Képviselőházi napló, 1878. XIII. kötet • 1880. április 28–május 29.

Ülésnapok - 1878-252

252 arszágos ölés április 28. 1880. 7 A ki a birói életben forgott, a ki a birói élet körében ismeretes, az velem ebben egyetért, de egyetértenek a legnagyobb jogtudósok is. Már most az egyes biróra, a ki a vizsgálatot teljesíti, a ki a vizsgálat hosszú menete alatt, annak gyakran heves jelenetei között bizonyos ingerültséget vett fel magába azon vádlott ellen, a ki elfogult lehet saját vizsgálata eredményének megítélésében, arra az egyes biróra bizni azt, hogy azt a vádlottat egy évig terjedhető büntetéssel négyszemközti elmarasztalhassa: ez büntető igazságszolgáltatás? {Elénk tetszés balfelöl.) A t. igazságügyininistertől ezt volt jogosítva várni ez az ország? És a midőn ezen törvényjavaslatnak rettentő abracadabra §-ai köztt ily dolgok foglaltatnak, akkor én megvártam volna a t. előadó úrtól, hogy legalább indokolni megkisértse az ily dolgok helyességét; {Ugy van! a baloldalon) és hogy ezt indokolni meg sem kisértette, az kettőt bizonyít altérnative: vagy azt, hogy — a miként igen sokszor történt már néhány év óta, — hogy a legfontosabb kérdések, mintegy a közvélemény szemeinek bekötésével úgy átcsempésztettek és váltak törvénynyé, úgy szándékozott a t. előadó ur is e törvényjavaslatot elénk tenni, hogy mi ezt észre se vegyük. De ez gonosz feltevés és nem az én feltevésem, hanem a másik feltevés — és e mellett igenis állok — az, hogy a t. előadó ur ezt nem volt képes indokolni. {Ugy van! balfelöl.) Azt hozatott fel, az igazságügyi bizottságban is többször hangsúlyoztatott és talán itt az indokolásban is néhány szóval megérintetik, hogy ezen törvényjavaslat, voltakép az eddig fennálló gyakorlatot szentesíti. Hogy honnan ered, honnan nem, az nem kérdés, de elvégre is fennállott s azt most törvényerőre emeli és szentesíti. Én azt mondom, hogy ez az állítás nem igaz; ez a valódi tényállásnak nem felel meg; de még első sorban nem is azt keresem, igaz-e vagy nem, hanem azt keresem, ha igaz volna is, vájjon az eddigi gyakorlat, megint a t. minister ur humanitásához és jogi tudományához folyamodom : a mi büntető törvénykezésünk terén olyan-e, melyet érdemes, méltó és szabad törvényesíteni? Vájjon a eddigi gj^akorlat, amelyről rettentő nagy számban mutatják ki a statistikai adatok, hogy ártatlan emberek hány hónapig, gyakran évekig vizsgálati fogságot szenvednek, olyan-e, hogy megengedhető annak törvényerőre emelése. De nem is igaz, hogy az eddigi gyakorlatot fogja szentesíteni ezen törvényjavaslat. Az eddigi gyakorlat szerint igen kevés járásbíróságnál ment annyira az eddigi gyakorlat, hogy 3 hónapra terjedhető börtönbüntetés, vagy fogságot, vagy elzárást és pár 100 frtig terjedhető' bírságot róttak volna ki. Igen kevés egyes bíróságnál volt az gyakorlatban, az én tudomásom szerint. A legtöbb járásbíróságnál egy hónapon túlterjedhető börtönbüntetések, ha fennforogtak, már akkor az illető kir. ügyészek reelamálták ezen ügyeket a törvényszékek, a társas bíróságok számára. De ha felteszem, hogy 3 hónapnál tovább mentek, — pedig tovább nem mentek és nagyon kíváncsi leszek, hogy a t. előadó ur bebizonyítsa, hogy háromnál tovább mentek az egyes bíróságok rendszeresen, — hiszen most ezen törvényjavaslat értelmében, egy évig terjedhető büntetést szabhatnak ki az egyes bíróságok perrendtartás nélkül, a személyes szabadság előbiztosítékai nélkül, accusatorium eljárás nélkül, ügyvédi védelem nélkül, mert ez mind nincs szabályozva, négy szemközti suttyomban. {Felkiáltások a szélső balon: {Igaz! Ugy van!) Hát ez volt az eddigi gyakorlat? Bocsánatot kérek, az eddigi gyakorlat Magyarországon igy soha még eddig fenn nem állott. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Még a Schmerling-rendszer alatt sem, nem szólok a Bach-rendszerről, fenn nem állott 48 előtt és azóta sem állott fenn soha ezen gyakorlat. Ezer frtig terjedhető pénzbírságot szabhat ki e törvényjavaslat szerint négy szemközti az egyes bíróság, melyre nézve ismét figyelmébe ajánlom a t. háznak, hogy daczára annak, hogy a mi birói karunk aránylag nem rósz, minő egyes bíráink és minő bíráink vannak és az albirói teendőkkel időnként megbízott minő jegyzőink és aljegyzőink vannak, a kikre egy csirke életét sem lehetne bizni, {Igaz! Ugy van! a szélső' balfelöl) nem pedig egy egész társadalom személyes szabadságának kérdését, ily súlyos esetekben. {Igaz! Ugy van! a szélső balon.) A polgári perrendtartás szerint, ha ahhoz az egyes bíróhoz oda viszik a szerződést, az adóslevelet, mely 300 frtnál nagyobb összegről szól, pedig meg van az aláírás, világos contractus, mely contrahentibus legem ponit, a polgári perrendtartás meg nem engedi az egyes bírónak, hogy 300 írton felül ítélhessen; vájjon most a járásbíróság puszta tényekről, puszta bííntényi feltevésekből, ítélhessen egy évig terjedő fogságbüntetést? bocsánatot kérek, ha ez az eddigi gyakorlat, akkor sem azt nem tudom, hogy mit jelent ez a szó „eddigi", sem azt nem tudom, hogy mit jelent a „gyakorlat" szó. De ha tudnám is, nem fogom tudni ezentúl, hogy mit jelent az a szó „törvény". {Helyeslés. Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Ismétlem, nincs büntető eljárás, A személyes szabadságnak garantiáit, a személyes szabadságbiztosításának intézményeit, ma Magyarországon a corpus jurisnak igen sokak által úgy tartott elavult lapjain kivül, a melyeket azonban a