Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-276

gg 276. oreiágos ülés junlni 5. 1880 czigány kunyhóért, a melynek még kerítése sincs, 4—500 frtra felmegy a hátralék, ugy, hogy a tulajdonos szivesebben kimegy belőle, minthogy ezt az összeget fizesse; de nemcsak az ilyen birtokoknál, lianem a nagyobbaknál is annyira felmegyen az elmaradt haszonbér értéke, hogy az illető tulajdonos tökéletesen kitel építtetik és kénytelen oda hagyni birtokát. Hogy ilyen visszaélések ne történjenek a törvény világos rendelete ellenére, de annálfogva is, hogy a birtokos is hozzá juthasson saját "tulajdonához, szerinteni nagyobb szükség lett volna, hogy előbb az anyagi módozatok álla pittattak volna törvényileg meg, még mielőtt az eljárás meghozatott volna és igy mikor mindezek egy egészet képeztek volna, akkor lett volna helyén, hogy az eljárás is szabályoztassék általában nemcsak Erdélyre, hanem az egész országra nézve, ugy, hogy provideálva lett volna tökéletesen e kérdésben, mely különben ugy is arra van számítva, hogy néhány év múlva az egész megszűnjék, hogy ne kelljen toldozni - foldozni. Nálamnál senki jobban nem óhajtja, hogy egyszer vége legyen e mozgalmas kérdésnek, mindazonáltal, miután ilyen hiányosan van a ház elé hozva és miután annyi teendőt mulasztott el a kormány, mielőtt az eljárást elkészítette volna, én bátor vagyok e tekintetben egy indítványt beterjeszteni, a melyben oda utasittatni kívánóin a kormányt, hogy mindezekre nézve provideáljon és az őszre egy tökéletes, teljes, egészen állatni és országos szempontból kidolgozott törvényjavaslatot terjeszszen elő. Ajánlom indítványomat a t. háznak elfogadásra. Elnök: Fel fog olvastatni. Antal Gyula jegyző (olvassa): „Határozati javaslat. Tekintvi, hogy az erdélyi úrbéri nyiltparancs 21, §-ában körülírt szolgálmányok megváltását szabályozó és az ugyanazon nyiltparancs 26. §-ában kilátásba helyezett „különös intézkedés" még mindeddig törvéiryhozásilag megtéve nincsen; tekisitve, hogy az 1871": LIII. t. ez, 82. §-a rendelete ellenére „a Talmács-Szelisíye s Töresvár, valamint az azokhoz tartozó községek területeire nézve, a közösbirtokok rendezéséről" szóló törvényjavaslat mindeddig előterjesztve nincsen ; tekintve, hogy az úrbéri rendezési s különösen a tagosítási eljárás, nemcsak az erdélyi részekre, de általában az ország többi részeire nézve is igen hiányos; és tekintve végre, hogy a tárgyalás alatti törvényjavaslat csakis az ország erdélyi részeire vonatkozik s hogy a fenntebb jelzett anyagi törvények hiányában még ezekre nézve sem lehet tökéletes. A kérdéses törvényjavaslat részletes tárgyalás alapjául nem fogadtatik el, ha'-em utasittatik i az igazságügyim rister, hogy késedelem nélkül, egy a fenntebb jelzett hiányokat is pótló törvényjavaslatot készítsen s azt a jövő ülésszak elején az országgyűlés elé terjeszsze. Ugron Gábor: T. ház! Az előttem szólott Cozma Párthén képviselőtársamnak azon meg jegyzése, a melyet az úrbéri pátens kapcsán tett az allodiális földeket illetőleg, teljesen igazolt A tény valóban ugy van, hogy a bíróságok kimondják, hogy azon allodiális telket biró egyének tartoznak magukat vagy megváltani, vagy a szolgálmányokát tovább is teljesíteni; de fórum arra nézve, éppen az úrbéri pátens 26. §-a következtében nem létezik, a hol őket ezért beperelni lehetne. Hanem a gyakorlati élet segít magán és hogyan ? Az elmaradott napszámokat, miután ezen telkek nem úrbéri természetűek; tartoznak az illetők a földes urnak kárpótolni. Az elmaradott napszámok, midőn megbecsül tétnek —• és erre nézve fórum a járásbíróság — oly összegre mennek, hogy a földesúr elexequáltatja azon kérdéses telket, a melynek tulajdonbavételére, vagy megváltására nézve törvény nem intézkedik ; tehát ő igy egyszerűen, bírósági utón az elmaradott szolgálmányok kártérítése fejében elfoglaltatja azon telket. Hogy ezekre az ügyekre nézve intézkedés történjék, az nem vonja maga után azt, hogy a jelenleg szőnyegen levő törvényjavaslat a napirendről levétessék, hanem legfeljebb azt vonhatja maga után, hogy ezen fölfedezett hiányok orvoslása czéljából, majd az igazságügyi bizottság egy külön szakasz szerkesztésével bizassék meg s jövőre tegyen arról jelentést. Én magát a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, azonban megjegyezéseket kell, hogy tegvek. (Halljuk!) Legnagyobb hibáját látom e törvényjavaslatnak abban, hogy nem törekedik arra, hogy egy definitivumot alkosson meg, hanem most is, ezen javaslat 37. §-ában is azt mondja, hogy majd a Királyföldre vonatkozó arányosítás!, birtokrendezési ügyiekre nézve egy külön törvény

7 fog intézkedni. (Felkiáltások; Azt nem mondja!) Hát engedelmet kérek, azokat kiveszem. Sokkal roszabb', hogy ezen 37. §. az egész Királyföldet, mely mint jogi, politikai fogalom ma nem létezik, a birtokrendezési törvény jelentékeny részének hatálya alól kiveszi. Mit feltételez ez ? Feltételezi azt, hogy ezen rendezés ott;, később] fog foganatba vétetni, mert azt. hogy örökre rendezetlen viszonyok tartathassanak ott fenn, azt supponálni nem lehet. S mert látom, az 1871: LIII. törvényezikk 82. szakaszának Talmács-Szelistye s