagosítási és szabályozási munka még továbbra húzódnék, egyáltalában nem áll. A mi az állami kiadásokat illeti: a kataszter úgyis mindenesetre el fog jutni Erdélybe. A kérdés csak az, hogy a jövő esztendőre jut-e oda, vagy tíz esztendő múlva. Ha tíz esztendő múlva jut el oda, akkor tiz esztendő múlva tesszük meg ama költségeket, a melyeket a jövő esztendőben meg kímélhetnénk. Tehát az államnak több kiadást semmi esetre sem fogunk okozni azzal, ha a kataszter áttétetik Erdélybe, csak azon költségeket kíméljük meg az egyesektől, a melyeket így is kötelesek lesznek kiadni. A mi a gr. Lónyay Menyhért t. képviselő ur aggodalmát illeti, azokban nem osztozhätom azért, mert tagadhatlan, hogy ha az erdélyi birtokosoknak a birtokokat maguknak kell felméretni, sokkal hátrább esnek, mintha a kataster áttétetik Erdélybe, mert hogy ott annyi legyen a mérnök, mint a mennyi a kataszternél alkalmazva van, az képzelhetetlen. És mert a tagosításnak előmunkálatai is vannak és ezek nem a mérnöki felvételből állnak, addig, míg a kataszter az előmunkálatokat elvégezné, addig a birtokrendezési előmunkálatokat annyiban lehetne elvégezni, a mennyiben még a felmérésre szükség nincsen. Én tehát csak azért szólaltam fel. hogy az Ugron Gábor és gr. Lónyay Menyhért képviselő urak által beadott javaslatokat pártoljam, hogy a 10*