Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-262

282. országos ülés május 14. 1880. 215 véleménye mellett megmaradt és kérte az ügyet a ínmJstertanács elé terjeszteni. Azonban, minthogy a ministertanács már korábban megbízta volt a belügyministert, hogy ezen ügyben saját hatáskörén belül járjon el, a belügyminister nem tartotta szükségesnek már akkor a ministertanács határozatát provocálni. Azonban daczára ennek az eltérésnek, a kormány azontúl consequenter mindig megmaradt azon állásponton, hogy a gőzmalmokat, mint a gyáripar körébe tartozó vállalatokat, a földesúri malomjogtól külön váltaknak tekintette s azok engedélyezésében nehézséget nem csinált. Ez tartott mindaddig, míg egy alkalommal az aradi kir. törvényszék ezen kérdést competentiájához tartozónak nyilvánította s kijelentette, hogy ez nem közigazgatási dolog, itt földesúri jogról van szó, melynek elintézése a bíróságok hatáskörébe tartozik. Ez a kir. Ítélőtábla és a legfőbb ítélőszék által is helybenhagyatott. Ez azonban csak egy eset volt és a ministerium nem látta szükségesnek ezen egy eset miatjt minis tertanácsot tartani s ezen kérdésben határozni. De miután több és több eset fordult elő, melyekben ezen kérdés tekintetében ellentétes nézetek nyilvánultak, végre szükségesnek látszott ezen kérdésben a ministertanács határozatát provocálni s ezen határozat következőleg hangzik: .,A ministertanács kívánatosnak tartván, hogy ezen kérdés gyökeresen orvosoltassék s elhatározta, hogy a belügyminister ur a keres kedelem s az igazság- és pénzügyi ministeriumok küldötteiből egy bizottságot hiyjon össze, mely a szőnyegen lévő -kérdés szabályozásáról törvényjavaslatot dolgozzon ki." Ugyancsak kimondatott, hogy mig egyrészről a ministerium a gőzmalmok ily módon felállítása ellen nehézséget gördíteni nem akar, másrészt nem lehet szándéka a földesurak vizimalomjogát bármiképen csorbítani. Ugyanazért nem járulhatna ahhoz, hogy vizi-malmok a földesúri jog csonkításával, tehát a földesúr hozzájárulása nélkül bárki által is felállittathassanak. Ez volt, t. ház, a ministerium álláspontja, melyet azontúl is folytonosan követett. Azonban jeleztem volt, hogy újabb és újabb összeütközések merültek fel s elvégre szükségesnek látszott a gőzmalmoknak ügyét valahára törvény által megoldani, hogy eleje vétessék azon conflictusoknak, melyek a competentiára nézve bíróságok és közigazgatási hatóságok köztt felmerültek. Ezen állapotnak megszüntetést czélozza äz előttünk fekvő javaslat is, a melynek genesisét volt szerencsém éppen most előadni. Miután, mint szerencsém volt jelezni, a törvényjavaslatnak alapjául az eddigi gyakorlat szolgált, mint megoldandó kérdést jeleztem azt, hogy vájjon az eddigi gyakorlat megfelelt-e a törvényes állapotnak, következőleg a törvényjavaslat, mely ezen gyakorlaton alapul, ezen szempontból elfogadható-e, vagy sem. A dolognak, t. ház, van egy gyakorlati, a tények által megoldott és egy a jogforrásokból megoldandó része. A mi a jogi részt illeti, t. ház, tisztában kell lennünk két kérdéssel: először is azzal, hogy mi volt tulajdonképen a földesúr malomjoga és másodszor, illeti-e a földesurat kizárólagos őrlési jog, vagy nem? A rendelkezésre álló források, t. ház, e tekintetben a következők, először is: Verbőczy hármas könyve, másodszor az 1836: VI. t. ez. és végre az urbárium; ezeket bizonyos tekintetben kiegészíti az iparförvény is. A mi az első forrást, Verbőczy hármaskönyvét illeti, abban, még pedig az I. rész 24. czímének 8. §-ában találunk intézkedést a földesúri birtok tartozékairól. Tehát itt felsorolva találjuk azt, mi képezi a nemesi birtoknak alkatrészét. Ezen alkatrészek felsorolásánál Verbőczy kiemeli különösen a vizek lefolyását, kiemeli a malmokat, halászatot stb. stb. Azon haszonvételek köztt, a melyek Verbőczy szerint ezen értelemben a vett nemesi birtokkal járnak, fel van sorolva egy egész sora a haszonvételeknek, de azok köztt ayinalomjog, vagy őrlési jog külön felemlítve nincsen. T. ház! Ha Verbőczy hármaskönyvének ezen részét a dolog természetének megfelőleg akarjuk értelmezni, akkor azon eredményre kell jutnunk, hogy miután Verbőczy idejében igen valószínűleg más, mint vizi-malom nem volt, ő a földesúri jog tartozékának a vizi-malomnál egyebet alig tekinthetett. (Közbeszólás a középen : Hát a száraz malmok f) A száraz malmokról később szóiandok. A mi az 1836 : VI. t. cz.-ket illeti, abban legelőször találjuk felemlítve a malmot, még pedig azon jogok köztt, melyeket a jobbágyok nem gyakorolhatnak; miután előbb felsoroltattak azo:i jogok, melyek őket illetnék, felemlíti a törvény azokat, melyeket ők nem gyakorolhatnak és itt ki van mondva, hogy ha a földesúr a jobbágy birtokában lévő malmot találna, szabadságában van azt peres eljárás mellett, az érték megtérítésével, kisajátítani. De ugyanazon törvényezikknek kérdéses §-a a malmokról rendelkezve;;, általában a vízi-malmokról intézkedik; ezekre nézve meghatározza a taksát és kimondja, hogy ezen taksa a megyei hatóság által liquidálható ós máskép nem. Hátra van még, t. ház, az urbárium. Háromféle urbárium Van: magyarországi, bánáti és erdélyi. Mind a három urbáriumban fel vannak sorolva a kir. kisebb haszonvételek, de a kir. kisebb haszonvételek sorában a kizárólagos őrlési jogot fölsorolva sehol sem találjuk. Nem akarom