Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-253
44 253. orsaágos ülés április 29. 1880. rendezésére, nem hogy állapotaink javulhatnának, hanem romlani fognak. Ha a t. minister ur hivatkozott azon törekvéseire, melyekkel az államháztartás egyensúlyát helyreállítani kívánja, ha a t. minister ur tervszerű és hosszú időn át tartó működést helyezette tekintetben kilátásba, erre csak egy megjegyzésem van. (Halljuk!) Ha a t. ház jól meg méltóztatik fontolni azon szavak értelmét, melyeket a t. minister ur mondott, a jövendőre vonatkozólag vajmi szomorúak kilátásaink. Mert azon programm, mely a t. minister ur ajkairól éppen elhangzott, nem jelent egyebet, mint azt, hogy államháztartásunk egyensúlyának elérésére törekedni fog és pedig az által, hogy valahányszor az ország viszonyai olyanok, hogy egy kissé jobb termés következtében az ország nincs positiv pénzszükségben és képes a jelenlegi adókat elviselni, rögtön új adóemelésekkel fojí a ház elé lépni. Mert mit jelenthet egyebet, mint ezt, midőn a t. minister ur azt mondja, hogy állandóan törekedni kell az egyensúly helyreállítására; oly országban azonban, melynek termelési viszonyai az évenkiati körülmények tül igen lényegesen függővé teszik annak állapotát s gyakran kényszerítik a ministert arra, hogy megszakítsa ez irányban törekvéseit és az egyik esztendőre megállapított terveit a másik esztendőre halassza? Az következik ebből, hogy mindazon adójavaslatok, melyekkel a t. minister ur fellépett s melyeket a pénzügyi bizottság s a ház hangulatának ellenkezése miatt kénytelen volt elejteni és visszavonni, mindezen pénzügyi és adótörvények, mint Damokles kardja lebegnek e ház 3 az ország lakosai felett, hogy azon pillanatban hozassanak be a házba, midőn majd — mi ugyan alig hihető — egy, még a jelenleginél engedékenyebb majoritás fog a kormány rendelkezésére állni, vagy azt hiszi a kormány, hogy más eszközök pressiója által képes lesz ezen javaslatokat keresztülhajtani. Es midőn most a t. háztól kéretik, hogy ezen budget ezen ministeriumnak szavaztassák meg, annak következtében, hogy az igen t. minister ur ezen programmot úgyszólván az utolsó pillanatban előadta, ezzel egyszersmind eugagirozza a t. házat arra, hogy ezen szavazatával, meiylyel a budgetet megajánlja, egyszersmind implicite ezen törvényjavaslatok elfogadására is biztosítást nyújt a ministeriumnak. Vájjon a ministerium kezébe ily biztosítást lehet-e letenni, azt Ítélje meg a t. ház azon gondosságból, meiylyel ezen budget szerkesztve van. Nem tudjuk, vájjon az igen t. minister ur hibája-e, vagy pedig a pénzügyi bizottság eljárásának következménye; hiszen a felelősséget ő e tekintetben a pénzügyi bizottságra hárította át éppen mostani felszólalásában. De tagadhatatlan, hogy e törvényben egy oly adó nem vétetik fel mindenek előtt, melynek még törvényes alapja nincs és melynek, hogy törvényes alapja keletkezik-e, minden esetre kétséges. De ha azon biztosítások mellett, melyeket a pénzügyi bizottság a maga határozati javaslatával, illetőleg a törvény szövegének módosításával nyújt, ez el is volna fogadható, lehetetlen, hogy az ugyanazon törvényben megállapított és pedig nem százalék számra vonatkozólag, hanem határozott összegben megállapított kiadás, azon 847,000 frt, melyet e törvény 6. §-a határozottan külön a hadsereg és honvédség rokkantjainak ellátására szánt alapra vonatkozólag megállapít, — mondom, lehetetlen, hogy ezen alap fel ne vétessék a költségvetésbe. Vagy ha ezen alap fel nem vétetik a költségvetésbe és ha csakugyan az történt volna, hogy a hadmentességi adónak jövedelme, mint netto-jövedelem vétetett volna fel a budgetbe, azt kell következtetnem, mit nem mertem volna az igen t. ministeriumról minden bizalmatlanságom daczára feltenni — azt kellene következtetnem, hogy oly alapot szándékozik megteremtetni, mely a parlament ellenőrzése alól kivonatnék, oly alapot, mely a ministerium kezelésére bízatnék, mely felett azonban senki sem tette kérdésessé a parlamenti ellenőrzés jogosultságát és szükségességét. Vagy az egyik, vagy a másik kétségtelen, vagy megfeledkeztek a törvényhozók kötelességükről és erre igen csodálatos világot vet azon gondosság, a meiylyel az ország költségvetésének, a meghozott törvények végrehajtásának, meiylyel a hadsereg és a honvédségnek érdekeit gondozzák; vagy pedig megemlékeztek róla s akkor készakarva kihagyták a budgetből és tényleg kifejezést adtak annak, hogy országgyűlési ellenőrzés alól ki akarnak venni egy alapot, mely országgyűlési ellenőrzés alá tartozik. Akár az egyiket, akár a másikat választjuk a két alternatíva közül, — pedig az egyiket választanunk kell — egyik sem lesz alkalmas arra, hogy azon bizalmat, a melyet a jelen ministeriumnak úgyis egész eljárása, egész politikája a t. ház részéről nem igazolt, hogy azon bizalmat a ministerium részére visszaszerezze. S ezen indokok alapján én a jelen törvényjavaslatot egyáltalán nem fogadom el. (Élénk helyeslés balfelöl.) Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Tisza Kálmán mmisterelnök: T. ház! (Halljuk!) Csak &gy pár rövid szóra kérek engedelmet, nem a dolognak pénzügyi részére, mert hisz azt illetőleg, t. barátom a pénzügyminister, válaszolt a tett ellenvetésekre s talán azt mondhatnám, előzőleg válaszolt azokra is ?
