Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-255

84 255. országos ülés májas 1. 1880. nok fektetni — szivesebben adnám ezen subventiót magyar, mint nem magyar társaságnak. A vállalkozók személyiségére és vagyoni állására nézve biztosságot szerezni nem volt más mód, mint tudakozódni üzletük hírneve és solidsága, valamint vagyoni állásuk iránt. E tekintetben pedig minden oldalról a legelismeró'bb nyilatkozatokat nyertem. Ez tehát nem kerülte ki figyelmemet, nehogy olyanokkal köttessék szerződés, akiknek személyi és vagyoni viszonyaik nem nyújtanak elég biztosítékot az iránt, hogy a szerződés feltételei meg fognak tartatni. Csak azután, miután már e tekintetben kellő tájékozást szereztem magamnak ez iránt, bátorkodtam a háznak benyújtani e törvényjavaslatot. Egyébiránt mi az a nagy risico, a mi e tekintetben az országot terheli? A 150,000 frt? Nem. Méltóztassanak számba venni azt, hogy a subventió fizetése utólagosan történik és a 30,000 frtnyi cautió előlegesen , tétetik le. A subventióból a társaság havonként 12,000—13,000 frtotkap. Ha a társaság a járatokat valamely hónapban nem tartaná meg, abban a hónapban nem fizettetik r.eki semmi és ha új hajókat volna szükséges beállítani, erre elégséges a 30,000 frt. Ha azonban a társaság nem teljesítené kötelességét, a szerződés rögtön megszüntethető. Hol van tehát a risicó ? A biztosíték abban áll, hogy e társaság tényleg eszközli az exportot és importot, a mely hétről hétre növekszik. Ezen kivül kellő biztosítékot nyújt még a társaság jó hírneve, vagyoni állása és tagjainak személyisége. A kellő biztosíték tehát megvan. Méltóztatott a t. képviselő ur azt is felemlíteni, hogy Fiume városa folyamodott gróf Zichy és társai által alakítandó és alakítható társaság mellett és ez ellen. Eötvös Károly: Én csak azt mondottam, hogy egyidejűleg történt a petitionálás. B. Kemény Gábor: Ugy vagyok értesülve, hogy Fiuméből mintegy 200-an folyamodtak és hogy ezek kijelentették, hogy mily helyes és fontos volna egy magyar társaságot alapítani és ezt subventionálni. Fiume azonban és az oda való ipar- és kereskedelmi kamara, ez pedig szakértőkből álló testület, — nem azt mondotta, hogy új társaság alakittassék, a mely a maga kezdő erejét próbálja meg ezen társaság életbeléptetésével és az export előmozdításával, hanem kijelentette határozottan, hogy helyesli azon intentiót, a mely ezen törvényben kifejtetik, vagyis, hogy azok, a kik eddig az exportot emelték Fiúméban, bízassanak meg az exporttal Fiúméból és azok bízassanak meg és segélyeztessenek továbbra is a Fiúméból való export biztosítására. Ez lényeges különbség, a mennyiben az egyesek kérvényével a hatóság és az illető kereskedelmi kamara kérvénye áll szemben. Egyébiránt a t. képviselő ur merőben figyelmen kivül látszik hagyni és talán nem elég figyelemmel olvasta el a törvényjavaslatot, hogy itt az Adria mint idegen társaság, csak mint átmeneti szerepel. Azt mondja a képviselő ur, hogy mindaddig, — a mig nincsen biztosítéka a felől, hogy az a társaság, a mely az exportot Magyarországból biztosítani fogja, mint magyar érzületű és az ország érdekeit szem előtt tartó magyar czég és magyar társaság lesz, az igazgatóság Magyarországon fog székelni, igazgatói magyarok lesznek, tőkéje magyar lesz, — mindaddig nem hajlandó ezen törvényt megszavazni. Hiszen kérem, ezen kívánságoknak legnagyobb része biztosítva van azon törvény által, melyet bátor voltam benyujtaai. A törvény kimondja, hogy ezen idegen társaság a legrövidebb idő alatt átalakulván magyar társasággá, az igazgatóságnak két harmada magyar, az üzletigazgatóság Fiúméban fog székelni, maga a főigazgatóság Budapesten; ki van mondva, hogy a részvényeknek egy harmadrésze magyarok kezében lesz és Magyarországon fog kibocsáttatni. Ennél többet már alig lehet, kívánni. Neveztethetik valamely társaság tisztán magyarnak, lehet az névleg a legmagyarabb, élére állittathatik a legbuzgóbb magyar hazafi, akkor ha 4—5 milliót fog kelleni összerakni arra, hogy a társaság életbelépjen, rögtön elő fog állani a külföldi tőke, ha haszonhaj tónak, jövedelmesnek fogja tekinteni. A mi ezen kivül van kívánsága a t. képviselő urnak, az majd nem mind bennt van. Tehát nem méltóztatott eléggé tekintetbe venni azt, hogy czélba van véve a legrövidebb idő alatt egy magyar társaságnak alakítása, mely hogy magyar legyen és bizonyos mennyiségű hajókkal birjon, az meg van állapítva a 18. §-ban, melyet a t. képviselő ur hibásan vél a jelenleg fennálló adriai társaságra alkalmazhatni. Még némely megjegyzést tett a t. képviselő ur a Lloyd-társaságról és némelyeket megint Catinelli ministeri tanácsosról. A mi a Lloyd-társaságot illeti, az kötelezettségének eleget tett — egész elismeréssel emelhetem ki, hogy magát egészen coulanter viseli és minden követelés és törvényes kötelezettségének megfelelni törekszik. Többször említtetett már az a jávai expeditió. No kérem, a Lloydnak nincsen semmi kötelezettsége arra nézve, hogy a Keletre — itt nem a Levanté-t értem, nem a konstantinápolyi és az alexandriai járatokat, hanem a veres tenger, indiai és javait, hogy arra nézve milyen járatokat és mily feltételeket állapít meg. Méltóztatik emlékezni, hogy akkor, mikor a Lloydra vonatkozó törvényjavaslat tárgyaltatott, egyszersmind a törvényjavaslatban mint biztosíttattak, mint