Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-273

gö} 273. országon filés jnniuä 2. 1880. mondani, hogy ha a t. ház határozatát végrehajthatónak nem tartaná, úgy másrészről, ha a ház határozatát elfogadja és annak keresztülvitelére vállalkozik, ezt csak őszintén, nyíltan, minden utógondolat nélkül teheti azon elvek alapján, melyek a ház többségét vezérlik. Azon elv, a mely t. ház határozatában nyilvánult, a kisebbségi véleményben nyert kifejezést. Felfogásom és értelmezésem szerint ezen kisebbségi vélemény alapja az, hogy a szerződésnek 5. §-a nem fogadható el. Ezt a véleményt a ház elfogadta még pedig azért, mivel a kisebbségi vélemény szerint azt kívánja, hogy a tartalék-alap teljesen és csonkítatlanul menjen át az állam tulajdonába és kívánja azt, hogy az 1880. éven túl, az igazgató-tanácsnak és a felügyelő-bizottságnak semmi díjazás ne járjon. így és ezen értelmezéssel fogadta el a ház a kisebbségi véleményt és igy értelmezem én is a t. ház múltkori határozatát. Ámbár részemről nem tartottam volna helytelennek azon eljárást sem, a mely Hegedűs Sándor t. képviselőtársam indítványában foglaltatott, a mely szerint az igazgató-tan ács és felügyelő-bizottság számára azon időre, mig megválasztatásuk tart, bizonyos összeg állapíttassák meg, úgy szintén a további felszámolási teendőkre részint személyi, részint dologi kiadások ezímén egy bizonyos összeg állapíttassák meg, a melyen túlmeuni nem lehet; de a t. ház ez indítványt elvetette és igy ez ma kérdés tárgya nem lévén, én készséggel alávetem magam a t. ház határozatának és ezen alapra állva, módot kívántam és kívánok nyújtani ma is, hogy a kérdéses szerződés és illetőleg ügylet, a melyet a háznak minden e kérdésben felszólalt tagja az államra nézve kedvezőnek nyilvánított, végrehajtható legyen és a tiszavidéki vasút az állam tulajdonába menjen át. Vannak egyes kérdések, melyekre nézve nyíltan kimondom véleményemet s melyeknek, ha a t. ház más értelmezést adna, ezen alapon részemről nem tartottam volna lehetségesnek, hogy azok keresztülvitelére vállalkozzam. Nevezetesen ez két dologra vonatkozik. Az első az, hogy az állam azért, mert tulajdonában levő részvények folytán a közgyűlésen többséggel rendelkezik, a közgyűlésen ne élhessen azon jogával, hogy függetlenül, a részvényesek érdekei ellenére, még akkor is, ha ezen érdekek csak képviseleti érdekek, majorizálás által bizonyos dolgok keresztülvitelét eszközölje. A másik, a mit megjegyezni akarok, az, hogy én nem fogadhatom el azon álláspontot, a melyet Ugrón Gábor t. képviselő ur elfoglal, mely szerint a társulat, mint ilyen, ezen szerződés által megszűnnék létezni. Hogy a társulat továbbra is fennáll és kell hogy fennálljon, ez nemcsak a szerződésnek, a t. ház által el nem fogadott 5. pontjában foglaltatik, hanem végigvonul ennek eszméje az egész szerződésen. Igy nevezetesen már maga azon körülmény, hogy a pálya a társulatnak tulajdona marad és a részvények 10 éven át forgalomban maradnak, már maga ezen körülmény is indokolja és szükségessé teszi a társulat további fennállását. Ez t. ház, a szerződést egész alapjában megváltoztatná. A mi csak ugy volna lehetséges, hogy ha e változtatás a részvényesek egy újabbí közgyűlésén elfogadtatnék, a mit azonban ma még bizonyosan tudni nem lehet, vájjon az érdekelt részvényesek elfogadnák-e ezen álláspontot. Azon kérdésre, vájjon a kormány mik ép értelmezi ezen szerződés végrehajtását, véleményem az: ugy, a miként az a kisebbségi vélemény elfogadása által a pénzügyi bizottság szövegezése szerint a t. ház előtt fekszik; s a kormány véleménye az, hogy ezáltal tisztán ki vau fejezve az, hogy az igazgató-tanácsnak és a felügyelő-bizottságnak az 1880. éven túl semmi díjazás nem jár. Ily értelmezéssel teljes készséggel vállalkozom ezen ügy végrehajtására és ha a t. háznak megnyugtatására szolgál, hogy ez a törvényjavaslat végén kifejezést nyerjen, ehhez teljes készséggel részemről is hozzájárulok, {Mozgás.) a §-t, pedig kérem, méltóztassék a t. ház elfogadni. {Helyeslés a jobboldalon.) Lichtenstein József: T. ház! Azok után

T a miket a minister ur elmondani méltóztatott, a dologra nézve igen kevés megjegyezni valóm van. Magam is azon nézetben vagyok, hogy itt a kérdés csak azon szempontból ítélendő meg, vájjon a pénzügyi bizottság által javasolt szöveg megfelel-e azon intentióknak, melyek az általunk benyújtott és a ház által elfogadott külön véleményben lefektetve vaunak. Én e tekintetben a magam részéről kénytelen vagyok constatálni, hogy az új szövegnek azon ré-ze, mely kimondja, hogy a tartalék-alap teljesen és nézetem szerint azonnal az állam birtokába esik, megfelel a külön vélemény erre vonatkozó álláspontjának. Az új; szövegnek azon másik része azonban, mely szerint a felszámolási teendők elrendeltetnek, szó szerint nem egyezik meg ugyan a külön vélemény intentiójával, a mennyiben a különvélemény ezt feleslegesnek tartja, minthogy a tiszai vasuttársulat megszűnik létezni, de a minister urnák mostani nyilatkozata szerint és annak következtében a tartalék-alap teljesen és egészen az állam birtokába jut, a pénzügyi bizottság szövegének azon része, mely szerint a liquidáló bizottság fennmarad, szerintem tisztán esak formalitás kérdése marad és én ebben fennakadni nem akarok. Mindamellett azonban kérem a kormányt,, méltóztassék megfelelő szövegben kifejezni a