Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-259

152 2ö9- országos ülés május 8. 1880. dőkül kijelölt tárgyak valamelyike a házban való tárgyalásra elkészült, ez a törvényjavaslat meg­szakittatik és az vétetik fel; továbbá, hogy e törvényjavaslat miatt június első hetén túl az országgyűlés tartama meghosszabbíttatni nem fog. Elismerem ezen törvényjavaslat fontosságát; elismerem, hogy elég régen forog ez a köz­vélemény előtt arra, hogy iránta mindenki tájé­kozva lehessen; de ismétlem, mindezek daczára csak azon egyenes feltétel mellett kérem a napi­rendre tűzést kimondani, hogy, ha az okvetet­lenül elvégzendőküí kijelölt tárgyak közül tár­gyalható van, ezen törvényjavadat tárgyalása minden stádiumában megözakittassék és miatta az országgyűlés tartama a mindenki által óhajtott időponton, június első hetén túl meg ne hosz­szabbittassék. A máskép való kitűzést úgy, hogy okve­tetlenül elvégzendőnek jelentessék ki, nem tar­tanám czélszerünek, mert a mint a ház hangulatát látom, meg vagyok róla győződve, hogy még augusztus hónapja is itt fogna találni bennünket, a mit pedig lehetetlennek kell kijelentenem. Még egy kérdésre kivánok nyilatkozni és ez az, hogy arra kérem a t. házat, hogy az osztályokhoz utasítást ne méltóztassék elhatá­rozni, mert az ilynemű törvényjavaslatnál az az eljárás, hogy a szakbizottság által megálla­pított szöveg 9 osztályban kilenczfelé tárgyal­tassék, nem volna gyakorlati. (Helyeslés) Zay Adolf: T. ház! Szorosan a szőnyegen forgó kérdéshez kivánok szólani és nem szán­dékozom abba a hibába esni, a melybe Molnár Aladár képviselőtársam nemes buzgóságában bele esett, azt hivén, hogy a mit óhajt, az már a háznak szabálya. A felfogásnak ilyen magas­latán nem állván, csak ahhoz a kérdéshez kivá­nok szólani, hogy e törvényjavaslat az osztá­lyokhoz utasittassék-e, vagy nem ? A ministereluök ur azt monda, hogy a tör­vényjavaslat a szakbizottságban tüzetesen meg lett vitatva. Kénytelen vagyok constatálni ezzel szem­ben, hogy a megvitatás igen szűk körben tör­tént. Nem a bizottság látkörét, hanem a bizott­sági tagok számát kivánom ezzel jelezni. Méltóztatnak tudai, hogy a közoktatási bi­zottság 15 tagból áll, a kik közül csak 8-an, 7-en, 6-an, vagy 5-en jelentek meg a tárgya­lásnál. Az pedig t. ház, lehetetlen, hogy egy 6, 7, vagy legfölebb 8 tagból álló bizottság által egy, a nemzetnek minden rétegét érintő javaslat kellőleg tárgyaltassék, mivel az ily tárgyalás mindig az egyoldalúság jellegét fogja viselni. T. ház! Szó volt ma arról is, hogy ez a törvényjavaslat az osztályokhoz utasittatik, akkor félni lehet attól, hogy csak az őszkor fog tár­gyaltatni. Én ebben bajt nem látok, ellenkezőleg éppen azoknak, kik azt akarják, hogy a köz­oktatási törvény által megnyugtassanak az érde­kelt felek, éppen azoknak kell követelniök, hogy a méltányosság és igazság alapján hozassék meg ezen törvény. Azt pedig merném állítani egész határozottsággal, ha ezen törvény így lélekszakadva, hogy ne mondjam lóhalálában keresztül haj tátik e házban, a mint azt a ter­vező képviselő urak óhajtják, akkor külsőleg törvény fog ugyan belőle válni, de a legitimitás, loyalitás jellegét nem igen fogja magán viselni. Tehát éppen azért, hogy megnyugtassanak az illetők, kiknek szerzett jogait ezen törvény sér­teni fogja, alkalmat kell adui, hogy magukat tájékozhassák; épp azért kívánatos, hogy a tör­vényjavaslat az osztályokhoz utasittassék, ott az egyes képviselők nyilatkozhatnak és az ér­dekelt felek is időt fognak nyerni, hogy tör­vényes óhajaiknak kifejezést adhassanak. A szakminister ur ezzel szemben azt mon­dotta, hogy ezen javaslat már régen van a nyil­vánosság előtt. Ennek azonban egész tisztelettel ellesi kell mondanom: azon javaslat, mely a házban tárgyaltatik, a közoktatási bizottság szö­vegezése, nem volt a közönség előtt s a minister ur nem fog ellentmondani, ha azt állítom, hogy a közoktatási, bizottság szerkezete kevésbé libe­rális, sőt reaetionáriusabb, mint maga a törvény­javaslat. E szerint már ezért is alkalmat kell nyúj­tani a közönségnek, hogy tájékoztassék. Elnök: T. ház! A házszabályok értel­mében, midőn az a kérdés felvettetik, hogy valamely javaslat az osztályokhoz utasittassék, vagy nem, két ellenkező nézetben lévő szó­uok felszólalása után, a ház egyszerű szava­zással dönt a kérdés fölött. Ennek következ­tében, miután két képviselő ur szólott az osz­tályokhoz utasítás kérdésében, azt hiszem, most már elérkezett az idő, hogy ezen kérdés felett egyszerű szavazással döntessék. Arra kérem tehát a t. házat, méltóztassék ezen kérdést eldönteni és azután az ülés végén méltóztassék a napirend iránt határozni, mint az tegnap ki volt jelentve. (Felkiáltások: Most!) Most erről beszélni és az ülés végén ismét szólani róla, talán kétszeres fáradtság volna. (Helyeslés.) A mi a napirendet illeti, nézetem szerint nemcsak az iránt kellene határozni, hogy a jövő ülésre mit vegyünk föl, de miután a pünkösdi szünetek is közelednek, a jövő hét teendőiről is kellene beszélni. — Ezen kérdés­felett, vagy az ülés végén, vagy ha méltóz­tatik ugy kívánni, mindjárt most kellene ta­nácskozni, de elkülönítve az osztályokhoz való utasítás iránt megejtendő szavazástól.

Next

/
Thumbnails
Contents