Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-264

2C4. országos ülés május 20. 1SS9. 0Q3 zésével az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés jobb/elöl) Elnök: Következik a szavazás. A bizottság szövegezésével magával határozott ellentétben csakis Irányi Dániel t. képviselő ur módosításainak másodika áll, a mennyiben az nem illeszthető a szövegbe. A többi módosítás mind beilleszthető a szövegbe' minden változtatás nélkül. Azt hiszem, t. ház, hogy sz első kérdésnek annak kell lenni, elfogadj ház a 2. §-t azon szövegezésben, a melyben azt a bizottság javasolja. Ha ez elfogadtatik, akkor Irányi Dániel képviselő ur második módosítványa elesett. Ezután a módosítások azon sorrendben fognak szavazás alá bocsáttatni, a mint azok a szövegbe beilleszthetők. Legelőször Wabrmann Mór, azután Irányi Dániel első, ezután Tors Kálmán, végre Boros képviselő ur módosítványára fog a szavazás megejtetni, mert csak ekkor lehet a ház határozata a szövegre világos. (Helyeslés.) Törs Kálmán: A t. ministerelnök ur és az előadó ur részéről nyert azon megnyugtató felvilágosítások után, hogy as állam fenntartja a jogot, hogy ily természetű vasutat építhessen, módosítványomat visszavonom. (Helyeslés.) Elnök : Törs Kálmán képviselő ur módosítványát visszavonta. A szavazás előtt a beadott módosítvány ok fognak felolvastatni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Wahrmann Mór és Boros Jenő módositv anyait). B. Mednyánszky Árpád jegyző (olvassa Irányi Dániel módosítvány ait). Elnök: Az első kérdés az leend, méltóztatnak-e a 2. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadni igen, vagy van? Ha elfogadtatik, Irányi Dániel képviselő ur második módosítványa elesett. Hogy ha nem fogadtatnék el a 2. §. úgy, a mint van, a kérdés az lesz. hogy elfogadja-e a t. ház a 2. §-t Irányi Dániel képviselő ur második módosítványával. Ezután következik a szavazás a többi módosítvány fölött. Méltóztassanak azok, kik a 2. §-t a bizottság által beterjesztett szövegezés szerint fogadják el, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. E szerint Irányi Dániel képviselő ur második módosítványa elesett. Kérdem a t. képviselőházat, méltóztatik-e elfogadni Wahrmann képviselő ur módosítványáí, mely szerint az első sorba beszúrandó lenne, „mely idő lejárta után azok minden kárpótlás nélkül az államnak tulajdonába jutnak." Kérem azokat, a kik Wahrmann képviselő ur módosítványát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség elfogadta. Következik a második módosítvány. Elfogadja-e a ház Irányi Dániel képviselő ur módosítvány ainak elsejét, mely szerint a harmadik sorban azon szó után „állam" kívánja betétetni „ugy az állam, mint más társulat részére" stb. Kérem azokat, a kik Irányi képviselő ur módosítványáí elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Most mé-g hátra van a Boros képviselő ur módosítványa, mely két helyre ugyanazon szót t. i. „névleges" kivánja beszuratni. Minthogy e szót két helyre kivánja beszuratni, tulajdonképen kétszer kellene rá szavazni; de mivel mindkettőnek ugyanaz a tartalma s inkább csak felvilágosítok, azt hiszem, egyszerre lehet fölöttük dönteni. Kérem tehát azokat, a kik a Boros Béni képviselő ur módosítványát elfogadják, méltóztassanak felállani. [Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Következik a harmadik §. Baross Gábor jegyző (olvassa a 3. %-t). Elnök: Észrevétel nem tétetvén a 3. §. elfogadtatott. Antal Gyula jegyző (olvassa a 4. %-t.) Boros Béni: T. ház! A 4. §. 6) pontja alatt a helyi érdekű vasutaknak adandó kedvezmények köztt beanfoglaltatik az is, hogy a postaszállítás egyenes eszközlését e vasutaktól az állam nem követeli. Megvallom őszintén, hogy így kifejezve s a kérdést ily alakban feltéve, helyesnek találom azt, hogy az állam bizonyos szolgálmányt oly társulatoktól, melyek sem államgarantiát, sem egyéb anyagi támogatást nem élveznek az állam részéről, nem követel. Azonban daczára annak, hogy ezen törvényjavaslatnak czélja és lényege az, hogy ily vállalatok létesüíését ne nehezítsük, én tekintettel arra, hogy itt úgyis kifejezve van a2, hogy a posta czéljaira megkívántató hivatalos és lakhelyiségek ingyenes előállítása és fenntartása nem követeltetik, akkor az ingyenes szállítást oly csekély szolgálmánynak tartom, mit a vasutak az államnak tesznek, hogy az állam érdekeinek szempontjából én ezen szolgálmányt a helyi érdekű vasutaktól is okvetlenül megkívánnám. En azt hiszem, érdekében áll az államnak, hogy a postaszáílítás körül minden oly intézkedések? elkeriiltessenek, mely a postaszáílítás nagy appartusának helyes és rendszeres mozgását zavarhatnák. Már pedig, ha a t. ház kimondja, hogy e vállalatok a postát bizonyos meghatározott díj mellett szállítsák, akkor a postakezelés apparátusában valóban zavarok fognak beállani, mert igen nehéz volna meghatározni azon díjakat, melyek mellett egyik, vagy másik vasút a postát szállíthassa. És merem állítani, hogy az ilyen díjazásnak megfelelő