Képviselőházi napló, 1878. XIV. kötet • 1880. május 31–november 16.

Ülésnapok - 1878-277

277. országos ttlé! és úrbéresen kívül, még nemesek, székelyek, vagy szászok is részesültek, Harmadik a tiszta tagosítás, mely semmi jogi kérdést nem tartalmaz, hanem egyszerűen csak gazdasági rendezés. E három eljárást összehasonlítani és parallellába tenni és ugyanazon szabályok szerint elbírálni, mint a magyarországi úrbéri rendbeszedést, egyáltalában nem lehet. Nálunk, a közös területek úrbéri elkülönítése tekintetében az előmunkálatokat megindífni mindaddig nem lehet, mig az úrbéri közösség azon terület tekintetében, mint jogi kérdés, eldöntve nincs. Ugyanez áll az arányosítási kérdésekre nézve is; mert egy területre nézve élőmunkákat tenni, mielőtt bíróilag lenne megállapítva, hogy azon terület tényleg agy község, vagy több községnek, vagy az egyes lakosok közös használatának jogos tárgyát képezi, egyáltalában semmi értelemmel nem bir. Erdélyben nem az úrbéri rendbeszedés megtörténte, tehát azon fogalom, mely minden vitát kizáró adatokkal előre igazolható, — képezi a megengedhetőség eriteriumát, hanem a rendezés alá esendő terület jogi természete s a további eljárásnak feladata a jogilag megoldott egyes tárgy tényleges elkülönítésének végrehajtásában áll. Ennélfogva azt hiszem, hogy az erdélyi viszonyoknak alapos ismerete lehetetlenné tette volna, hogy a t. képviselő ur jó meggyőződéssel oly indítványt tegyen, mint a minőt tett. Miután pedig a törvényjavaslatnak e fejezete megfelel az erdélyi birtok- és jogviszonyok tényleges állapotának, tisztelettel kérem a t. házat, hogy a fejezetet általánosságban elfogadni és az egyes szakaszok részletes tárgyalásába bocsátkozni méltóztassék. Elnök: Cozma képviselő ur az egész fejezetet a bizottsághoz visszautasitt tni kívánja. Első kérdés tehát az, elfogadja-e a t. ház az indítványt, vagy nem? Ha nem fogja elfogadni, akkor fogom feltenni a kérdést: elfogadja-e a t. ház a 2. fejezet czímét, igen, vagy nem. Mielőtt e kérdéseket feltenném, fel fog olvastatni Cozma képviselő ur indítványa. Baross Gábor jegysfí (olvassa). Elnök: Kérem azon képviselőket, kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el az indítványt. Baross Gábor jegyző (olvassa a 2. fejezet czímét). Cozma Párthén: T. ház! Nem tehetek róla és nem bánom, ha magam maradok is, de mégis felszólalok, mert meg vagyok győződve, hogy az idő be fogja bizonyítani, hogy nekem igazam volt. A mint szememre vetette nekem a t. előadó ur, hogy én csak azért tettem az indítványt, mert nem értem az erdélyi viszonyokat, épp úgy szemére vethetem én neki, hogy azért nem fojunins 7. 1880 gg gadta el indítványomat, mert nem nmeri a magyarországi viszonyokat. Tessék elhinni, hogy azon viszonyok, melyek Erdeijében megvannak, Magyarországban is megvannak, részint azon czímen, részint más ezímek alatt. Van nálunk is irtvány, 'mint van Erdélyben; vannak itt is megváltandó szolgálólányok, mint vannak Erdélyben, habár más czímük van is; vannak urbarialistak, zsellérek, legelő elkülönítések, erdő-elküíöuítések stb. éppen úgy, mint Erdélyben. A különbség csak az, hogy Magyarországon urbáriumot használunk arra, hogy constatáljuk, hogy melyik az úrbéri birtok, mig Erdélyben használják a törvényt, a mely világosabb és használják az úrbéri kárpótlás utalványozására vonatkozó adatokat és mégis Magyarországon az összes kérdések, ugyanazon kereset alapján és ugyanazon ítéletben döntetnek el, habár egyénileg nem egyforma ítéletet kap mindenik mindenben; de azért ugyanazon ítéletben ugyanazon előmunkálat alapján láttatnak el mindezen kérdések és egyszerre döntetnek el. Nem szükséges tehát a perek számát ezerekkel és ezerekkel szaporítani és az alperest szerencsétlenné tenni a tömérdek költséggel s felperes birtokát is felemésztetni ugyancsak a költségekkel; mert mindezt épp úgy el lehet intézni Erdélyben, mint Magyarországon. Én, t. ház, a fejezetet itt helyén lévőnek sem találom már a törvényben követett rendszernél fogva sem. A második fejezet czíme ez: „Az egyes perekben, valamint az úrbéri elkülönítés és arányosítási keresetben követendő eljárás." Nem tudom, t. ház, hogy van-e olyan per, a melyben kereset ne volna, vagy van-e olyan kereset, a melyből per ne keletkeznék; mert ezen szövegezés szerint ilyennek lennie kell. A második fejezet czímének, következtetve a harmadik fejezet czíméből, a melyben az van mondva: „A tagosítás megengedhetősége" — a következőnek kellene lenuie: „a birtok-rendezés és arányosítás megengedhetősége", mert a második fejezetben, csakis az úrbéri rendezésről és arányosításról provideálható, mert a tagosításról a III. fejezet szól. Nem tehetek róla, hogy a t. előadó ur és a többség nem akarja úgy érteni a dolgot Erdélyre nézve, mint Magyarországra nézve, hol, habár vannak irtványok és foglalások, ezekre nem szükséges új czímeket alkotni, mert ezek bennfoglaltatnak a birtokrendezés elnevezésben és mert birtokrendezés a nélkül, hogy ezekre ki ne terjesztessék, nem létezik. Ez speciese a birtokrendezésnek, sőt a birtokrendezésben, ha szorosan vesszük, a tagosítás is bennfoglaltatik. Minthogy azonban azt látom, hogy itt különbség tétetett birtokrendezés és tagosítás és arányosítás köztt: ennélfogva, mert provideálva van a tagosítás megengedhető-