Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-261

178 261. országos ülés májns 12. 1880. I)e engedelmet kérek, vagyunk-e mi azon helyzetben, hogy minden járásbiróság mellé királyi ügyészt állítsunk. Én eddig ezt nem tartom lehetségesnek. Azért tehát az accusatorius rendszernek a maga természetes egyszerűségében kell compromittálnunk, azon egyszerűségében, mely abban áll, hogy a magánpanaszos képviseli ott a vádat. S méltóztassanak elhinni, hogy a magánpanaszosnak vádlói szerepére nagyobb súlyt kellene fektetni, mint fektetve lett nálunk a törvényszéki eljárásban is, hol a magánpanaszos háttérbe van szorítva. Az accusatorius rendszer ott, a hol ügyész nincs, szintén keresztülvihető, ha a magánpanaszosnak megadjuk azon jogot, melyet az accusátorius-rendszer megkíván, és melynek feltétele az, hogy a vád képviselve legyea egy önálló jogon fellépő fél által. Ez az eljárásban, az eljárási szabályokban megállapítható, azokba felvehető. Azt említette Veszter Imre t. barátom, hogy a 3 hónapig terjedhető büntetés volna a hat hónapig terjedhető büntetés helyett, mint határvonal megállapítható a járásbirói competeutia számára. A jogügyi bizottság a t. ház utasításának szellemét híven felfogva, eljárt megbízatásában és másodszor vette beható tárgyalás alá ezen kérdést. Végre, ha jól emlékszem, maga az indítványozó nr is compromittált abban, — miután a 6 hónap a mai állapotnak leginkább megfelel — és miután itt csak provisoriumról lehet szó, csakis olyan provisoriumról, mely fönnáll addig, mig a bűnvádi eljárás véglegesen szabályozva lesz: azt hiszem, hogy legbölcsebben akkor jár el a törvényhozás, ha a provisorium (Szabályozásánál nem gyökeres újítást tesz, — pedig gyökeres újítás volna a járásbirói competentiának felére való leszállítása, — hanem, ha azon mai állapotot, a mely ellen, mint említni szerencsém volt, valami nyomós, valami jelentékeny, valami concret adatokra támaszkodó panasz egyáltalán fel nem merült, ha ezt a mai állapotot codificálva megállapítja, szabályba önti és fenntartja addig, mig végleg fogja e kérdést rendezhetni, Azért hivatkozva éppen arra a momentumra, a melyet Veszter Imre t. barátom felhozott, s a mely szerint mi még most tájékozva nem vagyunk arra nézve, hogy mi tartozzék a törvényszék és mi a járásbiróság competentiájához; én azt hiszem, hogy azon két-három év alatt, mig a bűnvádi eljárás e házban tárgyal tathatni fog, éppen leginkább lesz alkalmunk most már megfigyelve a járásbíróságok eljárását, meggyőződést szerezni arra nézve, hogy szükséges-e a korlátozás, vagy pedig nem. Ezen érvekből kiindulva, arra kérem a t. házat, méltóztassék az igazságügyi bizottság szövegezését megtartani és a Veszter Imre képviselőtársam által beadott indítványt mellőzni. {Helyeslés jobbfelöl.) Chorin Ferencz: T. ház! Legelőször is az előttem szólott t. barátom egy téves állítását kell helyreigazítanom. (Halljuk!) 0 ugyanis rám hivatkozva, azt állította, mintha én az igazságügyi bizottságnak újabban beterjesztett szövegezésébe belenyugodtam volna és elfogadtam volna azon hatáskört, melyet e törvényjavaslat az egyes bírákra átruházni szándékozik. Ez tévedés. Én az igazságügyi bizottságban feuntartottam indítványomat, de ott kisebbségben maradván, felkértem volt Veszter t. barátomat, hogy legalább a legfontosabb kérdésekben újítsa meg indítványomat, abban tudniillik, hogy a járásbíróságoknak büntetőjogi hatalma csak három hóra terjedő fogságbüntetés kiszabására korlátoztassék, hogy továbbá a súlyos testisértés vétsége egészen kivétetvén a járásbíróságok hatásköréből , a kir. törvényszék competentiájához utaltassék. Engedje meg a t. ház, hogy igen röviden reflectáljak azon ellenvetésekre, melyek t. barátom Veszter Imre indítványa ellen felhozattak. (Halljuk!) Előttem szólott t. képviselőtársam, Emmer Kornél először is magyarázgatásába bocsátkozott azon indokoknak, a melyek a minap a házat arra indították, hogy a büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat némely szakaszait, a jogügyi bizottsághoz újabb tanácskozás alá vétel végett visszautasítsa és azután arra lyukadt volt ki, hogy a híz ezt főleg azon aggály miatt tette volt, hogy a járásbíróságok hatáskörébe utalt fontos vétségek eljárása egyáltalában szabályozva nincs. — De jelenleg, midőn a jogügyi bizottság indítványára a minister ur majd fel fog hatalmaztatni, az eljárásnak rendeleti utón való szabályozására, ez által a táplált aggályok eloszlatva lettek és az ellenvetések nem bírnak többé jogosultsággal. Először t. ház, sajátságosnak találom azt, hogy a törvényjavaslatban contemplált, egyes bírói hatáskör kiterjesztésének elfogadására indokul szolgáljon egy, majdan a ház által megszavazandó felhatalmazás, a járásbirói eljárásnak ministeri rendelet utján való szabályozása. (Helyeslés a baloldalon.) És érvül hozassanak fel az adandó felhatalmazás alapján kibocsátandó lendeletben majd contemplálandó igen bölcs dolgok, melyek azonban, hogy mily alakban fognak kibocsáttatni, azt ugy hiszem, semat. ház, de még maga a t. igaz ságügy minister ur sem tudja. — Nohát én figyelmeztetem t. barátomat arra, hogy bármily bölcs legyen is az a rendelet, melyet a t. igazságügy minister ur ki fog bocsátani akkor, ha a képviselőház megadja neki a kért felhatal-