Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-255
74 255. országos üló urnák interpellátiójára ma válaszolni szándékozik, a dorozsmai kaszárnyára vonatkozólag, a mit különben már három nappal ezelőtt kijelentett. Kérdem továbbá a t. házat, hogy a nemz. múzeum ügyeinek megvizsgálására kiküldendő bizottságba 9 tag, továbbá a vallási alapok és alapítványok megvizsgálására 15 tagú bizottság lévén választandó, mikor méltóztatik ezen választást eszközölni? Trefort Ágoston, vallás- és közoktatási minister. A szerdai ülésre kérem a választást kitüzetni (Helyeslés) Elnök : Ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, ezen választások a szerdai ülés napirendjére tűzetnek ki (Helyeslés.) Ugyanakkor meg lehetne ejteni azon bizottságokba is a választásokat, a hol elhalálozás, vagy lemondás folytán üresedés van. így a zárszámadási bizottságba Zakó Sándor helyett, a naplóbirálóbizottságba Jósika Gyula báró helyett, az összeférhetlenségi bizottságba Károlyi János helyett, a pénzügyi bizottságba és a horvát-szlavonszági bizottságba Ordódy Pál helyett egy-egy tag választandó. Ezeket is meglehet szerdán választani és azért, ha a t. ház beleegyezik, a szerdai ülés napirendjére tűzetik. (Helyeslés.) Következik az indítvány és interpellatiós könnyv felolvasása. Antal Gyula jegyző: Jelentem a t. háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik Az interpellatiós-könyvben a következő bejegyzés van: ápril 30-án. Hedry Ernő,la sárosmegyei nagymérvű kivándorlások tárgyában a belügyminister úrhoz. Elnök: A képviselő ur a szokott időben meg fogja tehetni interpellatióját. Következik a napirend: az állandó pénzügyi bizottság 403. számú jelentése, az 1880. évi V. t. ez. által engedélyezett hitelművelet végrehajtásáról a pénzügyminister által beadott jelentésről. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni, (Felolvasottnak vesszük!) az első szó az előadó urat illeti. Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Az 1880: V. t. ez. felhatalmazta a pénzügyministert, hogy az 1879: II. t. ez. alapján kibocsátott arany járadék-kötvényekből fennmaradt 15 milliónyi kötvényeket értékesítse s ugyanazon törvény 2. §-a meghagyta a pénzügyministernek, hogy a hitelművelet keresztülvitele után az országgyűlésnek jelentést tegyen. Az ebbeli jelentésre vonatkozik a pénzügyi bizottságnak tárgyalás alatt levő jelentése. A bizottság egyszerűen arra kéri a t. házat, méltóztassék a pénzügyminister jelentését tudomásul venni, a mely jelentés szerint a 15 miiS május 1. iSSO. liónyi rentét 877 10 % árfolyamon értékesítette és a befolyt 26,285,000 aranymárkát elhelyezte és azt szükség esetében a kellő mértékben fedezetre fogja fordítani. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a pénzügyministernek s ezzel kapcsolatban a pénzügyi bizottságnak erre vonatkozó jelentését tudomásul venni. Elnök: Méltóztatik a t. ház a jelentést tudomásul venni? (Tudomásul vesszük !) Tudomásul vétetik. Következik a közgazdasági bizottság 406. gzámu jelentése, „a Beltriuannál az árúvédjegyek Dltalma tárgyában, 1880. évi január hó 12-én kötött egyezményről" szóló 384. számú törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni, (Felolvasottnak vesszük!) az a talános tanácskozást megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Baross Gábor előadó: T. ház! Azon jelentés alapján, melyet a közgazdasági bizottság nevében bátor voltam beterjeszteni, van szerencsém a törvényjavaslatnak úgy általánosságban, mint részleteiben való elfogadását a t. háznak ajánlani. Hegedűs Sándor; T. ház! Legyen szabad pár perezre a t. ház figyelmét igénybe vennem, hogy egy fontos ügyre hívjam fel a t. háznak, illetőleg a t. kormánynak figyelmét. (Halljuk!) A szerződés, mely tárgyalás alatt van és mely Belgiummal az árú-védjegyekre vonatkozólag köttetett, sajátságos világításba heryezi törvényhozásunknak az ipari tulajdon védelmére vonatkozó intézkedéseit. Az ipari tulajdonnak csak egy kis részét képezik az árúvédjegyek. Az árú-védjegyek biztosítására ez már a negyedik törvény, melyet az ország törvénykönyvébe iktatunk nemzetközi szerződések alakjában ; holott a sokkal fontosabb és nagyobb horderejű szabadalmi ügyben, valamint a minták ügyében s a nemzetközi szempontból fontos ipari neveknek és a kereskedelmi ezégeknek biztosításáról nem gondoskodtunk. Én azt hiszem t. ház, hogy ha a külföld által nem lettünk volna ezen árúvédjegy-szerződések kötésére ágyszólván felszólítva, a mit az illető államok természetesen mindig saját érdekökben tettek, talán ezen törvényekkel sem találkoznánk törvénykönyvünkben. Pedig az ipari tulajdon kérdése rendkívül fontos nemzetgazdasági, jogi, pénzügyi és társadalmi szempontból egyaránt. S ha e kérdéssel, mely az előttünk fekvő törvényjavaslatban felmerül, kapcsolatban ez ügyre a t. ház, illetőleg a t. kormány figyelmét felhívom, méltóztassanak ezt tulajdonítani részben a tárgygyal való kapcsolatának, részben pedig azon érdeklődésnek, melylyel ezen kérdés iránt régóta viseltetem és mél-