Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-261
261. országos ülés május 12. 1880. 199 hetesére azonban az épület kiigazítását sürgette, tehát a hadfőparancsnokság sürgette s igy akarta megszállani, de nem tehette, mert a laktanya nem volt kész és megszállható. Ennek folytán tett intézkedések következtében, a laktanya csakugyan Csongrádmegye alispánjának az interventióra felkért m. kir. beliigyminister úrhoz intézett jelentése szerint, márczius 21-én el is készült, az interpelláló beadása után tehát csaknem hat héttel későbben és a katonaság által el is foglaltatott. -— Az ilyetén tényállás mellett nem okozható a budapesti hadfőparancsnokság, hogy a laktanyát addig meg nem •szállotta, mert az a t. képviselő által felhozottakkal ellentétben, a sürgetések daczára, még nem volt az egyesség értelmében elkészülve; a mint azonban, a laktanya elkészült, azt a szóban lévő szerződés értelmében azonnal meg is szállotta, nem lévén tehát ok panaszra, megszűnik az ok, hogy a főhadparancsnokságot szerződéses kötelezettségének teljesítésére felhívj am. Kérem a t. házat, méltóztassék e válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Nóvák Gusztáv : T. ház ! Dorozsma város közönségének kívánságára és érdekében tett interpellatióm folytán, be kell ismernem, hogy a honvédelmi minister ur a szerződéstől eltért katonai főhadparancsnokságot a lehető leggyorsabban kényszeiítette kötelezettségének teljesítésére és e tekintetben szives eljárásáért köszönetemet nyilvánítom. Nagyon sajnálom azonban, hogy köszönetem nem lehet teljes, mert mig a honvédelmi minister ur szorgalmasan és a lehető sietséggel járt el, addig a belügyminister ur az egész dolgot szokása szerint elrontotta, sic volo, sic jubeo parancsszavával és illetéktelen beavatkozásával. (Derültség.) A szegény dorozsmaiak most már elmondhatják azon magyar példabeszédet : „Adtál uram esőt, de nincs köszönet; benne." Ugyanis — és ez fog egyszersmind válasz lenni arra nézve, a mit a honvédelmi minister ur mondott, hogy nem voltam jól informálva. Ugj^anis a katonai parancsnokság megbízottjai jelenlétében, múlt évi augusztus 4-éa a helyszínén felvett közös jegyzőkönyv szerint a vegyes bizottság által coustatálva lett, hogy a laktanya semmi kárt nem szenvedett az árvíztől, miután odáig nem is hatolt és kimondta, hogy a laktanya tökéletesen száraz és újból használatba vehető. Hát azon előzmény után, melyet köszönettel fogadok, méltóztatott elmondani, hogy ezen szerződésnek eleget tett Dorozsma városa, valamint a pótjegyzőkönyvnek, melyet tulajdonképpen a hadparancsnokság reájuk diktált. Midőn e tárgyban felszólaltam, mind a szerződést, mind a jegyzőkönyvet bátor voltam hozzá csatolni az I interpellatióhoz, melyekből kitűnt és kitűnik most is, hogy két rendbeli oknélküli költséggel terhelték Dorozsma közönségét. — Azonban a t. beliigyminister ur éppen akkor, midőn a honvédelmi minister ur oly elismerésre méltó sebességgel járt el, éppen akkor, midiin a küldöttség jött fel ide megköszönni a honvédelmi minister gyors eljárását, az nap rendelte beliigyminister ur sürgöny utján, hogy az istállókban azonnal új töltések és kövezések történjenek. Már most, miután egy évig tart még a bérlet a katonaság részéről, a mely számos boszantások mellett 2000 frtot fog hozni, mig ezen újból — a felek meghallgatása nélkül — a sic volo, sic jubeo alapján megrendelt munkálatok költsége 3000 frtot jóval meghalad. Ebben az esőben t. képv. ház, csakugyan nincs köszönet. Mert a katonai hadparancsnokság azt a 2000 forintot rátákban fogja fizetni, a belügyminister ur pedig méltóztatott önkényileg, sürgöny utján oly költséges munkálattal terhelni, mely 3000 frtot meghalad. Jelenleg azon furcsa helyzetben' vagyok t. ház, hogy midőn a honvédelmi minister urnák gyors eljárásáért köszönetet kell szavaznom, addig a közbejött szerencsétlen belügyministeri eső miatt sajnálatomat és rosszalásomat kell nyilvánítanom. A mennyiben ezen tárgyban felkérés folytán bátor leszek a t. belügyminister úrhoz kérdést intézni, csak némileg voltam kénytelen jelezni azt ezen felszólalásommal. Ezek után a honvédelmi minister urnák gyors eljárásáért köszönetemet nyilvánítom és válaszát tudomásul veszem. Tisza Kálmán ministerelnök: Miután a képviselő ur csak némileg tette most kérdését, én is csak némileg felelek rá. (Derültség.) Megjegyezve mindenekelőtt, hogy azt nem tudom, hogy az intézkedésben volt-e köszönet, de hogy arról meg vagyok győződve, hogy az ily interpellátióban, minő most tétetett, nincs köszönet, (Nóvák Gusztáv közbeszól.) nem az én részemről, de a községnek nincs mit köszönnie. — Midőn arról volt szó, hogy azon kaszárnya elfoglaltassák és midőn az jelentetett, hogy bizonyos dolgok még hiányoznak, melyek nélkül a katonaság el nem foglalhatja: az egyszerű, a nv't én rendeltem, az volt — és azt hiszem, ez nem hibáztatandó — hogy a mi még a megállapított szükségletekhez képest elkészítve nincsen, azon nal készíttessék el, hogy a katonaság elfoglalhassa a helyet. Én sem 3000 frtot, sem speciális munkát nem rendeltem, hanem rendeltem, hogy azt, a mi még az egyezmény alapján meg kell, hogy legyen és nincsen készen, készítsék el azonnal. Hogy ezt azután 3000 frtért csinálták meg és azt csinálták-e meg, vagy többet, azt én nem tudom, de
