Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-242

242. orszásos ül<is április 15. 1SS0. S5 Továbbá azt hiszem, hogy szintén nagyon indokolt és szinte méltányos szempont az, melyet ezen javaslat kifejez, a mennyiben a városban való építkezéseknek bizonyos ideig adómentesség adatik. Ez nemcsak a szabályozási terv által van indokolva, a mennyiben némi kényszer által kényszeríttetnek a polgárok ugy építkezésekre, mint az építkezések megváltoztatására, de egy­szersmind általában azon pénzügyi és nemzet­gazdászati szempont, hogy mindenütt ott, a hol új adó-objectum teremtetik, ezen objeetumok léte­sítése ne nehezíttessék addig, a mig általában azon tőkeerő létre jő és azon építkezés végbe megy és a mig vissza nem térül legalább rész­ben azon áldozat, melyet annak létesítésében meghoz. Ezekkel a terhekkel, valamint ezen terhek­nek részben való fedezésével, a városnak épí­tése, továbbá az állam által közvetlenül elvállalt említett két munkának létesítésére, valamint a város régi adósságainak eonvertálására, továbbá a Tiszaszabályozás és az ármentesítő társulat­nak adandó kölcsön végett szükséges egy nagy hiteloperátió, melyet egyik törvényjavaslat negyven millió osztrák értékű forint beszerzésében fejez ki. Ez a hiteloperatió az egészet mintegy összefoglalja és mintegy kifejezi az államnak végleges működését e téren és én azt hiszem, hogy éppen ezen cumulatió a dolognak termé­szeténél, az operátió sikerénél fogva tökéletesen indokolt. Es itt nem tehetem, hogy egy pár szóval véleményt ne mondjak azon ellenindít­ványról, melyet Bakay képviselő ur e törvény­javaslatok ellenében együttesen adott be. Bakay képviselő ur t. i. először drágának és költségesnek tartja ezen kölcsönt, másodszor pedig Szegedre különösen terhesnek, sőt igaz­ságtalannak és veszélyesnek a tekintetben, hogy mint állítja, hogy magára a városra úgyszólván oktroy áltat ott ezen teher elfogadása. Es ennek következtében azt indítványozza, hogy mind a négy javaslat vettessék el s adassék utasításba a kormánynak, hogy offert tárgyalások utján iparkodjék új kölcsönre szert tenni, új terveze­teket állapítson meg s addig is a kisajátítások és tervezetek az állam terhére folytattassanak. Hát én azt hiszem, hogy ha egészen elfogulat­latlanul és tárgyilagosan birálja az ember ugy Szeged helyzetét, valamint általában Szeged polgárainak s a vízszabályozási társulatok hitel­képességét : nem fog Bakay képviselő úrral egyet érteni és pediglen nem azért, mert 6%-os kölcsön, melyben a törlesztési járadék is benne van, serami körülmények köztt sem mondható uzsorakölcsönnek, mint az ellenindítványban nevezi a képviselő ur és viszonylag, a mai viszonyok köztt Szeged városa és polgárainak hitelviszonyai szempontjából pedig éppen drágának sem mond­ható e kölcsön. Mert, ne méltóztassék a pénzpiaca pillanatnyi helyzetéből absolut Ítéletet mondani. Hogy pedig Szeged és a vízszabályozási társu­lat ok már most is 50, vagy 32, vagy csak 30 évre olcsóbb hypothekalis kölesönt kapná­nak, erre nézve nem csak kísérletek történtek eredménytelenül, de általában a létező tények ismerése mellett ezt nem is lehet állítani, mert az, hogy ma a kamatláb történetesen kisebb, ez áll egészen consolidált viszonyok köztt levő, vagy pedig ideiglenes hiteloperatiókra szükséges köl­csönöknél, vagy pedig váltóadósságoknál, de még most is csaknem ily drágák a hypothekalis köl­csönök, másfelől pedig valljuk meg igazán, oly kevéssé szervezett viszonyok köztt, minők most Szegeden és a vízszabályozási társulatoknál van­nak, ily operátióra, ugy hiszem, semmiféle combi­nátióból olcsóbb pénzt ez idő szerint nem lehetne szerezni, annyival kevésbbé, mert ha a pénz­piacz nagyon is változó esélyeit hosszá időre tekintetbe vesszük, azt határozottan túlzásnak tartom, a mit t. képviselőtársam mond, hogy uzsora kölcsönné válik az által, hogy a kölcsön 50 évre szól, mert egyfelől a törvényjavaslatok lehetővé teszik ugy Szeged polgárainak, mint a vízszabályozási társulatoknak, hogy a kölcsönt előbb is visszafizethessék, ha történetesen olcsóbb pénzhez jutnak, másfelől pedig a törlesztési idő hoszszusága nem változtatja a kölcsönt uzsorára, mert az tökéletesen mindegy mennyi idő alatt fizettetik vissza, a teher nagyságát ugyanis az évi törlesztések s a kamatok képezvén, ha e kamat, bárhogy számítva, a törlesztéssel 6% tesz, akkor csakugyan nem mondható, hogy a kölcsön uzsora-kölcsön. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Az pedig a legnagyobb túlzás, mit ellen­indítványában mond a képviselő ur, hogy e kölcsön lehetetlenné teszi a családi vagyonszerzést Szegeden. No már, hogy a 6%-os kölcsön Szegeden a vagyongyűjtést lehetetlenné teszi, ez oly borzasztó túlzás , hogy azzal tüzetesebben foglalkozni sem lehet. (Helyeslés jobbfelöl.) És ennek következtében még csak egyre vagyok bátor reflectálni az ellenindítvány tekintetében és ez az, hogy szabálytalanságnak, erőszaknak mondja Szeged városára nézve ezen terhek elfogadását. Megvallom, hogy erről absolute nincsen tudomásom. Hogy ha Szeged polgárai­nak e tekintetben panasza volna, az illetékes fórum utján régen megtették volna a kellő intéz­kedéseket; mert magának a városnak egészen rendszeres közgyűlése elfogadta a kormány ter­vezetét. Ha tehát ott szabálytalanságok és erő­szakosságok fordultak elő, de tiltakozások a rendes fórum utján, t. i. a belügyministeriumnál nem történtek, akkor megvallom, állítani lehet s talán észlelt is ilyesmit a képviselő ur, mert

Next

/
Thumbnails
Contents