Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-261

190 '261. ©rszágos ülés május 12. 1S80. Elnök: T. ház! Chorin képviselő ur a §-t elfogadja, esupán annak végére indítványozza hozzátétetni azon szöveget, mely felolvastatott. Tisza Kálmán ministerelnök: Azt tartom, hogy a beterjesztett módosítványhoz pár szóval hozzá szolid okvetlenül szükséges és szükséges az én részemről is, minthogy itt éppen a köz­igazgatási hatóságok köre jön szóba. Én ezt igen röviden szándékozom tenni, minthogy ezen kérdés már más alkalommal megvitatva lett. Megjegyzem mindenekelőtt azt, hogy az előttem szólott t. képviselő ur — ka jól emlékszem — nem egészen correcte hivatkozott az erdőtörvényre es arra, hogy a kihágási esetekben a bíróság­hoz van fellebbezés. Mert ha jól emlékszem, ez nem igy áll, hanem bizonyos esetekben a máso­dik közigazgatási forumtói lehet, ha ugy talál­tatik, hogy a tény maga a közigazgatási ható­ság hatáskörét túlhaladja, melyben az itéiet hozatott, semmiségi panaszszal járulni a legfőbb bírósághoz. Az odatartozó ügyekben maga a rendszeres fellebbezés nem utasíttatott a bíró­sághoz, hanem meghagyatott a közigazgatási hatóságnál. Én, t. ház, megengedem, hogy a közigazgatási hatóságok eljárása ezen kihágási ügyekben, a végleges szabállyozásnál revisiót fog kívánni. Megengedem, hogy talán némelyeket, melyek most oda utasittattnak, el kell majd venni, másokat, melyek most nem utasíttatnak oda, oda kell utasíttatni. Megengedem, hogy helyes lehet épp azon a» omalia szerint, mely az erdőtörvényben van. bizonyos meghatározott esetekben semmiségi panaszt inaugurálni, a melynek utján lehetne orvoslatot szerezni akkor, ha a közigazgatási hatóság ezen kihágási ügyekben, oly ügyben talált volna ítélni, a mely a torvény értelmében hatásköréhez nem tartozik. De hogy igy — azt kel mondanom mellesleg — egy dispositió hozassák be, mely szerint a közigazgatási ható­ságoknak a törvény keretén belül mozgó eljárása, a törvényszékekhez majdnem rendszeres felleb­bezésre jusson, ezt én a magam részéről elfogad­hatónak nem tartom; nem tartom elfogadhatónak azért sem, mert akkor, ha a közigazgatási ható­ság törvényes hatáskörébeni eljárása ellen ily módon egyszerű fellebbezés mondatik ki a kir. törvényszékhez, nem az eljárt közegeknek látom én alárendeltségét és compromissióját, de látom egyáltalában magának az összes közigazgatás­nak compromissióját, mint a mely felett, mint superrevisorium fórum, oda állíttatnak a tör­vényszékek; de nem látom helyesnek azért sem, mert ha azt akarjuk, hogy ezen dolgok kellő gyorsasággal elintéztessenek, ha rendes felleb­bezési fórummá a törvényszékeket méltóztatnak tenni ezen kisebbszerű kihágási ügy ékben, melyek­ben itt első fok szerint és ezen javaslat értel­mében a közigazgatási hatóság ítél: akkor a törvényszékek számát, ha nem akarunk mindent megakasztani, okvetlenül szaporítani kell. De nem látnám helyesnek még ezenkívül azért sem, mert vagy mindent fel kellene ennek ölelni, a statútumok által kimondott büntetéseket és a statútumok elleni kihágások eseteit is, a melyek­ről pedig tudjuk, hogy ilyenek egy-egy ható­ságban néha ezrével fordulnak elő és ez azon bajt nagyon megszaporítaná, a melyet arra nézve felhoznak, hogy a törvényszékek meg se győznék ezen munkát, hogy ezt gyorsan elvé­gezzék ; vagy pedig ha a statútumok által — ha azok a közigazgatási hatóságnál maradnak, — a mint ezen eszmét a múltkori vitában is hallottam, az egyes concrét, törvényileg megállapított ese­tekben is megmaradna az azon törvényben meg­állapított eljárási módozat: akkor azon külön­böző eljárási módozatokhoz, melyeket annyiszor szoktak emlegetni, teremtenénk még egy újat f és utoljára minden egyes esetben megnehezítenők annak elhatározását, hogy mi utón - módon kellene az ilyen kihágási esetben és eset ellené­ben eljárni. Én tehát a magam részéről, midőn kész vagyok elfogadni azt, hogy az életben eddig tapasztalt különbözeteknek egyöntetűsége, az eljárás egyöntetűvé tétele szempontjából, az igaz­ság- és belügyi ministerium részéről utasítás adassék ki, melyet, gondolom, a bizottság hason­lólag javaslatba hoz: addig igen kérem a t. házat f hogy a szakaszt méltóztassék ugy, a mint azt a bizottság ajánlja, elfogadni, Chorin képviselő ur módosítványát. pedig, — a mely nem ered­ményezhetne ma egyebet, mint az administratió menetének minden eddiginél sokkal inkább össze­zavarását s a mi, hogy igazságszolgáltatási szempontból nem igényeltetik, bátran merem állítani, mert mindezen ügyek, sőt ennél többek eddig is közigazgatási utón intéztettek és a köz­igazgatás ellen épp e téren merült fel a leg­kevesebb panasz, —- ezen módosítványt — mon­dom — elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés­jobbfeldl.) Szilágyi Dezső: T. ház! A nélkül, hogy a kérdést terjedelmesen tárgyalni akarnám, a mit az ülésszak jelen előhaladott voltában és azon beszéd után —különben is a ministerelnök ur maga is inkább érinté, mint tüzetesen fejtegette a kérdést, — mégis részünkről, a kik ezen indítványt helyeseljük, nem lehet czáfolat nélkül hagyni a ministerelnök urnak felszólalását. Az első, a mit a ministerelnök ur meg­enged, abban áll, hogy ő megengedi, hogy a végleges rendezésnél a közigazgatási hatóságok­nak illetősége szabályoztassék eltérő módon attól, a mint jelenleg javasoltatik. Én ebben a nyilatkozatban egyet nélkülözök és ez az egy nagyon szükséges volna ennél a törvényjavas­latnál, ha mi következetes igazságügyi és köz-

Next

/
Thumbnails
Contents