Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-267

267. orszgös flléi mAjus 24. 1880. g^j sz. a. Budapest főváros közönsége kéri, hogy a hazai képzőművészetek az eddiginél nagyobb támogatásban részesüljenek a törvényhozás részéről." Ezen kérvény a költségelőirányzat készítésénél, a hazai képzőművészet érdekeinek méltányolhatása czéljából. a vallás- és közoktatásügyi ministerhez volna a ktrvényi bizottság véleménye szerint utasítandó, annálinkább, minthogy értesülé ünk van arról, hogy a részben a kormány által már nyilatkozat is tétetett, hogy 5000 frt fog e czélra a hudgetbe felvétetni. Elnök: A kérvény a költségelőirányzat készítésénél a hazai képzőművészet érdekeinek méltányolhatása czéljából, a vallás- s közoktatásügyi ministerhez utasittatik. Vécsey Tamás előadó {olvassa a 12—18 folyószám ok alatt foglalt kérvényeket és a kérvényi bizottságnak azokra vonatkozó véleményeit, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A kérvények tárgyalása be lévén fejezve, következik a helyi érdekű vasutakról szóló törvényjavaslatnak 3-ik olvasása. Antal Gyula jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Méltóztatik a t. ház a helyi érdekű vasutakról szóló törvényjavaslatot véglegesen elfogadni? (elfogadjuk!) Elfogadtatott és e szerint a javaslat alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a mélt. főrendekhez át fog küldetni. Következik a közgazdasági bízottság jelentése a második országos iparos gyűlés által beadott kérvény, valamint az erre vonatkozólag benyújtott többi feliratok és kérvények tárgyában. Mocsáry Lajos: T. ház! A vitának három napig tartó megszakítása után sem tartom szükségesnek, hogy a t. ház előtt a vita eddigi folyamát részletesen újra emlékezetébe idézzem, meg lévén győződve a felől, hogy az utolsó ülésben tett három jelentékeny nyilatkozat, a t. ház tagjainak még élénk emlékezetében van, A tárgyalás alapját képezi azon jelentés, melyet a közgazdasági bizottság az iparügyre nézve előterjesztett. A közgazdasági bizottság javaslata abból áll, hogy a második iparoscongressus kérvénye, valamint az ahhoz csatlakozó egyéb kérvények, egyszerűen adassanak ki a minísteriumnak. Határozati javaslatot adott be Ráth t. képviselőtársam, niely utasíttatni kéri a ministert az ipartörvény revisiójára, kijelöl pár speciális tárgyat is, pl. az iparos oktatást, a vásári ügy rendezését, mint tárgyát a minister által beadandó javaslatnak. De a fődologra nézve a miuister elé határozott utasítást szabhatni nem vél. A mi illeti a bizottság azon javaslatát, hogy a kérvények adassanak ki a ministemek, én ehhez a magam részéről nem járulhatok. (Helyeslés a szélsb' balfeló'L) Miben áll a dolog; miben áll a közgazdasági bizottság jelentése? Abban, hogy egyszerűen elhárította magától az egész ügyet és arra hiyja fel a házat, hogy csomagoltassa be as összes idevonatkozó kérvényeket és adja ki a ministernek. az pedig csináljon vele, a mit akar. Ez valóságos értelme a közgazdasági bizottság javaslatának. A t. előadó ur a minap hosszasan és tüzetesen magyarázta, hogy a bizottság egyebet nem tehetett. T. ház! Nem kívánok hosszasan belebocsátkozni abba, vájjon ez csakugyan igy van-e, vagy sem, mert azt hiszem, hogy ez a t. ház előtt valami különös érdekkel nem bir. A t. ház tüzetesen szokta szemügyre venni s tárgyalni a bizottságok jelentéseit, de a bizottságok házi ügyeivei tüzetesen foglalkozni nem szokott. Bátor vagyok a t. előadó urnak megjegyezni azt, hogv nézetem szeri»t"áz ő tüzetes és hosszas magyarázatai valtaiig tett a bizottságnak valami jó ezolgálatotfmert védelmezte a bizottságot, a nélkül, hogy valaki megtámadta volna, a mi azt a benyomást tette, hogy a ki ím?gát támadás nélkül védelmezi, önmagát vádolja. Qui s'escuse, s'accuse. ügy a f. előadó ur, mint a t. minister ur, az utolsó ülésben tett nyilatkozatában különösen hangsúlyozta azt, hogy ez igen fontos kérdés, hogy ez érett megfontolás és hosszas gondolkozás tárgyát kell, hogy képezze, Megvallom, rám azt a benyomást teszi a sok megfontolás és gondolkodás emlegetése, mint az egyszeri agglegény nyilatkozata, a ki midőn kérdezték, hogy miért nem házasodik meg, azt felelte, hogy a házasság oly fontos kérdés, hogy méltó felette holtig gondolkozniA Én azt hiszem, hogy a sok gondolkozásnak és megfontolásnak stádiumán túl vagyunk és e kérdés megérett már arra, hogy cselekedjünk. Hivatkozom e tekintetben magának a tisztelt előadó urnak azon kifejezett nézetére, hogy ez az ügy nem arra való, hogy azzal különböző maneuvereket csináljunk; cselekvést vár már az ország e tekintetben. Igenis, azt mondom, hogy cselekvésre van szükség, nem pedig ministeri enquétekre. Azt hiszem, nagyon is sok volt már a sokból, az enquétekből és congressusokból, általában e kérdésnek törvényhozáson kívüli tárgyalásából s méltóztassék elhinni, hogy ez a hosszas tárgyalás volt egyik oka annak, hogy e nagyfontosságú ügy annyira elhurczoltatott s ez adott okot arra, hogy czm ügyhöz minden másnemű érdekek és maneuverek, hogy ne mondjam, cselszövények csatlakoztak, melyek az ügynek természetét nem kis mértékben alterálták. Azt hiszem, hogy egy lépéssel már tovább mehetünk.