Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-268
2C8. erszagos ülés májas 26. I8S9. 3ö9 tárgyalásnak természetes sorxendje is meglesz. (Helyeslés.) Eötvös Károly : Én azon indítványt, melyet Hegedűs képviselőtársam előterjesztett, az 8 érvei alapján elfogadom, csak azt kérem még hozzátenni, hogy az első szakasz is hagyassék függőben, míg az egyes szakaszoknál az érdemleges kérdések megvitattatnak és elintéztetnek. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki feljegyezve nem lévén, a vitát berekesztem, szó illeti még az előadó urat, de ő azzal nem kívánván élni, felteszem a kérdést: méltó ztatuak-e a 427. számú törvényjavaslatot a Tiszavidéki vasút megváltásáról és az ennek kapcsán teendő intézkedésekről, általánosságban a részletes vita alapjául elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. [Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. (Péchy Tamás elhagyja az elnöki széket, melyet Szontagh Pál (nógrádi) foglal el. Baross Gábor jegyző (olvassa a czímet). Eötvös Károly: T. ház! Azt hiszem, hogy az iránt már némi megállapodása vau a t. háznak, hogy a czím elfogadása és tárgyalása függőben hagyatik addig, mig az ezen törvényjavaslatnál felmerülhető érdemleges kérdések le nem tárgyaltattak. Azért minden indokolás nélkül azt indítványozom, hogy a ezírn tárgyalása függőben hagyassék. [Helyeslés.) Elnök: E szerint a czím feletti vita függőben hagyatik. Következik az 1. §. Baross Gábor jegyző (olvassa az 1. %-t. Lichtenstein és Hegedűs Sándor egyszerre állanak fel. Mindkettő beszélni láván s azután egyszerre leülnek. Derültség). Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassék a tanácskozásoknál a tárgyhoz és saját állásukhoz illő komolyságot fenntartani. Itt fel van jegyezve és be van nyújtva a szólni kívánók névsora. A ezímre nézve a t. ház már döntött, a mennyiben azt függőben kívánja hagyatni addig, míg a törvényjavaslat nincs letárgyalva. Következik az 1. §. Az 1. § hoz Lichtenstein József képviselő ur van feljegyezve. Kérdem a t. képviselő urat, kíván-e hozzá szólani, igen, vagy nem ? Lichtenstein József: T. ház! Méltóztatott már előbb elhatározni, hogy az 1 ső §. tárgyalása függőben hagyassék. Az ok erre, azt gondolom, az, hogy a t. ház ezen §-tuem akarja addig tárgyalni, mig az ennek alapját képező szerződés tárgyalásába nem bocsátkozik. Én a szerződésre nézve, mely az 1-ső §. csatolmánya, a t. háznak külön véleményt terjesztvén be, ezen külön vélemény indokolására kérem a t. háztól az engedélyt most, ezen helyen, mint a mely helyre ez ügy gondolom tartozik. (Helyeslés.) A szerződés szerint, t. ház, a tiszai vasút államosítandó lenne azon feltételek mellett, melyek a szerződés §-aiban részletesen körül vannak irva. Tehát ismétlem, felfogásom szerint e perczben a kérdés az, hogy a szerződés feltételei olyanok-e, a melyek elfogadhatók; és ezen szerződés tárgyában voltam bátor én is a közlekedési bizottság kisebbsége nevében a külön véleményt beterjeszteni. Ezen különvéleményt vagyok tehát bátor a t. ház engedelmével indokolni. Azt, hogy a tiszai vasút államosittassék, mint azt ma már alkalmam volt röviden kijelenteni, magam is helyesnek tartom, mert a tiszai vasút azon fontos szerepnél fogva, melyet az hazánk közlekedési ügyében elfoglal, szükséges, hogy direct állami befolyás alatt álljon és ez csak ugy lesz eredményes, ha a tiszai vasút egészen államivá tétetik. Én nem mondom, t. ház, hogy jó és szükséges valamennyi vasutat állami kezelés alá venni; nem is vagyunk képesek összes vasúti hálózatunkat állami kezelés alá hozni, de szükségesnek tartom, hogy a fontosabb vonalak, a melyek fekvésüknél fogva nemzetközi közlekedést közvetítenek, az állam tulajdonába megszereztessenek, hogy azon vonalok segélyével a fennmaradó egyes magántársulatok ellenében az állam kellő versenyt fejthessen ki és a közlekedési politika fejlesztésére kedvező befolyást gyakorolhasson. Minthogy a tiszai vaspálya úgyszólván egyik nagy szállítója azon számos csatlakozó vasutaknak, melyek úgyszólván mind hátpályái a tiszai vasútnak, fekvésénél fogva szükséges a tiszai vaspályára azon befolyást megszerezni, mely közlekedési politikánkat kedvező irányba terelni képes. (Helyeslés a baloldalon.) Nem vitatom, t. ház, bővebben ez alkalommal már azt, hogy a megváltás, mely ma proponálva van, kedvező- vagy kedvezőtlen-e az államra nézve pénzügyi szempontból, csak azt legyen szabad constatáliiom, hogy a t. kormány ezen műveletet kedvezőbb időben, akkor, midőn mi e helyről többen sürgettük, hogy a vouai államosítása történjék meg, foganatosította volna, e pályát jelentékenyebb áldozatok nélkül megszerezhette volna. Ámde akkor a t. kormánynak az volt nézete, hogy elegendő, ha a tiszavidéki vasút igazgatására és üzletének vezetésére egyenes befolyást gyakorol. Mi ennek ellenében azt mondottuk, hogy ez nem elégséges; kell, szükséges egy lépéssel tovább menni és közvetlen befolyást kell a forgalom érdekében e pályára gyakorolni. Miután ez am>ak idejében nem történt meg, most az állam tulajdonábau még nem lévő részvényeket 245 frt árfolyam 3*
