Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-264

264. országos ülés május 20,18S0. 271 Azon példa, melyet fülhozott, hogy a szamos­völgyi vasút számára is 300,000 írt kéretik, nem mellette, hanem éppen ellene tanúskodik, mert a szamosvölgyi vasútnak adandó ezen ked­vezmény tárgyában is külön törvényjavaslat nyújtatott be a törvényhozásnak. Kérem ezeknél fogva, méltóztassék az indítványozott új §-t el nem fogadni. (Helyeslés.) György Endre előadó: Már több izben történt hivatkozás a házban arra, hogy másutt mily bőkezűen járnak el a kormányok a vici­nális vasutak irányában. A bizottság azon nézet­ben volt, hogy nálunk az ily eljárást létesíteni éppen azért nem lehet, mert a kormánynak pénze nincs. A bizottság nem zárkózott el azon felfogás­tól, hogy nagyon jó volna, ha a vicinális vas­utak az államéi, a megyééi, vagy a községéi voksának. De a baj az, hogy nines pénz. Tehát ezen óhajtandó ezélt ily körülmények köztt elérni nem lehet. Ha már most a Lichtenstein képviselő ur által ajánlott új §-t elfogadni méltóztatnának, igaz, hogy a czélt, hogy azon vasutak az állam, a megye és a község tulajdonát képezzék, el nem érnők, de azt, hogy a kincstár megterhel­tessék, igenis elérjük és a kamatbiztosítást, melytől a kincstár kiszabadulni akar, állandó­sítanék. (Helyeslés.) Ezen §. nem is csak egyszerűen felesleges, mert hiszen a kormány mindig azon helyzetben volna, hogy az illetőknek adhat, vagy nem adhat és bejelentheti a törvényhozásnak. De a §. vesze­delmes is. Ha kimondjuk, hogy adunk 50 ezer forintot kilométerként — mert tőkében ennyinek felel meg az indítványozott segély —• minden olyan vasút, mely most pénzsegély nélkül is ki­épülne, kérni fogná a minister urat, hogy adja ki neki a segélyt, a minister ur nem volna képes ellentállni és az államkincstár nagyon megterhel­tetnék. (Ugy van!) Tehát egy rakás vasút, mely az állam min­den terheltetése nélkül kiépülne, az állam segé­lyét venné igénybe s méltóztassanak bizonyosak lenni, hogy a kamatgarantia összegének, az államkincstárban a subventió után megmaradt része teljesen kimerittetnék. Egyébiránt sehol a törvényjavaslatban ki­mondva nincs, hogy az állam ott, a hol szük­ségesnek látja, nem fog nagyobb kedvezmények­kel is hozzá járulni. Csak az van kimondva, hogy ily esetben, hol az adózók filléreiről kell rendelkezni, minden egyes esetről maga a törvényhozás fog intéz­kedni. Ezeket nem bizzuk a minister belátására, hanem a törvényhozás önmagának tartja fönn. ...Tehát egyik szempontból felesleges, másik szempontból pedig veszedelmes a Lichtenstein képviselő ur által ajánlott §. elfogadása. Kérem ennélfogva, méltóztassék azt mellőzni. (Helyeslés.) Elnök: A vitát bezárom. A kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a Lichtenstein képviselő ur által beadott indítványt? Fel fog olvastatni az indít­vány. Baross Gábor jegyző' (olvassa Lichtenstein József indítványát). Elnök: Méltóztassanak felállani azok, a kik ezen indítványt elfogadják. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik a 7. §. Antal Gyula jegyző (olvassa a 7. és 8. §§-kaf, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa, a 9. %-t). Halász Bálint: T. ház! A 9. §-ban meg van állapítva, hogy a községek ily helyi érdekű vasutak létesítése tekintetében bizonyos terheket vállalhatnak magákra és kölcsönöket köthetnek. Méltóztatnak tudni, hogy a községi eV az erdőtörvényben a csatolt puszták és erdők birto­kosainak a községi terhek viselésére nézve, tekin­tettel a községi administrativ kiadásokra, oly­nemű kedvezmény nyújtatott, hogy azok a köz­ségi pótadóhoz állami adóik fele arányában tar­toznak járulni. Ennek a rendelkezésnek, azt hiszem, kiter­jesztése az ilynemű községi terhekre nem czéloztatott akkor, a mikor azon törvények meg­alkottattak. Én tehát egy oly módosítványt kívánok benyújtani, a melyek ez élj a volna, hogy az ily vasúti építkezés létesítése tekintetében vállalandó községi terhek viseléséhez, azon bizonyos pusztai és erdőbirtokosok is egéaz állami adóik arányá­ban tartoznak járulni. Ézt én egy részt az igaz­ság tekintetében óhajtanám, a mennyiben azt tartom, hogy talán az erdó'k és puszták birto­kosainak épp ugy érdekében van az ily vasutak építése, mim a községeknek egyáltalában, de a jelen törvényjavaslatnak speciális czéljaira nézve is szükségesnek és előnyösnek tartom az ily­nemű intézkedést annyiban, a mennyiben a köz­ségek bizonyosan inkább fognak óvakodni ily­nemű terheket magukra vállalni akkor, ha a hasonlólag érdekeltek nem tartoznak szintoly arányban járulni az elvállalt kötelezettséghez, mint a többiek. Módosítványom a következő: „A 9. §. végé­hez új bekezdésként tétessék: A községek által vállalandó terhek viseléséhez a csatolt puszták és erdők birtokosai is állami adóik egész arányá­ban tartoznak járulni". Ajánlom módosítványom elfogadását.

Next

/
Thumbnails
Contents