Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-277

277. országos ülés junius 7. 1SS». j j j biztosítsuk és megszilárdítsuk? Ha ez a czél, ' akkor b. Kemény Kálmán képviselőtársam indítványát el kell fogadnunk. Nem arról van szó, t. ház, hogy ha az ember, a ki oda ily alapon belopta magát, onnan minden kárpótlás nélkül kitétessék. Teljes .aequivalenst fog kapni azon területért, azon építkezésekért, a melyeket teljesített. Mi kifogása lehet hát; — az talán, hogy a községben fog lakni, a helyett, hogy távol a községtől az erdőben laknék ? Ha nem az a czélja, hogy magának •oly haszonvételeket szerezzen az ő tulajdonát nem képező birtokból, ez ellen nem lehet kifogása. Éppen ezen indokokból t. ház, én elfogadom a b. Kemény Kálmán barátom által benyújtott módosftványt. (Helyeslések.) Horváth Lajos: T. ház! Abból, a mit barátom Chorin Ferencz kér, t. i. hogy az indítvány a jogügyi bizottsághoz utasittassék, nem következik az, hogy a kérdés a jogügyi bizottságban teljesen elejtessék s a bizottsághoz utasítás csak annyit tesz, hogy a t. ház, a maga szakbizottságának előleges tárgyalásai folytán győződjék meg az indítványozott új §. helyessége, vagy helytelensége felől. Ez eljárást a képviselőház igen sok más esetben követte és igen helyesen, mert nagyon veszélyes az a parlamentarizmus szempontjából, ha valamely igen fontos és nagy horderejű indítvány fölött a ház rögtönözve határoz. (Helyeslések.) Én tehát tisztelt barátom Chorin indítványához járulok, annyival inkább, mert azon kérdés fennforgott ugyan a bizottságban, de nem azon alakban, mint azt Ugrón t. képviselőtársam mondotta. A jogügyi bizottság többsége nem volt hajlandó elfogadni a Bokros képviselő, mint bizottsági előadó ur által a ministeri 8-ik §. helyett formulázott szakaszt, de nem fogadta el az igazságügyi minister ur által az eredeti javaslatban formulázott 8-ik §-t sem. Megállapodás tehát nem jött létre, de fenntartották maguknak a bizottság tagjai, hogy nézeteiket a házban érvényesíthessék; fenntartotta, némi módosítással, eredeti álláspontját az igazságügyi minister ur is, kijelentvén, hogy azt a házban indítványozni fogja. De az eredeti ministeri javaslat 8-ik §-a nem azonos azzal, a mit Kemény Kálmán t. képviselőtársam javaslata eontemplál. A ministeri javaslat 8-ik §-a ezt mondja: „Erdők és erdei haszonvételek szabályozásakor egyes közbeneső részletek és kisebb nem telepített területek, a körülfekvő erdővel együtt szabályozás alá veendők, értéküknek ingatlanokban, vagy ilyennek hiányában, készpénzben való teljes megtérítése mellett." Az igazságügyi minister ur fenntartotta ezen §-t a maga teljességében a végpont kivételével, mely azt mondja, hogy „az érték készpénzben teljesen megtérítendő." Mi, kik a bizottságban a telepítvényesek sorsán aggódtunk, azt hittük, hogy a minister ur valamely, minden irányban megnyugtató megoldása fog a házban indítványozni, azonban b. Kemény Kálmán ur indítványa e kívánalomnak nem felel meg. Annak 3. pontja ugyanis következőleg hangzik : „oly erdő közötti részletek, melyek az 1880. évi január i-én állandó lakással be voltak telepítve, általános tagosítás esetén kivül csak a tulajdonos beleegyezése mellett képezhetik kicserélés tárgyát." Ez azt jelenti, hogy a betelepített részek, általános tagosítás esetében, a tulajdonos beleegyezése nélkül is kicserélés tárgyát képezik. Hogy általános tagosítás alkalmával ilyen kicserélés szüksége fennforoghat, azt nem vonom kétségbe, ismerős vagyok magam is némileg a tagosítás! ügyek menetével és természetével, de engedelmet kérek, éppen az erdélyi speciális viszonyok szempontjából nem ismerhetem el azt, hogy általános tagosításkor ilyen telepítvények, hogy ugy mondjam, kis községek, mert tiz-husz ilyen telepítvényes ház is van vagy lehet egy-egy helyen, egy-egy csoportban és ilyenekről van itt szó, feltétlen kitelepítését ilyen általános intézkedéssel, kellőleg meg sem fontolva határozza el a törvényhozás, azt én ugyanazon szempontból, melyet Chorin t. képviselőtársam kiemelt, helyesnek nem tartom. Ennélfogva, hogy a t. ház szakbizottságának előzetes tárgyalása után, kellő alapossággal határozhasson ezen igen fontos jogi, politikai és közgazdasági kérdésben, méltóztassék az indítványozott §-t a jogügyi bizottsághoz azzal utasítani, hogy rögtön tárgyalás alá vévén, jelentését mielőbb tegye meg. (Helyeslés balfelöl.) Tisza László: T. ház! Az indítványnak a jogügyi bizottsághoz való utasítását nem fogadtam volna el, még Horváth t. képviselőtársam most tett nyilatkozata előtt sem, annál kevésbé fogadom el, mikor azon nyilatkozat alapján, legalább jogilag, kérdéses lehetne az is, hogy vajon általános tagosítás esetében az enclavok elmozdíthatók-e, a mi általános tagosítás alkalmával soha senki által kérdésbe nem vétetett. Igen furcsa módon mozdítanánk elő a tagosítást az erdélyi részekre, ha most azon kérdést is felvetnők, a mely a maga egyszerűségében minden eddigi tagosításnál megoldottnak tekintetett. Én olyan tagosítást nem ismerek, a hol ilyen enclavok megmaradtak. De másfelől igen téves nézete van t. képviselőtársamnak az erdélyi részekről, mikor itt községekről, 10—12 csoportosított hákról beszélt. Bocsánatot kérek, azon talán nem egészen parlamentáris kitételü* szóért, a melylyel erre felelek: az ilyen nincs! Ezen enclavok egymástól egy fél, vagy legalább egy negyed órára