Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-265
-292 'ifiH. országos ülés május 21. 1880. ditással birjon; mindazokra nézve, kik a kereskedelmi törvény szempontjait tartják figyelemmel. Mindezeknél fogva én, t. ház, Teleszky t. képviselő ur módosítását elfogadom és kérem a t. házat, méltóztassék azt szintén elfogadni. Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás 5 még pedig első kérdés lesz: Elfogadja-e a ház a 13. § t a közlekedési bizottság szövegezése szerint? Ha ez elfogadtatik, akkor a többi kérdés elesik. 17 a nem fogadtatik el, akkor következik a pénzügyi bizottság szövegezése, ha ez sem fogadtatik el, következik Teleszky módosítása, ha ez sem fogadtatik el, akkor következik ugyancsak Teleszky módosítása a György Endre előadó által beadott almódosítással, ha ez sem fogadtatnék el, következik a Boros képviselő ur által beterjesztett szöveg. Szavazás előtt fel fognak olvastatni a beadott módosítások. Beöthy Algernon jegyző' (olvassa a Teleszky István által beadott módosítást). Elnök; Az első kérdés: elfogadja-e a t. ház a 13. §-t a közlekedési bizottság szövegezése szerint, igen, vagy nem? Akik elfogadják, méltóztassanak felállaui. (Megtörténik.) A ház nem fogadja el. Következik a második kérdés: elfogadja-e a ház a 13. §-t a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen, vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség ezt som fogadja el. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a Teleszky képviselő ur szövegezését? Ha ez sem fogadtatnék el, akkor ugyanezen kérdést tenném fel a György Endre képviselő ur szövegezésére. Kérdem tehát először: elfogadja-e a ház 'a Teleszky képviselő ur által beadott módosítványt; igen, vagy nem ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) Méltóztassanak leülni. Most kérem azokat, kik nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörtmik.) A többség elfogadja a módosítványt s e szerint György képviselő ur módosítványa magától elesett. Következik a 14. §. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a 14. %-t). Irányi Dániel: T. ház! Valamint egyrészről kész vagyok elfogadni és pártolni mind azt, a mi a helyi érdekű vasutak létesítését megkönnyíti, a nélkül azonban, hogy azok fennállását veszélyeztetné, ugy másrészről nem járulhatnék hozzá semmi oly intézkedéshez, mi ezen vasutaknak boldogulását és fennmaradását koezkára tehetné. Ilyennek tekintem- pedig a 14. §-nak, azon rendelkezését, mely szerint a helyi érdekű vasúti társulatoknak azon jog adatik, hogy a befektetési tőkének 7 6-ét elsőbbségi kötvényekkel fedezhessék. r En, t. képviselőház, ezt túlságos aránynak tartom és részemről inkább megfordítanám a a dolgot: legyen a részvénytöke 3 / 5 , ellenben az elsőbbségi kötvények 2 /s része a befektetési összegnek. Igaz, t. képviselőház, hogy eddigelé a vasúti engedélyekben ezen arány lett felvéve, de én ez ellen még 1870 ben kifogást tettem gr. Lónyay Menyhért t. képviselőtársunk, akkori pénzügyministersége idejében és mai napig sem változtattam meg e véleményemet. Mik az elsőbbségi kötvények? Mit képviselnek azok? Idegen tőkét, kölcsön vett pénzt, a melyet bizonyos időben pontosan meg kell fizetni, még pedig a törlesztési hányadokkal együtt. (Halljuk! Halljuk!) Ha már — a mi fájdalom, előre láthatólag gyakran meg fog történni — ezen vidéki vasutak, különösen elinte és meglehet számos éven keresztül, nem fogják behozni a befizetett tőkének nemhogy egész kamatját és törlesztési hányadát, hanem ezen kamat és törlesztési hányad s /s részét sem: mi fog következni? Az, hogy a részvényesek kénytelenek lesznek a hiányt pótolni akár a magukéból, akár pedig ismét kölcsön vett pénzből. Ezt egyideig talán eltűrik és el fogjak birni; de időjártával nem fogják elviselhetni s ez esetben a vállalat elbukik, csőd alá kerül ugy az illető vidéknek, mint általán fogva az ország hitelének rovására. Francziaországbau, t. képviselőház, az országos érdekű vasutakra nézve is nem 3 / 5 rész van megengedve az elsőbbségi kötvényekre, hanem csak V 5 rész; a helyi érdekű vasutakat illetőleg pedig én sem a régibb, sem az újabb törvényben nem találok olyan rendelkezést, a mely ezen vállalatokat ily elsőbbségi kötvények kibocsátására feljogosítaná. Fel vaunak jogosítva a községek, fel a megyék, az adónak bizonyos mennyiségét, centim ékben kifejezve, e czélra segélyképen fordítani. A budgetben is benne foglaltatik évonkint bizonyos összeg, melyből a kormány az illető helyi érdekű vasutakat segélyezheti. Létezik azon kívül egy, a kormány felügyelete alatt, az ország által alapított úgynevezett helyi vasúti pénztár, a melyből kölcsönt vehetnek harminez évi törlesztésre és négy perczentes kamat fizetése mellett. De hogy idegen tőkével építhetnének, azt én Francziaország törvénykönyvében nem találtam. Es én azt gondolom, hogy az óvatosság annál indokoltabb minálunk, mert a mint tudjuk, községeink egyrésze már is el van adósodva, másrészt valljuk meg, mi magyarok igen könynyen csinálunk adósságot és midőn azután a jövedelem elmarad, nem igen tudjuk, honnan fizetni a kamatot és tönkre megyünk. Hogy ily veszélynek ne tegyük ki a keletkezendő vidéki vasuli társulatokat, én, t. képviselőház, czélsze-
