Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-277

100 277. országos äléa június 7. 1880. arány osított területek azoknak birtokához számit­tatnak, kiknek a megosztás szerint tulajdonát képezik." Ugron Gábor: T. ház! E §-nak megelőző bekezdéséhez kívánok hozzászólni. Ebben ugyan­is az mondatik: „Ezen negyedrész területi ki­számítása tekintetében, az adókataszteri adatok irányadók. Az állami, törvényhatósági és községi vagyon, a közalapítványi javak, a közintézetek és köztársulatok birtok CL a>li általános tagosítást kivánok birtokához számítandók." A megelőző törvényben, melynek e törvény­javaslat módosítását képezi, bennfoglaltatott az, hogy a gyámság és gondnokság alatt levők bir­tokai is azokhoz számíttattak, kik az általános tagosítást óhajtják. Én a gyámság ós gondnokság alatt levőket, mint államüitézkedés alatt levőket tekintem, az államnak pedig czélja lévén a tagosítás, nagyon természetes, hogy egyes esetekben a gyámok és gondnokoknak nem adhat utasítást arra nézve, hogy azok a tagosítást kérelmezzék, hanem a mint a törvényben, melynek módosítását és ki­egészítését e törvényjavaslat czélozza, benne fog­laltatott, hogy a tagosítást kivánok közé számít­tatnak a gyámság és gondnokság alatt levők, ugy indítványozom, hogy e szakasz 5. bekezdé­sében vétessék fel az „a gyámság és gondnok­ság alatt levők birtokai is." B. Mednyánszky Árpád jegyző {olvassa Ugron Gábor rnódosítványát, mely igy szól: n A hatodik §. 6. bekezdésének 2. sorában e szó után „köztársulatok" jó' a következő toldalék : „a gyám­ság és gondnokság alatt levők"). Teleszky István: T. ház! A most tárgya­lás alatt levő szakaszhoz az igazságügyi bizott­ságnak kisebbsége egy különvéleményt volt bátor beterjeszteni, a mely rövid indokolásával együtt szétosztatván, azt hiszem, hogy ezeu különvéle­mény azon indokainak, a melyek a nyomatott indokolásban bennfoglaltatnak, ismétlése nem szük­séges ; mielőtt azonban a különvélemény szóbeli indokolására áttérnék, bátor leszek a közvetlen előttem szólott, Ugron Gábor t. képviselő ur módosítványára vonatkozólag nézetemet előadni és kifejezni, hogy azt, a mit a módosítvány vissza­állítni igyekszik, a ministeri eredeti törvény­javaslatnak az igazságügyi bizottság által kiha­gyott azon dispositióját, hogy a gyámság és gondnokság alatt levők vagyona is a tagosítást­kérők vagyonához hozzászámittassék, — a ma­gam részéről semmiesetre sem fogadhatom el. A gyámság és gondnokság alattiak egyéni jogosultságát igy megcsorbítni nézetem szerint az anyagi igazságba ütközik. Hisz ezek nem páriák, kik akaratjukat nem nyilváníthatják, ha­nem a törvényhozás gondoskodott mindenkire nézve törvényes, vagy végrendeleti, vagy rendelt gyámról, illetőleg gondnokról, a ki a kiskorúnak s gondnokság alatt lévők akaratát helyettesíti. És valóban, előttem nagy igazságtalanságnak látsza­nék, hogy pl. egy 23 éves kiskorúnak vagyona, a ki nagyon jól tudja, hogy neki a tagosítás esetleg érdeke ellen van, csak azért számittassék a tagosítást kérők vagyonához, mert még a 24. évét be nem töltötte, de mikorára a tagosítás bekövetkezett, akkorára nagykorú lesz. Az előt­tem valóban igazságtalanság volna, hogy pél­dául a pazarlás miatt gondnokság alá helye­zett vagyona, képviselőjének ellenzése daczára, vagy még talán azoknak is érdeke ellenére, a kiknek érdekében a gondnokság alá helyezés elrendeltetett s kik mind azt hisaik, hogy a ta­gosítás érdekük ellen van, hogy —• mondom — az ilyenek vagyona is hozzászámittassék a tago­sítást kérők közé. — Én részemről tehát, ezen indokoknál fogva Ugron Gábor képviselő ur indítványát, a mely visszaállítani czélozza a hozzá­számításnak az igazságügyi bizottság által elejtett egy módozatát, el nem fogadhatom. Áttérve már most a különvéleményre s annak indokolására, mindenek előtt meg kell jegyeznem, hogy a 6. §. utolsó bekezdése, mely az igazság­ügyi bizottság által vétetett fel, az eredeti minis­teri javaslatban benn nem foglaltatik; mert aa eredeti ministeri javaslatnak ugyancsak 6. §-a a beszámítás kérdését következőleg szabályozta: „6. §. Ezen negyedrész kiszámításánál nem­csak az 1871: LV. t. ez. 19. §-ában elősorol­tak, hanem az állami, egyházi, közalapítványi javak, úgy a gyámság és gondnokság alatt állók birtoka is a tagosítást kívánók birtokához szá­mítandók." A bizottság egészen újra szövegezve e §-t, kihagyta a gyám s gondnokság alattiak vagyo­nának kozzászámításáí; azonban a 6-ik §-bän fel­vett egy új bekezdést, a mely igy szól: „Úrbéri haszonvételekkel terhelt azon erdők, legelők és nádasak, valamint arányosítás alá tartozó azon közös használatú területek, melyeknek rendezése még befejezve nincs, az általános tagosítást kí­vánók birtokához számítandó, — ellenben azok, melyeknek úrbéri elkülönítése, vagy arányosítása már megtörtént, azoknak birtokához számittat­nak, kiknek a megosztás szerint tulajdonát ké­pezik." Az igazságügyi bizottság kisebbsége, a mely kisebbség, megjegyzem, úgy alakult, hogy ezen §. megtartása mellett 5 bizottsági tag, kihagyása mellett pedig 4 bizottsági tag szavazott és a bizottsági elnök ur valószínűleg a kihagyás mel­lett érvényesítendett szavazati jogát nem gyako­rolhatta. (Felkiáltások! Nem idevalók í) Én ténye­ket beszélek el. Ha indiseretiót követtem el, majd az elnök ur meg fogja mondani, hogy helytelenül jártam el.

Next

/
Thumbnails
Contents