Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-267

2R7. országos ül Hát t. képviselő ur, legyen szives figyelem­mel lenni arra, hogy a párt ezen határozatot akkor hozta, midőn ezen kérdés a közgazdasági bizott­ságban napirendre került és az abban résztvevő párttagoknak utasításul adta körülbelül ugyan­azon irányelveket, melyek Mocsáry Lajos t. kép­viselőtársam határozati javaslatában foglaltatnak. Be miután a közgazdasági bizottság nem fog­lalkozott érdemlegesen e kérdéssel, miután a ház előtt nem feküsznek oly indítványok, melyek lehetővé tennék azt, hogy szakszerűen és érdem­legesen lehetne nyilatkozni, én azt hiszem, hogy a kérdésnek ilyen stádiumában érdemleges elvi utasításokat a kormánynak nem adhatunk, ha­nem igenis utasításul adhatjuk azt, hogy leg­alább azon kérdésekre nézve, melyekről a t. háznak, azt hiszem, minden tagja meg van győ­ződve, hogy azok égetők, állapítsa meg a II. orsz. iparos-gyűlés ennunciátióinak figyelembe vétele mellett az irányelveket és azok iránt a háznak tegyen kellő időben javaslatot. A mi az ipartörvény módosításának kérdé­sét illeti: annak sürgőssége minden oldalról annyira el van ismerve, hogy én nem látom be, hogy a kormányt arra utasítani hogy erre nézve a legközelebbi ülésszakban törvényjavas­latot terjeszszen be, miért praejuditálna a kor­mány execu ti vajának és felelősségének. Hisz ez a- minimuma annak, a mit határozhatunk, ha egyáltalában akarunk határozni. Már most, hogy milyen irányban fog ezen reform létesülni, arra nézve irányadóul szolgál azon gazdag anyag, melyet a t. ház a kormány­nak kiad. A többi kérdések; az iparos szakoktatás, a vásárügy rendezése stb., ezek mind oly kér­dések, melyeknek rendezését rég sürgeti az ipa­ros világ. És a t. képviselő urak, a kik oly csekély érdeklődést tasusítanak ma ezen kérdé­sek iránt, kitűnően a városi képviselő urak nagy melegséggel szoktak e kérdésről nyilatkozni, a választó közönséggel való érintkezés alkalmával. (Derültség a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Miután én azok közé tartozom, a kik nagyon szeretnek jegyezgetni némely dolgokat, szolgál­hatnék egy egész jegyzékével azon képviselő uraknak, (Halljuk! Halljuk!) a kik választóik­nak akkor, a midőn ezek átirattal, vagy küldött­ségileg hozzájuk fordultak, a legünnepélyesebben kinyilatkoztatták, hogy midőn majd ezen kér­dések a parlamentben napirendre kerülnek, álta­lános politikai és speciális kormánypárti befolyá­suknak egész súlyával fogják ezen kérdéseket felkarolni; (Derültség a baloldalon.) és most még annyit sem tesznek, hogy ezen kérdéseknek csak annyi figyelmet is szentelnének, mint ezt sokkal alárendeltebb fontosságú kérdéseknél teszik. (Helyeslés bal/elől.) :ä május 24. 1880. 325 Én azon helyzetben vagyok s azt hiszem, azon helyzetben vagyunk mindnyájan, kik fel­szólaltunk, hogy az egyes elvi álláspontokat most nem kívánjuk érdemlegesen megvitatni, de azt hiszem, ha a t. ház valamit akar tenni, a minimum az, hogy kijelölje azon kérdéseket, melyekre nézve a kormány javaslatait a kellő időben elvárja. Senki nagyobb készséggel nem járulna Mocsáry t. barátom indítványához, mint én, de éppen azért, mert ma nem nyilatkozhatunk érdemlegesen, mert nem vagyunk azon helyzetben, hogy az eltérő nézeteket megczáfolbassuk; s jól­lehet meg vagyok győződve, hogy azon indít­vány az iparszabadsággal nem ellenkezik, mert nem ellenkezik azzal az, ha rendet hozunk be munkaviszonyainkban, ha a szakoktatás rendszere­sítését szükségesnek mondjuk, ha a pusztulóban levő kézműipart felkaroljuk és ez által a gyár­iparnak is egyedüli egészséges alapjait megte­remtjük : mégis azon meggyőződésben vagyok, hogy most nem tehetünk egyebet, mint hogy a kormánynak csak általános utasítást adjunk. Én tehát nem refleetálva a Hegedűs Sándor t. képviselőtársam által a kérvények eredetére nézve nem egészen a tárgyhoz tartozó többféle nyilatkozataira, legyen szabad csak egyet meg­érintenem. (Halljuk! balfelöl.) T. képviselőtársam hivatkozva arra, hogy az előterjesztésekben, melyek nyomán az iparos­gyűlés tanácskozott, nem foglaltatott az úgyne­vezett qualificatió kérdése és hogy az előkészítő bizottság, tehát magam is, mint annak elnöke, csakis a kötelező ipartársulást pártolta, a quali­ficatió kérdésére vonatkozó határozat pedig, az úgynevezett gyöngyösi indítvány következtében hozatott. Utólag azután benyújtott az orsz. ipar­egyesület egy memorandumot, melyben ezen kérdés, mely előlegesen nem terjesztetett a con­gressus elé, részletesen ki van fejtve. Éppen ebben rejlik, t. képviselő ur, a kü­lönbség a mi álláspontunk közit, melyet e kér­désben elfoglalunk. A t. képviselő ur és azok, kik felszólalását nagy helyesléssel fogadták, ignorálják, hogy azon körök, melyeknek exis­tentiája szóban forog, jogosan mit kivannak. Midőn látjuk, hogy az összes iparosok feltét­lenül szükségesnek látják, hogy az önálló kéz­műipar gyakorlása bizonyos korlátozásnak vet­tessék alá, én és ugy hiszem, mások is, lemondunk kedvencz liberális ideáinkról, melyet az elméleti tanulmányozások idejében ápoltunk s engedve a közszükségnek és közhangulatnak, azt mondjuk, hogy azon térre lépve iparkodunk a törvényhozásban az e tekintetben szükséges intézkedéseket keresztül vinni. S hozzá tehetem, hogy én büszke vagyok rá, hogy lemondva saját régebbi elméleti nézeteimről, az érdekelteknek

Next

/
Thumbnails
Contents