Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-263

263. országos ülés májns 19. ISSO. 241 ha elvonatik a létező országutak javításától, az országban létező országutak járhaílanokká fog­nak válni. Pedig, t. ház, köztudomású dolog, miszerint a nép sokkal nagyobb mértékben veszi igénybe a közlekedési utak használatát, mint a vasutakat, köztudomású dolog, miszerint e haza polgárainak nagyobb része még azon vidéken, azon városokban is, melyek vasúttal birnak, a magok termesztményeit nem szokták vas­utakon szállítani a piaczra, nem szállítják azért, mert ezen szállítás igen sokba kerül, nem szál­lítják azért, mert a vasúti állomások rendesen a piacztól távol, a város szélén lévén, a vas­útra feladott termesztményeket nem képesek a piaczra szállítani és a piaczról ismét nem képesek az általok vásárolt tárgyakat az indó­házhoz és onnan a maguk lakására nagyobb áldozat nélkül szállítani. Én, t. ház, ugy vagyok meggyőződve, hogy a jelenleg tárgyalás alatt levő törvény­javaslat nem a nép, nem az ország polgá­raik többségének érdekében van előterjesztve; érdekében áll az ilyen vasutak létrehozatala a nagyobb birtokosoknak, érdekében áll az üzéreknek, érdekében áll azért, hogy a külön­böző helyeken bevásárolt terményeket könnyű módon szállíthassák a piaczokra, a nagyobb városokba. És, mert az osztó igazsággal nem tudom megegyeztttni azt, hogy e hazának azon polgárai károsittatnak, a kik valamely létesí­tendő vasútnak hasznát nem veszik, én a sző­nyegen levő törvényjavaslatot általánosságban még a részletes tárgyalás alapjául sem foga­dom el. Nem fogadom el, mert nem akarom azt, hogy minden hatalom a kormány kezében összpontosittassék, mert nem akarom azt, hogy e hazának eg} 7 es polgárai annak következté­ben, ha az állam segélyezni fogja az ilyen magánérdekű vasutakat, nem akarom, hogy a már is elviselhetlenné vált adók még maga­sabbra emeltessenek, mert nem akarom azt, hogy a jelenlegi pénzügyi viszonyok között, a midőn oly szegényes az állam, hogy még a népnevelésre, az iskolákra sem képes költ­séget, elég pénzösszeget fordítani; nem akarom, mondom, hogy néhány millió frtokat adjon. De különben is, t. képviselőház, nem azért küldöttek bennünket választóink e helyre, hogy mi egyes uradalmak, egyes üzérek érdekeiben, a nép rová­sára intézkedjünk s fizetéseket fogadjunk el; hanem igenis küldöttek azért, hogy a máris elviselhetetlenné vált adóterheiken könnyítsünk, hogy a nemzet, a nép érdekében működjünk s hogy ezt nem tehetjük, annak mi, kik ez olda­lon ülünk, nem vagyunk oka, hanem oka a KÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XIH. KÖTET. többség, mely az általunk tett indítványokat visszavetette s megszavazott oly törvényjavas­latokat, melyek a nép érdeke ellen vannak. — Nem fogadom el a törvényjavaslatot. Irányi Dániel: T. képviselőház! Alig szükséges mondanum, hogy a törvényjavaslatnak czélját én is helyeslem és kívánatosnak tartom, hogy a helyi érdekű vasutak iránt törvény alkottassék. Ha mindamellett nem fogadom el az előttünk fekvő törvényjavaslatot, arra fontos okok indítanak. — E törvényjavaslat ugyanis nem kevésbé hiányos, mint hibás alapokon nyugszik. Az előttem szólott t. képviselőtársaim közül már többen megemlítették, hogy mily veszedel­mes fegyver lehet a kormány kezében azon jog, azon felhatalmazás, melyet az első szakasz tulaj­donít neki. — Nem annyira azt akarom mondani, hogy a kormány ezen joggal talán kedvezményeket fogna nyújtani, akár egyes párthíveknek, akár egyes városoknak; hanem leginkább annál fogva tartom veszedelmesnek, mert nem lesz képes ellent­állam azon zaklatásoknak, melyek egyes vidékek képviselői, befolyásos emberei részéről ki lesz téve és talán sok oly vasutat fog engedélyezni, a melyek a népre utólag eiviselhetlen terheket fognak róvni. A t. kormányt, a mint a jelentésből látjuk, ezen felhatalmazás kérésére azon ok birta, hogy igy — azt hiszi — időt fog nyerni és a törvény­hozás működésével járó akadályoktól meg fog szabadulni, a mi szerinte az ügy érdekében kívá­natos. Már Helfy t, képviselőtársam megemlí­tette, hogy az országgyűlés bármily törvény­javaslattá! szemben rendesen nem igen szokott a t. kormánynak útjába sok akadályt gördíteni; különösen pedig megmutatta azt, hogy midőn vasúti engedélyekről van szó, nem igen szokta feltartóztatni az illető törvényjavaslatnak keresztül­vitelét. De ha valóban ugy volna meggyőződve a többség, hogy ilyen felhatalmazás szükséges, még az esetben is fennakadnék az első szakasz­nak azon szerkezetén, mely szerint az engedé­lyezés csak az arra következő ülésszakban jelentendő be az országgyűlésnek, a nélkül, hogy az idő közelebbről meghatároztatnék. — Tegyük fel t. képviselőház, hogy az ily enge­dély az egyik ülésszak elején adatik meg. — Miután a kormánynak joga van az engedélyt a következő ülésszakban jelenteni be, megtörtén­hetik, hogy a következő ülésszak végén, tehát csaknem két esztendő múlva jelenti ezt. Mi haszna lesz ezen bejelentésnek, ha az legfellebb akademicus szóvitára szolgáltat majd alkalmat. 31

Next

/
Thumbnails
Contents