Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.
Ülésnapok - 1878-257
126 257. országos üléi májas 5. 18S0. a fertőtlenítés nem alkalmazható; de eddigelé bizonyos ingadozás volt észlelhető a kereskedés terén: télen megállott, nyáron pedig folyt. — Miután a brassói állomásra be lehet hozni a predeali állomásról, a nélkül, hogy bármely emberlakta vidék érintetnék, itt igenis helyes lehtit a raktár felállítása, mely, hogy minél előbb felállíttassák, én leszek leginkább rajta. (Helyeslés). Elnök: Az 1. §. ellen módosítvány nem adatván be, az elfogadtatik, Antal Gyula jegyző (olvassa a 2. %-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik, olvassa a 3. §.í). • Zay Adolf: T. ház! Ezen szakasz az 1874: XX. t. ez. egyes §-ainak módosítását kívánja. Én ezt egy újabb ponttal kívánnám kibővittetni. T. ház! Én az általános vita alkalmával felhoztam azon nehézségeket, melyekkel a nyers gyapjúnak gyári földolgozása jár. Az 1874 : XX, t. ez, értelmében miként már mondottam, a nyers gyapjú, ha az országba hozatik, azonnal mosógyárba szállítandó. Ezen intézkedésnek értelme abban fekszik, hogy azon mosógyárban a fertőztelem'tés eszközöltessék. — De t. ház, ezen mosás egyrészről költség- és időveszteséggel jár, másrészről pedig a gyapjú veszít minőségéből. — Én tehát azt kívánnám, hogy akkor is engedtessék meg a nyers gyapjúnak az országba hozatala, ha nem mosóayárba, hanem olyan gyárba vitetik , mely a gyapjút egyúttal fel is dolgozza. Mert itt azonnal beadatik a nyers gyapjú a forró festékbe és ott abban az üstökben a szükséges fertőtlenítés épp azon eredménynyel és azon biztossággal történik, mint a mosógyárban, csakhogy a gyáros a saját műhelyeiben teszi ezt, a nélkül, hogy más embernek bért fizetne és más ember kényekedvére bízza a saját árúját, a czél pedig, t. i. a fertőtlenítés, tökéletesen eléretik és azon sokféle költekezés, zaklatás, időveszteség, melynek ki vannak téve a posztógyárosok, ha a gyapjút külön idegen mosodába kell adni, elecnék. Előre gyanítom, hogy a t. minister ur azon ellenvetést fogja tenni, hogy igaz, a czél, a fertőtlenítés eléretik ezen a módon is tökéletesen, de nem lehet az ellenőrzést a magánosok gyáraiban ugy gyakorolni, mint az az általános mosógyárban történik. De ha közelebbről nézzük ezen ellenvetést, meggyőződünk, hogy az nem •Eli. Az ilyen gyapjógyárnak száma igen csekély pl. Brassóban szó van 6—8 olyan gyárról s ezek tökéletesen el vannak zárva, körülfalazva ugy, hogy ha abba egyszer bevitetik a gyapjú, lehetetlen másutt, mint a nagy kapun azt ismét kivinni. Tehát tökéletesen el van zárva a gyapjú. Meg lehet tenni az ellenőrzést is oly módon, hogy oda egy pénzügyőr állíttatik, a kinek fizetése talán naponkint 2 frtot fog tenni, holott a mostani eljárásnál 20—30 frt napi költséget számítanak a mosás körüli veszteségre. Tehát az ellenőrzés nem volna nehéz, a czél eléretnék tökéletesen és a költségek túlságos szaporodása ez által mellőztetnék. Én nagyon ajánlom erre voiiaíkozó módosítványomat a t. ház és a t. minister ur figyelmébe. Módosítvány om pedig beillesztendő az 1874. t. czikk 6. §-ába, a hol az mondatik : „Kellőleg zsákolt, de mosatlan gyapjú, marhaés kecskeszőr csak akkor bocsájtható be, ha közvetlenül a gyári mosodába szállíttatik. u En indítványozom, hogy oda szúrassák be ezen szó „gyári mosodákba" után „vagy gyapjút, marhavagy kecskeszőrt feldolgozó gyárakba", ez után következnék az eredeti szöveg további rendelkezése: „és ez szabályrendeletileg megállapítandó módozatok között, veszély nélkül történhetik." A feldolgozó gyárba való bevitele és ottani feldolgozása a gyapjának tehát itt is közveszély nélkül, a kellő garautia, kellő óvintézkedések megtartása mellett történnék, a gyárosok pedig megkíméltetnének a jelenlegi túlköltekezés- és zaklatástól. Ajánlom módosítványomat elfogadásra. Elnök: Fel fog a módosítvány olvastatni. Antal Gyula jegyző (olvassa): Módosítvány. A 3. §. kezdetére tétessék az 1874. XX. t. ez. 6. §-nak ezen szavai után „gyári mosódák" szúrassák be „vagy gyapjú, marha- vagy kecskeszőrt feldolgozó gyárak." Baross Gábor előadó: T. ház! Általában véve figyelembe kell venui azt, hogy ezen törvényjavaslatnak nem czélja tálmenni azon kereten, melyet az eredeti törvény maga elé tűzött és mely keretben a törvényjavaslat betölti azt, hogy azon óvintézkedések, melyek a marhavész terjedése ellen lesznek életbe léptetendők, az 1874 : XX. t. ez. bizonyos §§-aihoz képest szigorúbbakká tétessenek. Hogy ezen törvényjavaslat mellett tehát bárminemű módosítás és az 1874-diki XX-ik t. ez. bárminemű megváltoztatása könynyen foganatba vehető legyen, azt hiszem, a t. képviselő ur sem fogja állíthatni. A mi már magát a beadott módosítványt illeti, arra vonatkozólag, t. képviselőház, engedje meg azt megjegyeznem, hogy az felesleges is; mert majdnem teljes mértékben azonos azon törvény intézkedésével, melyet a t. képviselő ur módosítani akar és másodszor el nem fogadható azért sem, mert oly garantia megszüntetését tartalmazza, mely garantiát ez irányban a 6. §• ellenére megszüntetni czélirányos nem volna. Méltóztassék meghallgatni ezen szakaszt:
