Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-278

278. orsaágos ülés június 8. 1880. 135 rozottan kimondja, hogy a határ fekvésének s a helyi viszonyoknak megfelelőleg több tagban hasittassék ki. Csak ugy járulhatnék a módosítványhoz, ha az ugy szö végeztetnék, hogy kihasítható. Tehát nem parancsolólag, imperative, hanem csak faealtative intézkednék a törvény. E módosítással elfogadom az ő módosítványái; mert ha ugy fogadtatik az el, a mint azt a t. képviselő ur beadta, akkor megtörténhetik az, hogy az illető földbirtokos kényszerítve vau a törvény szó szerinti értelme szerint, esetleg 4—5, sőt 6 részben is tagját elfogadni. Bokros Elek előadó: T. ház! Az igazságügyi bizottság ezen §-t minden vita nélkül változatlanul vette át az 1871: LV. t. ez. 23. §-ából, egyszerűen azon teehnicai szempontból, hogy az ottan a majdnem magára maradó egy szakasz, az eljárás összes törvényes szabályait felölelő jelen javaslatbafoglaltatván, annak feltalálása és alkalmazása köanyebbittessék. Ennélfogva az igazságügyi bizottság ezen §-t és annak szövegezését külön nem is tárgyalta. Azonban Szikszay Lajos t. barátain módosítványát áttekintvén, ugy találom, hogy az teljesen megfelel az ezen §-ban contemplalt elvnek és egyszerűen annak jobb szövegezését képezi. Azért én a módosítvänyhoz hozzá járulok. (Helyeslés.) B. Kemény Gábor, foldmívelési és r kereskedelmi ixsinister: T. ház! Ugron Ákos t. képviselő urnak azt kívánom megjegyezni, hogy nincs kizárva az egy tagban való tagosítás. Egy tagban, vagy ha az nem lehet, akkor legalább megfelelőleg a helyi viszonyoknak és a batár fekvésének. Ezt contemplálja e módosítvány és igy ez nézetem szerint elfogadható. Elnök: A 24-ik §. első bekezdése ellenében Szikszai képviselő ur módosítványt adott be, a második bekezdés marad a bizottság szövegezése szerint minden módosítás nélkül és igy a kérdés az, elfogadja-e a t. ház a 24. §. első bekezdését a bizottság szövegezése szerint? Igen, vagy nem? Ha elfogadtatik, akkor a módosítvány elesik, ha nem fogadtatik el akkor felteszem a kérdést, elfogadja-e a t. ház az első bekezdést Szikszai képviselő ur módosítása szerint. (Helyeslés.) Most méltóztassanak meghallgatni a módosítványt. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a 24-ik szakasz első bekezdését az igazságügyi bizottság szövegezése szerint? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Ennélfogva azt hiszem, határo zatul kimondhatom, hogy ez első bekezdés a módosítás szerint fogadtatik el. 4 Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 25-ik szakaszt). Gaál Endre : T. ház ! Az illetmények megállapítását az elébb tárgyalt 19-ik §. 2-ik pontja szintén az érdemlege a tárgyalásra tartotta fenu. Erre nézve pedig a bírónak irányadóul az 1877: LV. t. cz.-nek az arányosításra vonatkozó intézkedései szolgálnak. Nevezetesen annak 2., 3., és 4-ik §-ai határozzák meg az aranykulcsot. Igy községeknek községekkel szemben való arányosításánál, ha az a) 6) c) d) pont alkalmazást nem találhat, valamint egyesek között, ha a 3-ik §. intézkedései czélra nem vezetnek, az iiletmény az egyesek által birt belső és külső birtokok arányában állapítandó meg. T. ház! Meg vagyok győződve, hogy az életben, a gyakorlatban ezen kulcs talál legnagyobb alkalmazást. De midőn a törvényben csak igy egyszerűen talált kifejezést minden további magyarázás, körülírás nélkül, hogy kinekkinek illetménye a belső és külső birtokok arányában állapítandó meg, akkor kérdéses, ha vájjon a törvény helyesen fog-e alkalmaztatni. Hogy példára hivatkozzam és kérem a t. házat, méltóztassék meghallgatni, (Halljuk!) vannak a Székelyföldön oly községek, melyeknek egyes tagjai, különösen a határszélen benyúló havasokon, mesze terjedő havasokkal különálló praediumokat birnak és kik a község más tagjaival a közös birtokot szintén egyformán használják; vannak oly különálló havasok, a melyek tulajdonosai még csak nem is községi tagok, kik a községi terhek hordozásában soha semmi részt nem vettek. Vannak ismét községek, melyek ilyen privát természetű havasokat birnak más község határán. Ha már most az arány megállapításánál e havasi birtokok is alapul vétetnek, én ebben nem látok sem jogosságot, sem méltányosságot, mert meglehet, oly tulajdonosokat részesítünk a közhasználatban, kik ahhoz semmi joggal tulajdonképen nem birnak, mig másfelől sok közös birtokost fosztanánk meg százados jogoktól. Mert egyet meg kell jegyeznem és ezt hangsúlyoznom, hogy ezen havasi praediumok, vagy különálló havasi teriiletek után, azok tulajdonosai soha ezen területnek megfelelő faizási, avagy legeltetési jogot nem gyakoroltak. Miohogy pedig általában ezen kifejezés alatt „külső birtokok" én e havasokat és praediamokat is értem, ugyanazért rövid módosítványomat ajánlom a tisztelt háznak elfogadás végett. E módosítvány igy szól: „A 25. §. b) pontja után folytatólag tétessék: az illetmények megállapításánál azonban a magán havasi birtokok számításba nem jöhetnek." Baross Gábor jegyző (olvassa a módosítványt). Ugron Gábor: T. ház! E §. disposiíióját képezi az, hogy a közös tulajdont képező erdők és legelőkből az illetőnek illetménye természet-