Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-257

132 257. országos ülés május 5. 1880. erre nézve, hogy iparunk fejlődhessék és a meny­nyiben versenyképes, ne legyen Ausztria iparától elnyomva: mindig arra utalunk, hogy nyissunk piaczot kelet felé. Ha Magyarország ipara a magyar piaczou fog megállhatni, ha lesz fogyasztó közönség, a mely a magyar ipart pártolja és ha lesz kormány, a mely a magyar ipar érdeké­ben megteszi mindazt, a mi a vám- és kereske­delmi szerződés alapján megtehető, akkor lehet hangsúlyozni azt, a mit az előadó ur hangsúlyo­zott. Az indítvány t. ház, melyet beterjeszteni szándékozom, nem vonatkozik a törvényjavaslat érdemére, hanem stylaris természetű, jóllehet némi politikai jelentősége is van annak, hogy az osztrák-magyar monarchia elnevezés mellett ma­radunk-e, vagy pedig azt az elnevezést használ­juk, a mely ellen a mi niinisterelnökünk, mint akkori képviselő és Ghyczy Kálmán a delegatió­ban oly erélyesen felszólalt. Sajátságos t. ház, hogy ily nemzetközi szerződésben, a hol a fran­czia szöveg csak két elnevezést használ, a magyar szövegben háromféle elnevezés fordul elő, a mennyiben a 11. és 20-ik czikkben osz­trák-magyar birodalom, a 12. czikkben és az árjegyzékkönyvben magyar-osztrák monarchia és a 11. czikk 3-dik bekezdésében Ausztria­Magyarország kifejezés fordul elő. Éu ugy tu­dom, hogy „az osztrák-magyar monarchia" ki­fejezés van a diplomatia és a törvényhozás által elfogadva. Igen sajnálom, hogy az ily termé­szetű nemzetközi szerződésnél az elnevezésekre, a melyek nem csupán stylaris, hanem eminenter politikai jelentőségűek, nagyobb figyelem nem fordittatik. Miután pedig ezen szerződésnek csak en bloc elfogadásáról, vagy pedig visszautasítha­tásáról lehet szó és módosításom több czikkre vonatkozik, azt hiszem megengedi a t. ház, hogy itt az általános tárgyalásnál terjeszszem be módo­sítványomat az iránt, hogy a 11. és 21. czikk­ben osztrák-magyar birodalom helyett, a magyar­osztrák monarchia tétessék, különben hozzájárulok Mocsáry képviselő ur határozati javaslatához. Gr, Szapáry Gyula pénzügyminister: Azon módosítványra nézve, a melyet Ráth Károly képviselő ur benyújtott, bátor vagyok meg­jegyezni, hogy miután ezen beczikkelyezendő internationális szerződést a szerződő felek alá­irtak, ezen változtatásokat tenni nem lehet, a nélkül, hogy új tárgyalások ne indíttassanak, a mi pedig jelenleg nem volna kívánatos. Magam is hozzájárulok ahhoz, hogy rendszeresen a magyar-osztrák monarchia kifejezés használtas­sák, azonban azt, hogy e miatt a szerződés módo­sittassék, nem tartom czélszerűnek s kérem a t. házat, hogy a szerződést ugy, a mint az elő van terjesztve, elfogadni méltóztassék. Az elhalasz­tást szintén nem tartanám helyesnek, mert a minta ministerelnök előterjesztéséből tudni méltóz­tatik, azon idő, mely alatt a törvényhozás még ülésezni fog, a t. ház hozzájárulásával meglehe­tős rövidre van szabva, ha tehát a legutolsó napokra hagyunk mindenféle törvényjavaslatot összehalmozni, azokat egymással összekapcsolni, az eredmény az lesz, hogy a legszükségesebb tárgyakat el nem végezhetnők s a kérdéseket el kellene odázni. Ezen szempontból kérem mindenekelőtt el­fogadni ezen most már megkötött nemzetközi szerződést, méltóztassék azt az ország törvényei közzé iktatni s egyszersmind tudomásul venni a kormány azon nyilatkozatát, melyet a budapest­zimonyi vasút kiépítésére vonatkozólag részint az indokolásban tett, részint most is megtenni haj­landó vagyok : s ez az t. ház, hogy a kormány igenis hajlandó és akarja is a budapest-zimo­nyi vasút kiépítésére vonatkozó törvényjavasla­tot még ezen ülésszak alatt beterjeszteni és akarja azt nemcsak saját jóakaratából, de azért, hogy az ezen szerződésben foglalt kötelezettség­nek eleget lehessen tenni s különösen az épí­tésre kikötött határidőt meg lehessen tartani, szükséges is minél előbb hozzá fogni az épít­kezéshez. Ahhoz pedig, hogy az építkezéshez hozzá lehessen fogni, szükséges, hogy a budapest­zimonyi vasútról szóló törvényjavaslat törvény erejére emelkedjék s ezen bár igen rövid, de még a jelen ülésszak alatt benyújtandó törvény­javaslat a t. ház által tárgyaltassék. A t. képviselő ur felemlítette, hogy a szerb vasúti összeköttetés főleg osztrák, lajthántuli érdek és csak másodsorban magyar érdek. Én mind az összeköttetést, mind a budapest-zimonyi vasút létesítését a monarchia mindkét fele érdeké­ben lévőnek tartom, de tartom azt Magyarország és különösen a főváros érdekében lévőnek is. És bátor vagyok kijelenteni, hogy igenis most ezen jog alapján, mely által biztosítva van a mi vasati összeköttetésünk a szerb vasutakkal s egyszersmind a két vasútnak a kikötött időben leendő kiépítésére nézve, a kormány ugy szándé­kozik előterjesztést tenni, hogy ezen összekötő vasútvonal a budapest-zimonyi legyen. Hogy ez iránt előterjesztés ma a t. ház előtt nincsen, ezt méltóztassék tulajdonítani annak, hogy ezen törvényjavaslat beterjesztésére szükséges azt fel­szerelni ugy, hogy annak kivihetősége is bizto­sítva legyen s éppen az ez iránt folytatott tár­gyalások okozzák azt, hogy ez még ma be­terjesztve nincsen, de méltóztassék tudomásul venni azon ismételt nyilatkozatomat, hogy a kor­mány szándéka szerint, az a legközelebbi időben be lesz terjesztve. Méltóztatott még említeni mindenféle té­nyezők közreműködését, melyek befolyással van­nak arra, hogy ezen vasút merre épiítessék; de bármilyenek legyenek azon tényezők, melyeket

Next

/
Thumbnails
Contents