Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-254

254. országos ülés április 30. 1880. 63 Csak annyit vagyok bátor még kérni, hogy miután a 4. §-hoz én is szándékoztam a köz­igazgatási érdekek szempontjából egy módosítást benyújtani, mely mindössze arra vonatkoznék, hogy a kihágásokról szóló törvény rendelkezé­seiből még 4 §. utasittassék a közigazgatási hatóságokhoz —• méltóztassék megengedni, hogy ezen módosítás is az igazságügyi bizottsághoz utasittassék s a rnidőu ezeu 4. §. újólag fon­tolás alá vétetik, ezekre is a figyelem kiter­jesztessék. Baross Gábor jegyző [olvassa a Tisza Kálmán által beadott módosítást) : Módosítás a 41. §-hoz. Ezen szakasz második bekezdésének máso­dik sora végén lévő szavak: „86. §." után té­tessék „92., 94., 95., 97. §§-ok", a többi ma­radjon a mint van. Meczner Gyula: T. ház! A mennyiben a t. minister urak az előadó urnak indítványát el­fogadták, felszólalásom érdemleges részétől bát­ran eltekinthetek. Mindamellett alkalmat veszek magamnak az igen t. bel ügy minister úrhoz azon kérést intézni, hogy a mennyiben jelezni kegyes­kedett, hogy a közigazgatási hatóságokhoz utalt kihágási ügyekre nézve szintén fenntartotta a bizottságban nyilatkozhatni, méltóztatik talán ki­terjeszkedni a tekintetben is, hogy a köz­igazgatási hatóságokhoz utasított kihágási ügyek­ben, a, személyes letartóztatás esetei minden körülmények közti szigorúan körvonaloztas­sanak. Ez az egyik, a mit felemlíteni szükséges­nek tartottam. A másik pedig az, hogy a meny­nyiben a kihágásokról szóló törvény 18. §-a szerint a büntetések eltöltésére a közigazgatási hatóság fogházai vannak kijelölve és a mai álla­potok szerint ilyenek csakugyan nem léteznek s a gyakorlat tényleg az, hogy a kihágásért elitéit, sokszor könnyelműség, vagy mulasztás folytán bűnhődő egyéniség, aránytalanul rosszabb hely­zetre van a büntetés elszenvedésére nézve kár­hoztatva, mint a valóságos fegyencz, ki a bör­tönben, vagy a fegyházban van letartóztatva, méltóztassék a t. minister ur figyelmét ez irány­ban is kiterjeszteni. Szilágyi Dezső: Én a dolog érdeméhez szintén nem akarok szólani, miután magam is köszönettel fogadom azt, hogy a ház többsége s maga a kor­mány is ezen indítvány érdemleges méltatására és megvitatására a jogügyi bizottságban alkalmat nyújt. Hanem arra az egyre mégis lehetetlen észrevételt nem tennem, a mit indítványom egyik pontjára a ministerelnök ur megjegyzett, t. i. arra a pontjára, a hol a közigazgatási hatóság­nak kihágási ügyekben való bíráskodásánál birói ellenőrzést óhajtunk. Észrevételemet megteszem pusztán azért, mert nem akarnám, hogy ezen észrevétel hatása alatt, tehát némi elfogultsággal váljon el a ház e kérdéstől, mig a felett érdem­legesen fog tanácskozni a jogügyi bizottság. A minister urnak ellenvetése az ellen az volt. hogy a különböző hatalmak köztti egyensúlyt ez meg­zavarná és a mint magát kifejezte, a közigaz­gatási organisraus tekintélyét aláásná. T. ház! Én azt tartom, hogy ezek maguk­ban véve tökéletesen helyes szempontok. De ha van eset, a mire ezen szempont alkalmazása nem illik, bizonyára az az eset az, a mire a t. mi­nister ur alkalmazni kívánta. Midőn a közigazgatási hatóságok és pedig nem csekély kihágási ügyekben, mert két hónapig terjedhető fogságbüntetés kiszabásáról lehet szó, felruháztatnak ítélő hatalommal, kérdem, hogy akkor közigazgatási functiót gyakorolnak-e, vagy birói functiót? Ha tehát abban, hogy a külön nemű futictiók egy organismusra ruháztatnak, az egyensúly megzavarása foglaltatik, akkor a t. mi­nister urnak következetesen, mindenekelőtt attól kellene óvakodni, hogy a közigazgatási hatósá­gok birói fnnctióval ruháztassanak fel. (Helyeslés a baloldalon.) De egyrészről elfogadni, hogy bün­tető jurisdictiót gyakoroljanak a közigazgatási hatóságok, másrészről pedig ezen jurisdictiónak természetes correctivumát, egy magasabb birói ellenőrzést visszautasítani, ebben oly ellentmon­dást látok, mely lehet ürügy arra, hogy a köz­igazgatási hatóságok maguknak hatáskört foglal­janak, de arra ok nem r ehet, hogy a mi termé­szeténél fogva az ő kezükben is birói funotió, ha általuk gyakoroltatik, kisebb ellenőrzésnek legyen alávetve, mintha tisztán birói közegek által kezeltetik. De talán maga a t. ministerelnök ur is, ha figyelmét a dolognak egyik oldalára felhívom, — nézetét módosítani fogja. A köz­igazgatási hatóságok, midőn vitás közigazgatási kérdésekben bíráskodnak, általánosan el van is­merve , hogy cselekményeik törvényszerűsége szempontjából birói ellenőrzés alá kell, hogy he­lyeztessenek. Mert mi egyéb indokolja a köz­igazgatási független bíróságnak felállítását, mint annak szüksége, hogy az activ administratió tag­jai cselekményük törvényszerűségére nézve ne activ administjativ felsőbbségük, hanem egy tőjük egészen független birói organismus által ellen­őriztessenek. Ha már most a közigazgatási bíráskodás eszméjének elfogadása által, a közigazgatási or­ganismusok eselekményi törvényszerűségét illető­leg ott, hol az állam joga összeütközésbe jön az egyes polgárok jogával, elismerjük egy olyan birói ellenőrzés szükségét, a mely legalább is független legyen az activ administratió szerveze­tétől, kérdem, minő elvi alapon lehet visszautasí­tani egy birói ellenőrzés szükségét, a hol köz-

Next

/
Thumbnails
Contents