Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-259
259. országos ülés május 8. 1SS0. 157 ványát elfogadni? a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Ennek következtében kijelentem, hogy a ház kedden tartandó ülésében a napirend tárgya lesz, éh'ó sorban a Németországgal létrejött egyezmény és hasonlólag Németországgal a kikészítési forgalomra nézve létrejött egyezményről szóló törvényjavaslat boczikkelyezéseinek kérdése. E két törvényjavaslat a holnapi nap folytán ki fog osztatni. A napirend harmadik tárgya a középtanodai oktatásról szóló törvényjavaslat, ngy, a mint megállapittatott, hogy t. i., ha időközben sürgősebb tárgyak lesznek elintézendők, akkor ezek ama törvényjavaslat megszakításával közben tárgyaltatnak. (Helyeslés.) A honvédelmi minister ur kivan előterjesztést tenni. (Halljuk!) Szende Béla, honvédelmi minister: T. ház! Van szerencsém, a ház asztalára letenni a magyar királyi honvédség részére Szegeden felállítandó laktanya építésére megkívántató költségek fedezéséről szóló törvényjavaslatot, kérem annak kinyomatását, kiosztását és előleges tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz való utasítását. Elnök : T. ház! A honvédelmi minister ur egy törvényjavaslatot terjesztett be, a magyar királyi honvédség részére Szegeden egy tiszti lakház és laktanya építésére megkívántató költségek fedezéséről. E törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni s előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Következik az indítvány- és interpellátióskönyv felolvasása. Baross Gábor jegyző': Az indítvány-könyvben újabb bejegyzés nincs. Az interpellátlőskönyvben be van jegyezve s már a mült szerdai ülésen is felolvastatott, de a mai ülésre halasztatott: május 4-én, Helfy Igiíácz interpeilatiója a temesvári Scharmann-féle hagyaték tárgyában a belügy mini sterkez. Elnök : A t. képviselő ur ez interpellatiót az ülés végén előterjesztheti. Bátor vagyok még jelenteni, hogy a vallásos közoktatásügyi minister ur már . a szerdai ülésben kivánt válaszolni Csatár képviselő ur egy interpellaíiójára. Ha tehát a t. ház belenyugszik, ez interpellatióra adandó válasz is az ülés végén fog megadatni. Szalay Imre: A házszabályok értelmében vagyok bátor szót kérni, még pedig azért, mert a múlt hónap 5-éu egy sürgős interpellatiót intéztem a t. pénzügyminister úrhoz, melyre, noha a harmincz nap már elmúlt, még sem kaptam választ. A minister urak ily eljárása oly gyakori, hogy én kénytelen vagyok határozottan felszólalni ez ellen és kimondani, hogy vagy méltóztassanak megtartani a házszabályok e §-át, vagy méltóztassanak annak megváltoztatására javaslatot tenni, mert ez eljárás játék a házzal s a kisebbség azon jogával, mely a többség által számtalan esetben veszélyeztetik s mely a házszabályokban leli alapját. Én ennélfogva kérem a t. elnök urat, méltóztassék a minister urat a házszabályok 135. §-ára figyelmeztetni. Elnök: A minister ur fel fog hivatni a válasz megadására. Következik a napirend további tárgya: a zárszámadási bizottság jelentése az 1878. évi állami zárszámadás megvizsgálása tárgyában. (B. Kemény János foglalja el az elnöki széket.) Nagy Gábor előadó: T. ház! Csak pár perezre leszek bátor a tárgyalás megkezdése előtt becses figyelmét igénybe venni, mert az évtizedet meghaladó gyakorlat alatt a zárszámadások oly rendszert nyertek, hogy azok szerkesztése és összeállítása tekintetében valami újat felemlíteni, mire a t. ház figyelmét felhívni szükséges volna, alig lehet. Megtörtént tényekről világosan s megczáfolhatlanul szóló számadatok azok, mel} r ek a zárszámadásokban foglaltatnak s mivel a legnagyobb, valamint a legkisebb összeg is abban részletesen előtüntetve és ismertetve van, azt hiszem, csak ismétlésekre adnék alkalmat, ha azokat bővebben ismertetném. Éppen azért, még azon feltűnő körülmény indokolásába sem kívánok bővebben ereszkedni, mi okozta a bevételek és kiadások köztt szembeötlő nagy hiányt, az 51.000.000 különbséget; mert ezen számadatokból látjuk, hogy az általunk legkevésbbé sem óhajtott, nem keresett, de a nagy világesemények által ránkzúdított rendkívüli közösügyi kiadások, több, mint 32 milliót vettek igénybe és az 1875. és 1876. évi, a monarchia másik felével való közös leszámolásoknál 1875. és 1876-ra szintén póífízetéseket kellett utólag kiegyenlíteni. E tények részletesebb ismertetését és hosszabb magyarázguíását ezúttal talán azért is feleslegesnek tarthatom, mert a hiánynak ekkora voltáról nem csupán a jelen zárszámadásból méltóztatott meggyőződni a t. ház, hanem az illető kiadások szükséges volta, a költségvetési és az azzal kapcsolatos törvényeknek megszavazásakor a pénzügyi bizottság jelentéseinek tárgyalása alkalmával, kellőleg még volt vitatva. Ezekhez legfeljebb csak annyit adhatok most még, hogy 1878-ban a költségvetési- és az azzal kapcsolatos törvényekben a hiány 50.558,290 frt 74 krral volt előirányozva, holott ez a zárszámadási bizottság adatai szerint 51.519,081 frt 317* kr., minélfogva a remélt és a tényleges összegek köztt nem több, mint 960,790 frt 577a kr. különbözet mutatkozik. Ezek után csak azt vagyok bátor megjegyezni, ' hogy a ministertanács az állami számszék által beterjesztett zárszámadások egyes tételeinek el-
