Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-278

144 278- országos ülés junias 8. 1888. már évszázadok óta űzik ezt a gazdasági rendszert és ezen gazdasági rendszerből kibontakozni nem tudnak és nem akarnak? Mi ennek a következménye? Az, hogy az állattenyésztés ott a Királyföldön, kivévén egykét községet Lebeneze körül, a pangás stádiumában van. Mert a közlegelőkre szintén kicsapják az állatokat, vegyesen az igás- és a tenyészállatokat, ott örökre elcsenevészednek. Századok óta a lótenyésztés emelésére a királyföldi községek nagy költségeket fordítanak éppen azért, mert a legelő azon rendszerével, hogy az igásmarhät mindig a közlegelőn tartják, nem tudnak szakítani s igy a lótenyésztés sem tudja azon eredményeket felmutatni, melyeket kellene. Itt vannak a bánáti községek, sváb községek, melyek, azt lehet mondani, csak 15 év óta fordítanak nagyobb figyelmet a lótenyésztésre, mily bámulatos sikert tudnak felmutatni; addig e szászok, a kik professionaíus lónevelőknek tartják magukat, oly csekély sikert mutatnak fel, hogy azt nem lehet egyébnek, mint azon nagymennyiségű" közlegelő fenntartásának tulajdonítani, melynek kihasználási rendszeréből köveikezik az, hogy az állatok a kellő kifejlődésben nem részesülhetnek. De ha az arányosítás alól a Királyföldet kivesszük, akkor a tagosítás is minden előnyét elveszti. Miért kell tagosítani? Azért, hogy egyszer józan, rationabilis gazdálkodási rendszer lépíettessék életbe. Hisz akkor a tagosított birtoknak megfelelő trágyamennyiséget előállítani nem bírják, hogyha a közlegelők ezen jelenlegi állapotban fenntartatnak. Én nem látom elfogadhatónak a törvényhozás szempontjából, hogy egy speciális törvényben csináljunk akkora speciális kivételt, oly területre, a mely politikailag, vagy gazdaságilag nem létezik és nem tartom elfogadhatónak, hogy egy magyarországi képviselőtársam kifejezését használjam, hogy egy erdélyi extra-wurstba egy királyföldi extra-virstlit beleíöltsünk. Ezért kérem a §. kihagyását. Elnök: A 37. §-hoz még többen vannak fölírva, minthogy pedig az idő nagyon előiehaladott, azt hiszem, hogy már a tanácskozást berekeszthetnők. [Felkiáltások: Elállanak!) Hofgräff János: T. ház! Nagyon rövid leszek. [Eláll! Halljuk!) Azon gyanúsításokat, melyeket Ugron képviselő ur a királyföldi lakosok ellen fölsorolt, hallgatással nem mellőzhetem ; nem mellőzhetem azért, mert azok nincsenek indokolva a lények által. Ugyanis a Királyföldön már századok óta rendezve vannak a birtok és gazdasági viszonyok. [Közbeszólások baifelől: De hogyan !) Itt az egész ország előtt ki merem jelentem, hogy nem hiszem; hogy egész Magyarországon és Erdélyben rendezettebb gazdasági viszonyok léteznének, mint éppen a volt Királyföldön. Ugron t. képviselőtársam azt állította, hogy éppen azért, mivel a viszonyok rendezettek, az arányosítást nem lehet keresztül vinni, mert a tulajdonjog nem engedi meg azt, mivel a legelők községi tulajdont képeznek ugy, mint bármely magántulajdonosnak a tulajdona. Tehát ezen joggal szemben az LL t. ez. méltányosan nem volt alkalmazható, a mi abból is kitetszik, hogy még egyetlen egy községben sem tudták keresztülvinni az arányosítást, a mely a volt Királyföldhöz tartozott és nem is fogják keresztülvinni, mert ott a jogi állapotok olyanok, hogy a községi birtokok meg nem támadhatók. A mit Ugron képviselő ur mondott, hogy a Királyföldön niucs állattenyésztés, ennek ellenében kijelentem, hogy a Királyföldön jelenleg nagyobb állattenyésztés van, mint egész Erdélyben. És ennek oka éppen az, hogy ott a birtokviszonyok rendezve vannak. Mindezek után méltóztassék a §-t ugy elfogadni, a mint van. [Felkiáltások: Szavazzunk!) Elnök: Ha senki sem kivan szólani, szó illeti előadót. [Eláll!) O nem kivan jogával élni, e szerint kérdem a t. házat, elfogadja-e a 37-ik §-t a bizottság szövegezése szerint? A kik elfogadják, méltóztassanak felál lani. [Megtörténik.) A többség elfogadta. Következik egy új §, betoldása iránti indítvány. Szikszai Lajos: T. ház! Csak egy pár perezre kívánom a t. ház figyelmét igénybe venni. Egyszerűen felolvasom indítványomat, mely indokolást sem kíván. „Indítvány. A 37-ik §. után vétessék fel azon új szakasz: „Az arányosítás megengedhetőségének eseteire és az aránykulcsra nézve a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és Kővárvidéke területein aa 1836 : XII. t. ez. intézkedései alkalmazandók. " Szükségesnek tartom ezt azért, mert e törvényjavaslatban megváltoztatni czéiozott LV.t. ez. ott érvényben nem volt. [Helyeslés) Elnök: Méltóztassék meghallgatni az indítványt. Baross Gábor jegyző' [olvassa). Bokros Elek: T. ház! A visszacsatolt részekben 1861 óta tényleg a bíróságok folyton az 1836 : XII. t. oz. szabályait alkalmazták. Ott tehát ezen szabályok a bírói gyakorlat által szentesítve, érvényben állanak. Ezen tény alap-