Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-253

255, orsgága* ülé* április 29. 188©. 31 kodott arról, hogy azon megtámadásokat, melyek alulról érhetnék a jelenlegi állapotot, elfojthassa a büntető hatalom pallosával kezében; de nem gondoskodott arról, hogy ha ezen támadások felülről jőnek, hogy ha ezen támadásoknak eszköze maga a kormány, miként torolhassa ezt meg a nemzet és kényszeríthesse a kormányt a nyert jogok megtartására. A jelenlegi alkotmány már nem képez arcanumot; az ma olyan, mint egy kiszívott tojás, melynek megvan a külső formája, de hiányzik tartalma ; a jelenlegi alkotmány csak olyan, mint egy zsilipes gát, mely a mi saját érdekeink védelmére irányzott törekvéseinktől elzár, de azonnal megnyílik, midőn idegen érdekek hajójának kell bevonulni alkotmányuk pontjai közé. A mi alkotmányunk megköti a nemzet kezét, hogy azokat, a mik saját előmenetelére, anyagi érdekeinek biztosítására szolgálnak, legyenek azok akár kereskedelmi- és iparérdekek, ne tehesse meg, de az egész bizonyossággal valósittatik és mintegy, rendszerré vált azok valósítása, a mik a nemzet kereskedelmi- és anyagi érdekeit sértik. S különös állapot áll fenn. A kormány nem az által lesz erőssé, hogy a nemzeti jogokat védelmezi, hanem az által, hogy a nemzet jogait tékozolja, válik erőssé fölfelé. — S ha a nyomor az országban elterjed, mi más kormányokat magával ránt, az a mi kormányunkat szilárddá teszi, mert a közszerencsétlenségben újabb táplálékot talál a kormányzás gyökérzete. S látszat nálunk az alkotmány terén mindén. — Hiszen ma az alkotmány, szó, a korona mindenhatósága, a valóság. A nemzet önállása, ez a szó; Bécs gyarmata, ez a valóság. Mnnicipium, ez a szó; centralisált bureaueratia, ez a valóság. Ministerek ez a szó ; Bécs helytartótanácsosai, ez a valóság. (Elénk tetszésnyilatkozatok a szélső halon) Miben különbözik a jelenlegi állapot az absolutismustól? Csak abban, hogy országgyűlése van és hogy magyar emberek teszik azt, a mit azelőtt az osztrákok követtek el velünk szemben. [Helyeslés szélső balfelöl.) Az országgyűlésnek nincs tekintélye felfelé, mert már megszokták, hogy kész, engedelmes szolgája a felülről jövő akaratnak. Nincs tekintélye künr, mert már megszokták, hogy nem a képviselőház ura a kormánynak, hanem a kormányzáson levő ministerek urai a képviselőháznak, {ügy van! a szélső balon.) Elvesztette tekintélyét a képviselőház, mert látták, hogy az ámítások egész rendszeres lánezolatán keresztül hagyta magát hétről hétre ugy a kiegyezési, mint a külügyi és a boszniai politikában vezettetni. Felapróztattak az ámítások, a darabokban való csalódást a képviselőház minden habozás nélkül nyelte el és nem utasította vissza. Azt látják az "országban, hogy a képviselőház nem kezdeményez semmit, hanem csak, mint a fegyházak népe azzal táplálkozik, a mit elébe adnak, gyakran lelkiismeretlen vállalkozók. Azt látják, hogy a képviselőház munkássága nem hogy hasznára válnék az országnak, sőt a romlás mind fokozottabb. Azt látják, hogy a képviselőház munkálkodása olyan kezd lenni, mint az ólombányákban való munkálkodás; a fokozottabb munkásság közelebb hozza a nagy halált. {Ugy van! a szélső balon.) Az önkormányzat teljesen elvesztette érdekét, mert teljesen elvesztette hatáskörét. Elvesztette hatáskörét, mert a kormány ugy tett ezen nagy és hazánk történetében fontos szerepet játszott institutióval, mint Caesar a köztársaság intézményével; meghagyta az intézmény nevét és külső formáit, meghagyta a választásokat, a comitiákat, de azon feltétel alatt, hogy a tribusoknak ő parancsolja meg, hogy kiket válasszanak. S éppen ezért nálunk a megyei élet azou létkörre van szorítva, hogy meg van neki engedve magát compromittálni és gúny tárgyává válni, de lehetetlenné van téve, hogy használhasson az önkormányzat teién az állam polgárainak. {Ugy van! a szélső balon.) A nemzet elvesztette életkedvét, a nemzet napról napra szegényedik és sülyed a demoralisatióba és az a bámulatos, hogy &Í elszegényedés és a demoralisatio mocsarába minél jobban sülyed a nemzet, annál szilárdabban áll a kormány; s ez nagyon természetes, merr a jelenlegi kormányzásnak alapját nem a nemzetnek szabadon nyilvánuló akarata képezi, hanem az, hogy itt a fogadott jó barátok rendszerével tartassák fel egy kormányzás, a mely már az országban leélte magát és kimerítette az alapot. a mely életéül szolgál és mely ki kezdi meríteni a nemzet életerejét, a mely a kormányzását eltűri. Hisz alig van már az országban kaputos ember, a ki valami hivatalban ne volna alkalmazva. {Derültség.) Hisz a kik annyira élhetetlenek voltak, hogy semminemű hivatalhoz nem jutottak, azoknak most megnyittattak a kataster sorompói. Ujabb és újabb hivatalok csak azért szerveztetnek, hogy azoknak, kik már rászorulnak, hogy az állam által tartassanak ki, újabb és újabb konezokat lehessen oda dobni s ezen erős szervezet által az országban oly többség producáltassék, a mely a nemzet óhajainak és kívánságainak nem felel meg. — Hisz az administratio nálunk nem egyéb, mint egy nagyban űzött korteskedés. Arra, hogy valami megtörténjék, vagy meg ne történjék, azon szempont döntő, hogy vájjon a kormánypártnak a választásoknál mi baszna lesz belőle: A mi administratióink czélja nem egyéb, mint a többség. — Allamférfiainknak pedig az a eriteriuma, a ki minél