Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-277

277. országos ülés június 7. 1880. 105 módosítással, a melyet Ugron Gábor képviselőtársam beadott. Elekes György (Halljuk! Halljuk! Szavazzunk!) T. ház! Előre is kijelentem, hogy én a különvéleményt el nem fogadhatom azért, mert ez a tagosítás keresztülvitelét Erdélyre nézve sokkal jobbal megnehezíti, mint a hogy eddig gyakorlatban volt; (Helyeslés) mert eddig senkinek sem jutott eszébe, hogy a közlegelőket a tagosítás! terület alá ne számítsa, ha az egynegyedrészt kiteszik és evvel a tagosítás inegengedhetősége ki volt mondva. S ma a közlegelőket vegyük el? Hát mit akarunk az egynegyeddel ? Hisz ezzel nem hogy könnyítve volna a tagosítás megengedhetőségének kinyerése, hanem inkább megnehezítettük vele; mert a legelő az <gy résznek sokkal többjét tette, mintha az most kihagyatnék. Ezért igen kérem a t. házat, méltóztassék a különvéleményt el nem fogadni még indokainál fogva sem. Mert azt mondja itt, (olvas) hogy nem csak jogilag nem indokolható az, hogy ezek hozzá számíttassanak, hanem még veszélyes is. Hát, ez annyit teszen, hogy a kinek 30 hold földje vasi, annak nem lehet annyi jogosultsága, mint a kinek 300 hold földje van, mert a 30 holdnak nem akarja megadni azt, a mit megad a 300 holdnak. Már bocsánatot kérek, azt csak nem akarja a különvéleményt pártoló t. barátom kimondani, hogy a 30 holdas birtokos egyáltalában semmiféle tagosítást nem akar, mert az rá nézve veszély. Én azt hiszem, hogy a 30 holdas birtokos is lehet annyira felvilágosult, miszerint belátja, hogy a 14. században szokásos gazdálkodási viszonyok fenntartása ránézve veszély, éppúgy, mint a 300 holdasra, (Helyeslés jobbfelöl.) Hát azt elzárni, hogy tagosítást kérjen, részemről nem tartanám jónak. (Helyeslés jobb felöl.) A mi azt a veszélyt illeti, hogy méltóztatott rá hivatkozni, miszerint a közlegelők és közös erdők odaszámításával megtörténhetik, hogy egy pár holdnyi birtokos a többit megnyomorítaná, már engedelmet kérek, ilyen esetet nem képzelhetek. De tegyük fel t. ház, hogy előállhatna;azt kérdem, meg akarjuk-e akadályoznia tagosítást? Hisz mindenféle eszközt fel kell nekünk használni, hogy a tagosítás minél hamarabb keresztül vitessék, alkalmat kell adni, hogy az a 14. században szokásos gazdálkodási rendszer megváltoztathassák és a mai viszonyokhoz képest átidomittattassék. Legföllebb, ha Cozma Párthén t. képviselőtársam álláspontját foglalják el, ki a eonrmassátiót veszélyesnek tartja, (Cozma Párthén tagadólag int) akkor igenis veszélyes volna ezen törvényjavaslat elfogadása, de oly álláspontból kiindulva, mint a minőt én elfoglaltam, veszélyesnek nem tartom. Kérem, méltózKÉPYH. NAPLÓ 1878—81. XIV. KÖTET. tassék az igazságügyi bizottság által szerkesztett §-t változatlanul elfogadni. Cozma Párthén: T. ház ! Félre magyarázott szavaim helyreigazítása végett szót kérek. Elnök: Cozma Párthén képviselő ur félre magyarázott szavai végett szót kér. (Halljuk!) Cozma Párthén: T. ház! Én nem akarom magamon hagyni azon véleményt, mintha én azt mondtam volna, hogy a tagosítás egyáltalában veszélyes. Én azt mondtam, hogy a tagosítást absolute szükségesnek nem tartom Erdélyben és hogy annak „minden áron" való keresztülvitele nem helyes. Ezen állításomat fenntartom jelenleg is. Elnök: Szólásra nem lévén feljegyezve senki, szó illeti még az előadó urat. Bokros Elek előadó: T. ház! Két módosítvány van tanácskozás alatt; ezek közül bátor vagyok Ugron Gábor képviselő ur módosítva nyához hozzá szólani. (Halljuk!) Miután Teleszky István képviselő ur éppen e vita során helyesnek találta azt, hogy az igazságügyi bizottságban történt szavazások menetére hivatkozzék, én is jogosítva érzem magam megjegyezni, hogy én a bizottságban arra szavaztam, hogy a gyámság és gondnokság alatt állók birtoka is a tagosítást kívánókhoz száxnittassék. Azonban ezt csak mint tényt említem fel és nem tehetem, hogy mint előadó, e helyről a bizottság határozatával szemben, az én egyéni nézetemet kiválóan támogassam. A kisebbségi véleményre térve át, a melyet Teleszky István képviselő ur felhozott és indokolt, megjegyzem, hogy nekem nem csak mint előadónak, hanem mint a tények és viszonyok részleteinek ismeretével biró képviselőnek álláspontja is egyenesen ellenkezik a kisebbség álláspontjával. (Halljuk!) A kisebbségi véleménynek arra az indokolásra, hogy ez a disposiiió veszélyes, megfelelt már a t. minister ur, a ki kifejtette, hogy ha a tagosítások elterjedése bekövetkeznék, ez nem nevezhető veszélynek, hanem éppen olyan előnynek, a melyre törekednünk kell. Hogy ez az előny, melyet Teleszky István képviselő ur veszélyesnek nevez, be fog következni, azt elismerem, de hogy az bekövetkezzék, óhajtom. Az erdélyiek közül, Künle József képviselő ur szólalt fel e kérdésben, ki mint a székely viszonyok részleteivel ismerős, teljesen illetékes, hogy tárgyilagos felvilágosítást adjou. És én tárgyilagos felvilágosítását elfogadom és constatálom, hogy a Székelyföldön igen számos oly község van, melyeknél a művelés alatti területek alig egy tizedét, vagy mint ő monda, alig egy huszadát képezi a közös legelőknek, erdőknek, havasoknak. Ha ezen ténynyel állunk szemben, akkor alig fogható fel, hogy valaki e közös 14