Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.
Ülésnapok - 1878-281
281. »rs*ág#s ülés jnnins 11. 1SS0. 227 sokat osztrákoknak nevezni, mert válóban nem azok. Az enquéttere való hivatkozás tekintetében két igen nagy tévedést méltóztatott elkövetni igénytelen nézetem szerint, melyet most reetificálni kötelességemnek tartom. Két szakértőre hivatkozott a t. képviselő ur, a kik egyikének feleleteiből határozottan, másikának feleletéből pedig inductive azt következtette, hogy a mostani rendszerrel jobban meg volnának elégedve, ha az állandósittatnék. Kikerestem az ide vonatkozó két passust és azt hiszem, a t. képviselő ur nem fog megezáfolni a tekintetben, hogy eltaláltam azon részeket, a melyekre hivatkozott. Az egyik Rode véleménye, kit a képviselő ur meg is nevezett és a ki azon kérdésemre, hogy nem fél ön az adó javasolt emelésétől, ezeket válaszolta: „Nem, mert valószínűleg semmit sem kell utána fizetnünk s az állam 10 millió forintot fog bevenni; ha utánfizetésnek is kell történni, ez mindenesetre jelentéktelen lesz. A csehek nagy répatermelésének 25%-át eddig nem adóztatták meg, e quantumot most náluk is megadóztatják s ezután nemcsak a lésajtó-gyárak lesznek az áldozat, mi eddig a cseh gyárosoknál úgyszólván a bontonhoz tartozott. Most majd a cseheknek is körmére koppantunk." Ebből positive az következik, hogy nem fél az adóemeléstől. A másik szakértő' pedig, ..... Helfy Ignácz (közbeszól): Schmiedt. Hegedűs Sándor előadó: Engedelmet kérek, Schmiedt nyilatkozataiban a t. képviselő ur ilyesmire nem fog akadni. A másik szakértő pedig, a kinek véleményére hivatkozott, Lippmann, a ki hosszasan nyilatkozott. Azonban nyilatkozatából csak is azt a részt fogom idézni, mely a tárgyra vonatkozik. Lippmann ugyanis beszélvén a bécsi tanácskozásokról és a prágai conferentiáról ezeket mondja: „Az egyenlőtlenség oly annyira szembeötlő, a különbözet oly rendkívüli, hogy az mindenképpen tarthatatlan. Kifejtették előttünk s mi magunk is beláttuk, hogy ha mi arra a rendszerre akarunk áttérni, a melyet a lefolyt idényben oda át követtek, ez esetben óriási kiadásaink volnának, pl. Suránynäk 100— 150,000 forint." Tehát e szakértő is belátta, hogy a dolog ugy áll, hogy ha e rendszert folytattuk volna, a jövő Campagneben a tett számítások szerint 3,600—4000 kilogramm vétetett volna termelési mértékül egy hectoliterre 24 óra alatt. Már most méltóztassanak megítélni, hogy miképen állott volna a helyzet a jelenlegi rendszer mellett azon gyárakra nézve, a melyek 1800 kilogrammot sem képesek kihasználni. Legyen róla meggyőződve a t. képviselő ur, hogy csakis ezek érdekében beszéltünk, midőn beszélünk a törvényjavaslat mellett. Még egy adattévedést vagyok kénytelen helyreigazítani. Hivatkozott a t. képviselő ur az ellenzék 1877-ben tanúsított magatartására. Magammal hoztam a naplót, hogy 1877. október hó 19. és 20-ikán a czukoradó felett folytatott tárgyalások alkalmával Helfy képviselő ur e kérdésben nem is szólott (Zaj szélső balfelöl) és ennek következtében saját jóslataira e tekintetben egyáltalán nem hivatkozhatik. Helfy Ignácz: Nem is mondtam! Hegedűs Sándor előadó: Hivatkozom a gyorsírói jegyzetekre, ezt a kifejezést használta: megjósolta! Helfy Ignácz: Az ellenzék! Elnök: A házszabályok szerint a t. képviselő urnak van joga ezek ellenében észrevételeit megtenni és ezért felkérem, méltóztassék az előadó urat nyugodtan meghallgatni. Hegedűs Sándor előadó: Én azt hiszem, hogy e tényeket rectificálni kötelességem, mert az okoskodások egész sora, a melyek állításomhoz füzetnek, legjobb tudomásom szerint nem állanak. A tárgyalás folyt 1877 október 19. és 20-ikán. Az ellenzék részéről beszéltek Lukács Béla, Simonyi Ernő, Zichy Nándor gr. és Mudrony Soma. A naplók itt vannak és ezekből én csakis azokat fogom felemlíteni, a melyek a tárgygyal összefüggésben vannak, mert sem Simonyi Ernő, sem Zichy Nándor, sem Mudrony, tehát a saját pártja részéről, az ellenzék ezen árnyalatáról egyáltalán a kérdésnek azon részére, hogy pótfizetés lesz-e, igen, vagy nem, hogy a correctivumnak lesz-e hatása, egyáltalán ki nem terjeszkedett. Ha saját pártjára e tekintetben a t. képviselő ur nem hivatkozhatik, ha pedig dicsekedni akar a vele sok tekintetben ellentétes álláspontot elfoglalt Lukács t. barátom állításaival, akkor bátor leszek e tekintetben is a felvilágosítást megadni. Lukács t. képviselő barátom beszédjében — tény, elismerem, hivatkozott a pótfizetésre, de — nála is kezében van a napló, igazat fog nekem adni — hivatkozott ugy, hogy azon következtetésre jutott, hogy a mi gyáraink nem visznek ki semmit, az osztrák gyárak kivisznek és ennek következtében kibújván az adó alól, a pótfizetés a magyar gyárakra háramlik. Hát kérem, most tényleg, hogy áll a dolog? Ugy áll, hogy a magyar gyárak tényleg visznek ki és hogy ha az arányokat felak írnám állítani — részletekbe azért nem bocsátkozom. mert én tudom, hogy Lukács képviselő, a ki lelkiismeretes az adatokban, nekem igazat fog adni — a tény ugy áll: hogy aránylag terme-