Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-254

254. »rsü«ges üiós április 30. 1880. 71 alapján meghatározott helyen és egyházi hivatal­lal összekötött javadalomnak állandó élvezése mellett és ha a patriarchának jelenlegi állását az ezen egyházi hivatalt jellemző három criterium szempontjából birálat alá veszszük, akkor vilá­gosan az tűnik ki, hogy a patriarchai szék meg­üresedett, mert a patriarcha egyházi hivatalának birtokában többé nincsen, a patriarcha a metro­polia vezetésétől felmentetett, tehát elvesztette kormányzói hatalmát; a keleti egyházi jog sze­rint pedig, a kormányzati hatalom megszűntével nem gyakorolható az egyházi hatalom azon másik ágazata, a potestas ordinis sem. A patriarcha - nem tartózkodik most Karloviczon, mint székhelyen, hanem Dályán és pedig ideiglenesen és jelenleg lakik ott, jövőre pedig lakhatik, a hol tetszik, minden javadalmas köteles pedig azon helyen tartózkodni, a hol hivatalát viseli. Ezen hely­benlakási) kötelezettség egyházi törvényeken alapuló oly szoros kötelem, melynek hosszasbb és indokolatlan távollétei általi megsértése desertiónak tekintetik, mely a hivatalvesztést ipso jure maga után vonja. A patriarchától a javadalom elvétetett és most csak bizonyos évi járadékot kap; a lmas pedig el nem veszt­heti javadalmát addig, mig egyházi hatalmának birtokában van. Ismeretes azon kánonjogi sza­bály, beneficium propter officium, abból, hogy bizonyos évi járadéka van, következtetni lehet, hogy a patriarcha feltételesen mondott le, lo­mondása tehát renuntiatió cura reservatione pen­sionis. A javadaimasaak a kormányzattól való fel­mentése által megürül hivatala is és a hivatal új betöltésének van helye. A kormány ellenkező intézkedése által nagyon is túltette magát az államjogok határain és intézkedőleg avatkozott be az egyház kizárólagos jogkörébe. Ez nem annyi, t« ház, mint a szerb nemzeti egyházi autonó­miának megsértése, ez magának az egyháznak, az egyház változhatlan tanainak megtámadása, létalapjának megingatása, a vallásszabadság feldulása. Ha a patriarcha, t. ház, ma még mindig patriarcha, ebből azt kell következtetnem, hogy a synoduson is elnökölni fog, miután a metro­politai reservált jogok gyakorlata számára fenn­tartatott. A synodus nemcsak törvényhozási tes­tület, hanem kormányzati hatóság és bíróság is és éppen ugy van hivatva a metropolita vezeté­sére, mint egyéb metropoliai hatóság. A patri­archa fel van mentve a metropolia vezetésétől, tehát a püspöki synodus elnökségé! öl is, mely kormányzati hatalmának egyik alkatrészét ké­pezi ; ha nincs felmentve, akkor kormányzati teljhatalmában van, mert a kormányzói hatalmat ketté szakítani nem lehet, mi által az admini­Btratorság van kizárva. Az egyháznak egy és nem két feje lehet. azonban a kormánv intézkedése által az effvház hatalomnak egy személyben képviselt és kép­1 viselendő egysége megsértetett. Az egyházi hata­lomnak két részre szakítása által pedig egy­házunkban valóságos hitszakadály hozatott létre s bizonyára nem a törvényesen megválasztott és megerősített patriarcha, hanem a betolt admini­strator az . kit hitszakadárnak kell tekinte­nünk. T. ház! Mindezeknél fogva a szerb hierar­chiában történt változás oly esetet képez, mely­nek analóg példája nemcsak a magyarországi szerb egyház majdnem kétszázados életében nincs, hanem az európai, ázsiai, afrikai keleti egyháznak több, mint ezredéves történetében sincs. A szerb egyházban és általában a keleti egyházban ez esethez hasonlót nem tudok, de tudok a magyarországi protestáns egyházban akkor, midőn Magyarország és ezen egyház ostromállapotba helyeztetett. Ismeretes az 1S50. évi február 10-iki rendelet, melylyel a super­intendensek eltávolíttattak és azok helyébe az úgynevezett superintendeusi administratorok ki­neveztettek. Éppen olyanféle admiuistrator az új szerb nietropolitai admiuistrator és a minister­elnök ur azon szavai, hogy ez az egyház érde­kében történt, emlékeztetnek engem azon sza­vakra, melyeket az említett rendelet használ, t. i. hogy ezen superintendeusi administratorok azon jóakaratból rendeltettek ki, hogy az állítólag már sajnos állapotbau lévő és bomladásnak indult protestáns egyház megmentessék és az egyház­községek autonóm jogainak gyakorlata lehetővé tétessék. Bezárólag engedje meg a t. ház, (Halljuk!) hogy mé<y egy pár szót szóljak. Az egyház hívei, az állam polgárai és kívánják az államtól jogaiknak szabad gyakorlását s autouomikus szerkezetüknek sértetlenségét s állásukhoz méltó jogvédelmet. A keleti egyház elismeri az állam souverainitását és kerül minden összeütközést az állammal, de viszont az államnak is kell, hogy bizalommal legyen az egyház iránt és az egy­ház jogainak megvédése és minden törvényes szabadságainak kedvezése által háladatosságra kötelezze az egyházat, mi csak emelheti az állam tekintélyét. Ellen mondásunk jelen esetben nem valami ellenzékeskedés, hanem azon köte­lességérzetnek kifolyása, mely az egyházi és őseinktől öröklött alapjogok sértetlenségének tiszteletében áll. A szerb egyház lényege, alkot­mánya, szerkezete megsértetett s alapjogai meg­támadtattak és a kormány mindezek daczára a correctiv eljárást megindítani, az ügyet a tör­vényes útra visszaterelni nem akarja. Ezen oknál fogva a ministerelnök ur vála­szát tudomásul nem vehetem és kérem a t. házat,

Next

/
Thumbnails
Contents