Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-277

103 277. országos ülés janin* 7. 1880. Beöthy Algernon jegyző (olvassa). Elnök: Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház az 5-ik bekezdést a bizottság szövegezése elfogadja. Most kérdem a tisztelt háztól, e'fogadja-e Ugron Gábor nr módosít irányát? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Most méltóztassanak felállani azon képviselő urak, a kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A tcbbség Ugron Gábor ur módosítványátelfogadta és igy az 5 ik bekezdésbe be fog illesztetni. Most kérdem a t. háztól, elfogadja-e a 6-ik bekezdést a bizottság szövegezése szerint? Ha az elfogadtatik, akkor a különvélemény elesik. Kérem azon képviselő urakat, a kik a 6-ik bekezdést a bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a bizottság szövegezését elfogadta s igy a különvéleméuy elesik. Következik a 7-ik §. Baross Gábor jegyző (olvassa a 7-ik szakaszt). Elnök: Nem lévén észrevétel, elfogadtatik. B. Kemény Kálmán: T. ház! Az erdélyi birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatnak 8-ik §-a, az igazságügyi bizottságban egyszerűen kihagyatott s annak helyébe semmisem állíttatott. Azt hiszem, hogy ezen §. törlésébea nem nyugodhatunk meg azért, mert ha az egyszerűen kimaradt és semmi más által nem pótoltaük, az esetben oly határok, a hol az általános tagosítás bármi okból nem vitetik keresztül, ott az erdők és legelők szabályozása, illetőleg az erdők és legelők közötti egyes földterületek kicserélése lehetetlen, Ennélfogva én a következőt indítványozom és kérem a házat, méltóztassék azt meghallgatni és elfogadni. (Olvassa). „Indítvány. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat 7. és 8. §§. közé vétessék fel, a következő új §.: „Erdők úrbéri elkülönítése, vagy arányosítása alkalmával, az erdők között létező egyes földrészletek, akkor is kicserélés alá vétethetnek, ha a határ tagosítása folyamatban nem volna. A kicserélés ilyen esetben is, a tagosítás elvei szerint eszközlendő. Olyan erdő közötti részletek, melyek az 1880dk évi január í-én állandó lakással be voltak telepítve — általános tagosítás esetén kívül — csak a tulajdonos beleegyezése mellett, képezhetik kicserélés tárgyát". Indokolásomban nagyon rövid akarok lenni, és csak egy megjegyzést teszek. Nevezetesen indítványom némi ellentétben látszik lenni az általános tagosításoknál gyakorlatban lévő szabályokkal. Ugyanis, a hol általános a tagosítás, ott, ha az eddigi törvények szerint is és a most tervezett törvény szerint is, kicserélhetők oly mezei területek, melyeken épületek és lakok vaunak. Az általános tagosításnál ez azzal indokolható, hogy a törvényszéknek és eljáró bírónak módjában volt e kitelepített telkekért közel a faluhoz, tehát jobb helyen cserét adni; a hol azonban oly erdők vétetnek szabályozás alá, melyek a községektől távol feküsznek, hol nincs módjában a bíróságnak az esetleg onnan kitelepítettek lakházait a községek mellé helyezni és az ilyen kitelepítése nem indokolható. Ennélfogva, mint a szövegből is látható, csak olyanok kicserélését hoztam javaslatba, melyeknél épület nem fordul elő. (Helyeslés.) Pauler Tivadar igazságügyminister : Miután az erdélyi erdők pusztításának és megtámadásának egyik főokát éppen az enclavok képezték, azt, hogy ezen enelavokat tagosítás nélkül is ki lehessen cserélni, nézetem szerint igen fontos nemzetgazdasági és mezei rendőri érdekek kívánják. De másfelől vannak oly területek, a melyeken állandó lakhelyek vannak, a melyeket ezen szabály alá vonni nem lehet, szintén fontos nemzetgazdasági és populationalis okoknál fogva. Miután b. Kemény Gábor képviselő ur módosítváaya mind a két követelménynek eleget teszen és megfelel azon intentiónak, mely az eredeti javaslatban is benne foglaltatott, azt elfogadásra ajánlom annál is inkább, mert lehető visszaélések meggátlása szempontjából felvétetik 1880. január elseje, mely megakadályozza, hogy rögtönzött áttelepítések által az intézkedés czélja meghiusittassék. (Helyeslés.) Bokros Elek előadó: T. ház! Az igazságügyi bizottság kihagyta az eredeti ministeri javaslatban foglalt ezen intézkedést, még pedig a bizottsági jelentés határozott kifejezése szerint azon okból, mert a kicserélés alá eshető területek fogalmi meghatározására és a kicserélés utján adandó érték kiegyenlítése biztosítására megnyugtató módozatot a bizottság nem talált. Mint a bizottság előadója kénytelen vagyok bevallani, hogy a b. Kemény Kálmán által benyújtott szövegezés engem személyileg megnyugtatott s ennélfogva azt részemről is elfogadom. (Helyeslés.) Cozma Párthén: Nagyon csodálkozom, hogy a t. igazságtigyminister ur oly könnyen fogja fel ezen kérdést, mint csupán mezei, illetőleg erdőrendőrségi kérdést; holott ez az erdélyi viszonyok szerint sokkal fontosabb ügy. Az erdélyi képviselő urak mindig állanak elő, hogy mi nem ismerjük az erdélyi viszonyokat, hát ne is szóljunk hozzá; s ezzel hatnak, mert némelyek az alatt még egyebet képzelnek. Erdélynek e tekiatetbeni viszonya onnan ered, mert az erdélyi volt földesurak akkor, a mikor megtehették volna, nem tettek meg legalább annyit, mint a magyarországiak, sőt elmondják, hogy mi rosszabb helyzetben vagyunk, ná-