Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-254

254 országos ült balon) nem különösen akkor , midőn annak semmi szüksége sem forog fenn. Ezeknél fogva kijelentem, hogy ezen §-t nem fogadom el. Pauler Tivadar igazságügy nainister: Ismeretes azon közjogi viszony, melyben Fiume, mint a szent koronának külöoálló területe, separatum Sacra Corona aductum corpus, az anyaországhoz áll. Ismeretes, hogy azon kérdés, mikép szerveztessék végkép ezen állása törvénykezési tekintetben, függőben van s ennélfogva ezen törvényeknek rendeleti utón való kiterjesztése hozatott javaslatba. — Ezenkívül vannak a tengerészet körül némely viszonyok, melyeket tekintetbe kell venni és melyekre nézve ugy az ottani kormányzó, mint a törvénykezés főnökének, a törvényszék elnökének véleményét kikérni szükséges. Itt tehát semminemű oly hatáskör nem ruháztatik az igazságügyministerre, mely éppen a területnek közjogi állása által nem igazoltatnék. (Helyeslés a jobboldalon.) Méltóztassék tehát ezen §-t, mely azon különleges állásból foly, melyben Fiume van, elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 48. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen, vagy nem? (Elfogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa a 49. %-t). Teleszky István előadó: Tekintettel arra, hogy már eddig is olyan dispositiói vannak e törvénynek, melyek végrehajtása a belügyminister tárezájákoz tartozik, indítványozom, hogy a 49, §-, ugy mint a kihágásokról szóló törvénykönyv utolsó §-a is, következőleg szövegeztessék: „Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi és a belügyi ministerek bízatnak meg. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak kívánni, hogy ezen módosítvány függőben tartassék addig, mig a bizottság referál? (Nem!) Méltóztatik a 49. §-t jogügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Nem!) Nem fogadtatván el, kérdem a t. házat, elfogadja-e a 49. §-t a beadott módosítvány szerint? (Elfogadjuk.) Elfogadtatik. T. ház! Ekként a törvényjavaslat — kivéve annak 7-ik, 40—44-ik §§-ait, — el van fogadva, most tehát addig, mig a bizottság e részben jelentést nem tesz, a törvényjavaslat újabb tárgyalásra nem tűzethetik. Következik a napirend további tárgya: A ministerelnök ur válasza Maximovies Miklós képviselő ur interpellátiójára. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk!) Midőn Maximovits Miklós képviselő urnák hozzám intézett interpellátiójára felelek, föl fogom olvasni a hozzám intézett KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIII. KÖTET. április 30. 1*80. 55 kérdőpontokat s ezen kérdések kapcsában, azt hiszem, meg fogom adhatni a választ az indokolásnak ide tartozó részére is, a melylyel a képviselő ur interpellatióját, annak idejében bevezette. A t. képviselő ur első kérdése igy szól: „ 1. Mely indokoknál fogva kérte Ivaeskovies Prokop szerb patriareha a karlovitzi érsekség és a szerb metropolia vezetésétől való felmentését ; hajlandó-e a ministerelnök ur a patriareha által benyújtott felmentési kérvény tartalmát közölni ; fel lett-e a patriareha a kormány által szólítva lemondásának benyújtására s ha igen, miféle okok szolgáltak az ily eljárás alapjául?" T. ház! Az ok, a miért a patriareha felmentését kérte, a mely ok elégséges arra, hogy a lemondás a kormány által elfogadtassák, benne van ugy a hozzá intézett legmagasabb leiratban, mint a congressus választmányához intézett elhatározásokban, de benne van magának az interpelláló képviselő urnák beszédében is. Itt tehát újabb, bővebb nyilatkozatra, vagy okmány előterjesztésére szükség nincs, mert hivatalos okmányok által constatálva van a lemondás benyújtásának indoka, jelesen az egészség állapotának rósz volta, mely teendőinek teljesítésére képtelenné tette. Ezen pontra nézve többet mondani, azt hiszem, nem szükséges. — Mindenkinek joga van lemondását beadni. Ott, a hol az beadatik, meg kell fontolni a lemondásnak elfogadását, vagy el nem fogadását. De azután, hogy mit beszéltek együtt, hogy néztek egymásra, mikor ez történt, ez iránt, azt hiszem, sehol a világon kérdést nem szoktak intézni, feleletet kapni pedig soha. Arról, hogy elfogadhatta-e a lemondást a kormány, mert ennek jogosultságát is kétségbe vonja a t. képviselő ur, fogok szólani a többi kérdésre adandó válaszomban. A t. képviselő urnák második és harmadik kérdését együtt fogom felolvasni (Olvassa): „2. Mely okoknál fogva nem utasította a ministerelnök ur a felmentési kérvényt a szerb nemzeti egyházi kongressushoz a végből, hogy az a patriareha lemondásáról és annak következményeiről, esetleg a püspöki zsinat közreműködésével határozhasson és határozatát a koronának felterjeszthesse? 3. Mely jog és törvény alapján történhetett Ivaeskovies Prokop szerb patriareha a karloviczi érsekség és a szerb metropolia vezetésétől való felmentése és Angelics Germán bácsi püspöknek a nevezett érsekség és metropolia administrátorává való kinevezése a gör. kel. egyházi törvények s az autonomikus szerb nemzeti egyházi intézmények ellenére?" Ezen két kérdésből magából méltóztatnak látni azt, a mit a t. képviselő ur bővebben is 9