Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-255
78 255. országos ülés május 1. 1880. ság jelentése, a Fiume és a nyugat-európai kikötők köztt rendes gőzhajózási összeköttetést fenntartó társaság segélyezéséről szóló 393. számú törvényjavaslat tárgyában. Baross Gábor előadó: T. ház! Ezen fontos kérdésnél engedtessék meg nekem, hogy röviden elmondjam azon indokokat, a melyek alapján kérem a t. házat, hogy e törvényjavaslatot ugy, mint a közgazdasági bizottság előterjesztette, elfogadni méltóztassék. Már azon alkalommal, midőn a Lloyddal kötött egyezménynek tárgyalásáról volt szó, a közgazdasági bizottság azon álláspontot foglalta el, hogy a Lloyddal kötendő egyezménynek tulajdonképp azok a legfontosabb pontjai, a melyek a nyugat-európai kikötőkkel létesítendő közlekedésre vonatkoznak. A t. ház azon alkalommal másképp méltóztatott határozni. De már a legközelebbi ülésekben és azóta szakadatlanul magában a házban hangzottak kérelmek, melyek vonatkoztak egy rendes összeköttetés létesítésére Fiume és a nyugot-európai kikötők köztt. Most, t. ház, a bizottság reálisáivá látja az akkori álláspontot annyiban, a mennyiben a t. kormány egy törvényjavaslatot terjesztett elő, a mely azon szerződésnek főbb elvi pontjait tartalmazta, a mely egy tényleg működő „Adria Steamship Company" czírníí társulattal köttetett s melynek beczikkelyezése szükségessé vált. A bizottság tárgyalás alá vette ezen törvényjavaslatot s felkérte a t. minisíer urat, mutatná meg ezen szerződés eredetijét, mely ezen társasággal köttetett. A t. minister ur a bizottság kérelmének helyt engedvén s a bizottság gondosan átnézve a szerződést, arról győződött meg, hogy sokká] ezélszerűbb lesz az eddigi törvényhozási gyakorlatot itt is követni, t. i. magát a szerződést beczikkelyezni, mintsem annak egyes pontjait elvi kijelentés gyanánt kiemelve, törvényjavaslatba foglalni. Mert megtörténhetik az az eset, hogy például a kormány és a társulat köztt összeütközés jön létre s akkor a bíróság, vagy más harmadik személy, csak nagyon bajosan tudná a törvény és a szerződés köztti eltérésénél a helyes eldöntést megtalálni. Ezen oknál fogva a bizottság magát a szerződést egész terjedelmében vette fel a törvényjavaslatba és mint beezikkelyezendőt hozta a t. ház szine elé. E mellett, t. ház, a bizottság még egy más igen fontos kérdést pendített meg. Fiumének árú- és kereskedelmi forgalma az utóbbi években kétségkívül emelkedett, daczára azon kellemetlen közlekedési viszonyoknak, melyek Fiume köztt és különösen az ország szive között fennállauak, Fiume mégis képes volt az árúszállítás olcsósága tekintetében azon más utakkal, melyek Fiumére nézve állandó versenyt képeznek, a versenyt kiállani. Már ez is azt mutatja, hogy Fiume forgalmi képessége és kereskedelmének mindenesetre jövője van s az előmozdítást már úgy a kormány, mint a törvényhozás részéről megérdemli. A bizottság első sorban a vasúti összeköttetésre fordította figyelmét; a mi nagyon természetes, hogy biztosítva e közlekedést Fiumével azon az utón, mely az ország szívéből vezet Fiume felé s fontolóra véve azon akadályokat, melyek különösen a déli vasút részéről emeltetnek ezen forgalom ellen, felhívja a kormány figyelmét ezen körülményre azon meggyőződésének nyilvánítása által, hogy Fiirme forgalma és kereskedelmében nagyobb lendületet nem reményelhet, mig Fiume felé a közlekedési vonalok egyöntetű rendezése, a tarifaviszonyok egyöntetű szabályozása és a szállításnak lehető kedvező körvonalozása a t. kormány sikeres működésének tárgyát nem képezi. Erre a bizottság a kormány részéről azon nyilatkozatot vette, hogy e tekintetben határozott megállapodások hozattak létre és hogy legközelebb ezen megállapodásokra nézve a t. törvénydozás eldöntését fogja kikérni, sőt azon akadályok, melyek ezen közlekedést illetőleg uralkodtak, megszűntek és hogy jövőre nézve kedvező fordulat állott be. Ezen nyilatkozat folytán a közgazdasági bizottság nem concret javaslattal áll a t. ház elé, hanem egyszerűen utalva ezen indokokra és várva azoknak méltánylását a t. ház részéről, újból kéri, hogy ezen törvényjavaslatot, ugy mint azt a közgazdasági bizottság szövegezte és előterjesztette, elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a középen.) Eötvös Károly: T. ház! En teljesen helyeslem azon irányt, azon czélzatokat, melyeket az igen t. kereskedelmi minister ur és a képviselőház közgazdasági bizottsága ezen törvényjavaslat előterjesztése alkalmával, annak indokolásában is előadott; teljesen helyeslem azon felfogást, melyet a bizottság t. előadója itt most tolmácsolni szives volt. Azonban mindamellett én nem vagyok azon helyzetben, hogy most, e pillanatban ezen törvényjavaslat tárgyalását, vagy ezen törvényjavaslat elfogadását helyeselhetném. (Helyeslés a szélső bal/elöl.) Erre nézve nézetemet lehetőleg röviden, a t. ház kegyes elnézésével, bátorkodom előadni. (Halljuk!) Nagyon sok ideje már annak, mióta az országos közvélemény Fiúméra vetette a szemét és a mióta az ország élénken érzi szükségét annak, hogy az országnak legalább némileg is önálló tengeri kereskedelme legyen és hogy azon tengeri kereskedelem, Fiúméból induljon ki és oda térjen vissza, hogy országos kivitelünk minél inkább fokozódjék az által, hogy mi Fiume