Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-291
291. országos ülés október á. 1880. 313 közgazdasági bizottság szintén kifejezést adtak, az, hogy az állami jószágok és erdők kezelése bocsáttassák át a földmívelési ministeriumhoz. Egy tekintetben e kívánságnak is elég van téve, t. i. az államerdőkre nézve; az állami jószágok tekintetében azonban e kívánságot nem vehette tekintetbe a ministerium azért, mert — miként már voltam bátor több költségvetés előterjesztése alkalmával előadni — én az állami jószágok egy részét főleg azon czélra fordítandóknak tartom, hogy ezen jószágok eladhatók is legyenek beruházási szükségleteink részbeni fedezésére; s mivel ezen mezőgazdasági birtokok ez által inkább pénzügyi- mint gazdasági objectumokat képeznek: azért helyesebbnek tartom ezeket továbbra is a pénzügyministerium kezelésében meghagyni; az állami erdőket azonban és a többi oly birtokokat, minden nehézség nélkül a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium hatáskörébe átteendőknek véli a kormány és annak a költségvetésben kifejezést is adott, egyrészt mert ezek nem esnek az eladandó jószágrészek közé és másrészt a megalkotott erdőtörvény folytán a földmívelési ministeriumban egy erdészeti osztály lévén felállítandó, ez kezelheti egyúttal az államerdőket is. De különben is, t. ház, azon tapasztalatok után, melyeket tettem, szükségesnek láttam némely, a pénzügymiuisterium kezelése alatt álló igazgatási ágakban más beosztást eszközölni. így nevezetesen a bányászatnál, az államjavaknál s az erdészetnél. Ezek több helyen a külső igazgatóságoknál együtt kezeltetnek, egy igazgatóság alatt és épen a szakértőknek tökbször hangsúlyozott véleményével megegyezőleg kívántatott, hogy ezeknek szakszerű elkülönített kezelése állapítassék meg. Ez eltérés szintén befejezést nyer a költségvetésben és miudamellett, hogy ezen ágazatok felfogásom szerint jobban fognak kezeltetni, az új szervezet végeredménye az, hogy az igazgatás pénzügyileg is kedvezőbb eredményű lesz, a mennyiben a múlt kiadásokhoz képest nyolczvan ezer forintnyi javulás mutatkozik. Áttérve magára e költségvetés kiadásainak tételeire, a költségvetés rendes kiadásai az 1881. évre 268 és fél millió forinttal vannak előirányozva szemben a múlt évi 258.900,000 forinttal, tehát 9 millió 6 száz ezer forinttal több volna a kiadás. Itt azonban minden félreértés kikerülése végett azonnal kötelességem megjegyezni, hogy ezen összegben több elfató kiadás is foglaltatik, melyek mindössze 61/2 millióra mennek, és melyek ugyazon összeggel szerepelnek a bevételeknél is. Ilyenek az állam kezelése alá átment vasutak költségei több mint 4 millió forinttal; ilyen a szegedi kölcsön-járulék 1400,000 frttal; ilyen a bányászatnál 2 millió forint, a mely a háznak határozata szerint más elszámolással jelenik meg a költségvetésben. A valóságos kiadási többlet a rendes kiadásoknál kezelt összegben 2 millió frtottesz, ide nem értve a közösügyi kiadásokat. Ezen 3 millió több kiadásból maga az államadósság rovata szaparodik másfél millió frttal azért, mert egy millió van felvéve a most kötendő újabb tartozások kamatai fejében, 6 száz ezer forintra megy pedig azon összeg, mely az aranyágiónak a múlt évben 116, az 1881-iki előirányzatban pedig 118%-kal való felvételéből eredt. A többi nagyobb kiadás ered részint a horvátországi pénzügyi egyezményből, melynek alapján 342 ezer forinttal több van felvéve, mint a múlt esztendőben. Továbbá a földmívelési és kereskedelmi ministeriumrsál a bruttó kiadás több 280 ezer forinttal, a vallásügyi ministeriumnál 140 ezer forinttal, melyből 50 ezer forint maga a népnevelési törvény alapján a nyugdíjalaphoz való nagyobb járulásből ered, s végre a honvédelmi mínisteriumnél 86 ezer forint. Ezekből jött létre azon költségszaporulat, mely a rendes kiadásoknál mutatkozik. A közösügyi kiadások előterjesztésénél azou nehézség előtt állottam, hogy azokat miként helyesebb a t. ház elé terjeszteni ? Váljon t. i. a kormány által a közösügyi bizottságnak teendő előterjesztések alapjän-e, vagy pedig a múlt é?ben fölvett összegek szerint? Én helyesebbnek tartanám azt, hogy azon összeg vétessék fel, melyet a kormány az előterjesztésekben a közösügyi bizottságoknak ajánl. Most azonban, midőn küszöbén állunk annak, hogy a közösügyi bizottságok összegyüluek, másrészt mivel a t. ház a múlt évben elhatározta, hogy a közösügyi kiadások a költségvetésben részletesebb alakban vétessenek fel, elkülöuitve a közös költségvetés tételeiben a közösügyi költségeket a hadügyiektől és a többitől, az által e módú előterjesztés által praeiudicálva lett volna a közösügyi bizottságokhoz intézendő előterjesztéseknek, mert a Monarchia egyik fele törvényhozásában tétetnék meg az előterjesztés, mely a monarchia másik felét is illeti; igy tehát ezen szempontot figyelembe véve, nem láttam helyesnek most ezen eljárást követni és szorítkoztam a múlt évi előterjesztés alapján fölvett összeg beállítására. Eltérés történt e tekintetben a vámjövedelem előirányzatánál és az aranyagió előirányzatánál, melyek a fogyasztási adók restitutiója kérdésénél is, ez által saját költségvetésünkkel szoros összeköttetésben levén, ezeket más alapon előterjeszteni nem lehetséges, mint a mely saját költségvetésünkben is kifejezést nyer. Hogy azonban a t. ház mégis tájékozva legyen és a mérlegre nézve is biztos alapot nyerjen arra nézve, hogy a közösügyi költségek fejében a kormány nézete szerint mily összeggel fog több előirányoztatni,
