Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-270

gyg 270. országos ülés raájns 29. 1880. felveendő kölcsönről és annak fedezéséről; 4. a keleti marhavész elleni intézkedésekről szóló 1874: XX. t. ez. kiegészítéséről és módosításáról; végre 5. a honvédelmi minisíerium 1879. évi költségvetésének elhelyezési rovatában előállott elszállásolási költségtöbbletre szolgáló póthitelről. Kérem, méltóztassék e torvényezikkeket hasonló kihirdetés czéljából a főrendi házhoz áttenni. Elnök: Az ő Felsége által szentesített törvényezikkek ki fognak hirdettetni. Beöthy Algernon, Baross Gábor, és b. Mednyánszky Árpád jegyzők {felváltva olvassák a szentesített torvényezikkeket). Elnök: Az ő Felsége által legkegyelmesebben szentesített törvényczikkek hódoló tisztelettel kihirdettetvén, hasonló kihirdetés czéljából H mélt. főrendekhez fognak átküldetni. Minthogy pedig ma a főrendi ház ülést tart, hogy a törvényezikkek azonnal átküldethessenek, kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy ajegyzőkönyvnek a kihirdetésről szóló része hitelesíttessék. Antal Gyula jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: A jegyzőkönyv ezen pontja hitelesíttetik és közöltetni fog a méltóságos főrendekkel. Ordódy Pál, közmunka- és közlekedési minister: T- ház! Bátor vagyok a Budapestről Zi monynál, az ország határáig építendő vasútról és ahhoz csatolandó szárnyvonalokról szóló törvényjavaslatot tisztelettel bemutatni, kérvéu a t. házat, méltóztassék annak kin vontatását és kiosztását elrendelni és előleges tárgyalás végett a közlekedési és pénzügyi bizottságokhoz utasítani. Elnök: A törvényjavaslat és a hozzácsatolt indokolás kinyomatik, a ház tagjai köztt kioszíatik és előleges tárgyalás végett a közlekedési és pénzügyi bizottságokhoz utasittatik. Következik az indítvány- és interpellatióskönyv felolvasása. Beöthy Algernon jegyző: Az indítványkönyvben nincs semmi bejegyezve. Az interpellatiósköny vben be van jegyezve : Jókai Mór, az igazságügyministerkez, a büntető törvénykönyv életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatnak a sajtóügyre vonatkozó szakasza értelmezése tárgyában. Elnök: Az ülés végén a szokott időben a képviselő ur elő fogja terjeszteni indítványát. Beöthy Algernon jegyző : Még egy interpellatió van bejegyezve: Kármán Lajos, a péuzügyministerhez, az 1873: IX. t. ez. 12. szakasza (bélyeg- és illetékek) tárgyában. Elnök: k. házszabályok értelmében az interpelláló képviselő ur az ülés végén szintén megtehetné interpállaíióját, azonban tudomásom lévén arról, hogy a pénzügyminister ur azonnal válaszolni kivan, ma pedig hivatalosan egyebütt van elfoglalva, úgy, hogy ma nem jelenhetik meg az ülésben: azt hiszem, beleegyezik a t. ház, hogy az interpellatió a jövő hétfői ülésben tétessék meg, mikor arra a minister ur a választ megadhatja. Ezzel időt nyerünk. (Helyeslés.) Következik az igazságügyi bizottság jelentése a gőz majmokról -szóló —íörvényj avaslat tárgyában. Ha a jelentést felolvasottnak méltóztatnak venni, az előadó urat illeti az első szó. Apáthy István előadó: T. ház! Azok után, mik a gőzmalmokról szóló törvényjavaslat 1. §-ához beadott módosítványok tekintetében az igazságügyi bizottság jelentésében foglaltatnak, azt hiszem, részemről nem szükséges részletesebb fejtegetésébe bocsátkozni annak, hogy az igazságügyi bizottság a beadott módosítványokat miért nem fogadhatta el. Ha mindamellett, előadói jogommal élve felszólalok, ezt csak azért teszem, hogy a módosítványok természetére utalva kimutassam, mikép azok sem a tövényjavatlat czéljával, sem a viszonyok tényleges állásával össze nem egyeztethetők. A módosítványok egyik része a földesúri malomjog megvédése czéljából oly intézkedéseket javall, melyek a gőzmalmi iparnak a törvényjavaslat által czélba vett megszorításán túlmennének ; a módosítványok másik része pedig — s ide csakis Gulner képviselő ur módosítványa tartozik — a törvényjavaslat czélján messze túlmenve, nem a gőzmalmi iparnak a földesúri malomjog elleni megvédését, hanem az őrlésre használható gőzgépeknek felszabadítását czélozza. T. ház! A törvényjavaslat első tárgyalása alkalmával szerencsém volt már kifejteni, hogy a földesúri malomjog, habár azt a királyi kisebb haszonvételek közé sorozhatnak nem tartom, a mai napig is kétségtelenül fennáll s azon földesúri jogok közé tartozik, melyeket vagy megváltani, vagy a törvényhozás catherogicus intézkedése által egyenesen eltörölni kell. Ez lévén a dolog jogi állása, úgy a törvényjavaslat indokolásának, mint az én igénytelen előadásomnak, az első tárgyalás alkalmával annak kimutatására kellett szorítkozni, hogy a gőzmalmi iparnak a földesúri jog alól kivétele, úgy jogi, mint gazdasági szempontból igazolható; a mi természetszerűen kizárta annak feltevését, mintha a gőzmalmi iparnak törvényhozási rendezésénél minden korlátozást figyelmen kivül hagyni lehetne. T. ház! A gőzraalmi ipar úgy természeté; nél, mint rendeltetésénél fogva kétségtelenül a gyári productio jellegével bir, tehát mint ilyen, azon szempont szerint ítélendő meg, melyet a törvényhozás nálunk a gyári termelés tekintet é' ben eddigelé elfoglalt. E szempont, í. ház, két-