Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-273
273 országos iik-s június 2. ISSíi 27 nak akkor, a mikor ez a tiszai vasút birtokában és üzemében volt, mert az összes kassai forgalmat nem Budapest—Miskolczon, hanem kerülővel Debreczenen át hozta be, midőn azonban most a tiszai pálya az állam birtokába megy át, ezen természetellenes viszony magától megszűnik, mert minden Kassáról jövő árú Miskolczon át fog beszállittatni; marad tehát ezen miskolczdebreczeni vonalrész magánjellegű. Ezzel e vasút a dolog természete szerint három szakaszra osztatik fel. Az első szakasz a nyiregyház-debreczeni, mely természetes kiegészítő részét képezi az ungvár-nyiregyházi vonalnak és részemről sokkal természetesebbnek tartom, hogy ugyanazon vasút, ugyanazon mozdonynyal szállítsa le Ungvárról az árukat Miskolcztól Debreczenig, mint hogy ott más társulat vegye azokat át. Ugyanezen felfogás szerint a Szerencs- és miskolczi vonalon, Miskolcz egy természetes elválasztó állomás a két vasút köztt; ott nagyobb a forgalom és sokkal egyszerűbbnek és természetesebbnek tartom, hogy az észak-keletről s Gáesországból jövő árúk ne Szerenesre és innen Miskolczra az államvasút által szállíttassanak, hanem hogy ugyanazon vasút által szállíttassanak. Marad a szerencs-nyir egy házi rész, mely tisztán helyi érdekű és semmi jogosultsággal nem bir arra nézve, hogy a vonal ezen része az állam kezében maradjon. Azon ellenvetés tétetik, hogy miért történik ez most; maradjon ez későbbre, midőn a kormány initiativája folytán az észak-keleti vasútra vonatkozólag határozat hozatik. Én éppen most tartom ezt helyén levőnek, mert visszásnak tartanám, hogy az állam ezen vonal egész személyzetét most ideiglenesen átvegye, hogy jövőre ismét az észak-keleti vasútnak átadja, mely vasútnak természetes kiegészítő részét teszi; és sokkal nehezebb azon eljárás, hogy ezen személyzet az államnyugdíjkötelékéhez bevonassák és ismét kibocsáttassák, mint azon intézkedés, melyet a t. ház esetleg helyesnek lát most felvenni. De felfogásom szerint nem praejudikál ez azon kérdésnek, hogy az északkeleti vasúttal később bármi is történjék. Nincs arról szó, hogy ezen vasutrész az észak-keleti vasút tulajdonába adassék, ez által az erősíttessék és annak megváltása nehezíttessék, hanem tisztán arról van szó, hogy a forgalom érdeke szempontjából ennek üzeme adasfeék át az észak-keleti vasútnak, még pedig ugy, hogy külön számadás mellett eszközölje és hogy a tarifa megállapítására a kormánynak határozott döntő befolyása legyen. Arra nézve, hogy az észak-keleti vasúttal mi történjék, hangoztatott, hogy az is államivá tétessék. E részben bátor vagyok azon meggyőződésemnek adni kifejezést, hogy ezt nem tartom oly praegnans első rendű kérdésnek, miszerint ennél fontosabb kérdések, a melyeknek megoldása okvetlenül szükséges, éppen a vasúti politika terén, ne volnának. De azonfelül azon kérdés, hogy az észak-keleti vasút egyáltalában államivá tétessék-e vagy nem, felfogásom szerint összeköttetésben van azzal, hogy vájjon általában az észak-keleti vasútnak jövője milyen lesz; lehetséges lesz-e e vasutat más vasutakkal csoportosítani és ezáltal egy élterős vasatcsoportot képezni és hol lesz észak-keletfelé a vasutihálóaat összeköttetése, vájjon Marosvásárhelyről, vagy Szigetről? Ez a kérdés is nagy befolyással van arra, hogy az észak-keleti vasút államivá tétessék-e vagy nem. De bármikor be fog következni azon eshetőség, midőn az észak-keleti vasút államivá tétele napirendre fog kerülni, a most szóban levő intézkedés azon kérdés megoldásának semmiképpen nem fog praejudikálni. Azon kérdés is felmerült, ki nyer ezen intézkedés által és mit nyernek az illetők. Áz én felfogásom szerint nyernek a magyar államvasutak az által, hogy nem kell nekik külön forgalmat létesíteni oly vonalra, a melynek üzletét csak rövid távolságra veszik át és igy a magyar államvasutaknak kezelési és üzletköltségei csökkennének. Nyer azonkívül bizonyos tekintetben az észak-keleti vasút is az által, hogy először központi igazgatásának költségei nagyobb hálózatra oszolván fel, magát a vasutat kevesebb költség terheli; és nyer másodszor az által, hogy vonatait jobban felhasználhatja, mert ez esetben nem kénytelen rövid vonalon Ungvártól Nyiregjdiázig szállítani, hanem egészen Debreczenig. És, ha már most ez által az észak-keleti vasút, mint ilyen, akár társulat, akár a részvényesek nyernek, felfogásom szerint nyerni fog eeiáltal az állam is, mert ennek következtében az északkeleti vasútnak kevesebb garantiát kell fizetni. Ugyan azért kérem a t. házat, hogy ne méltóztassék ugy fogni fel e kérdést, mint Boros Béni képviselő ur, a ki azt tisztán csak személyes kérdéssé akarta tenni, hanem méltóztassanak e kérdést megbírálni az ország érdekeinek szempontjából. Én ezen szempontból kívánatosnak tartom ezen intézkedés felvételét és azért kérem a t. házat, méltóztassék ezen §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Helyeslés] jobbfelöl) Boros Béni: T. ház! Én csak az előttem 4*