Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-241

241. országos ülés április 14. 1880. §rf nyeiröl, hátrányairól beszélni, de engedjék meg, hogy ne hallgassam el mindnyájunk, sőt mondhatom, az Önök érdekében azt, hogy ha egyszer a többség határozata, minden szó magyarázat, mentség nélkül, egy hosszú éven át minden tekintetben ignoráltatik, ez valóban alkalmas parlamentarismusunkat komédiává lealjasítani. Azon t. képviselő urak,, a kik jelen felszólalásomat, de más alkalommal tartott, nagyon is gyenge felszólalásomat figyelemmel kisérni méltóztattak, tudják, hogy én nem tartozom azok közé, kik a szabadságot mindenkor és mindenhová akarják alkalmazni: ellenkezőleg, sok tekintetben erős kezet akarok a mi mindenféle állami bajaink irányában. Az is téves lenne, ha azt hinnők, hogy a lelkiismereti szabadság kimondása veszélyeztetné a régibb egyházak tekintélyét, vagy azokat megdöntené. Ez ellen biztosítja ezen régi egyházakat számos, rendelkezésökre álló eszközeik, biztosítja őket a közöny, mely a vallási dolgokban is uralkodik, xíltalában megdöntését a régi tekintélyes egyházaknak nézetem szerint, ismét csakis az üres doctrinarismus követelheti. Mindazonáltal annak daczára, hogy én magam kénytelen vagyok elismerni, hogy igen sokan nem fogják igénybe venni ezen lelkiismereti szabadságot, mindazáltal t. ház, mindezek daczára van a szabadságnak egy legszebb gyöngye, melyet nem szabad ignorálni még oly államban sem, melyben erősebb kezek uralkodóak, mint az a kar, melytől majoritásunk függ, még kevésbbe oly államban, mely magát szabad államnak nevezi. Ezzel bátor voltam a ministerelnök ur által mondottakra röviden reflectálni. Minálunk megfordított viszony uralkodik tehát, beszélünk szabadságról, nem merjük a mnnicipalismust reformálni állítólagosán a szabadság nevében. Szabadságot adunk azon bizonyos rendnek, mely más országokban száműzetik. Ezen rendnek tagjai, kik Európa államaiból kitiltatnak, nálunk találnak menhelyet. Nem akarok támadást intézni maga ezen rend ellen, sőt elismerem azt is, hogy bizonyos körülmények köztt igen fontos dolog lehetne ezen hatalmas rendet államiságunk üdvös faktorává tenni, de a mit nem szabad tennünk, ez az, hogy fennálló törvényeinket nem merjük alkalmazni, hogy azokat kikerüljük, ignoráljuk, a mi már magában mutatja, hogy más faktorok erőssebbek, mint az állam és kormánya és annak törvényei. Tehát ismételve mondom, szabadságot adunk mindenkinek, de nem merjük valósítani a szabadság legszebb gyöngét: a szellemi szabadságot. Mi, kik országunkat a vallásszabadság és vallási türelem classicus földjének szeretjük nevezni, mi most habozunk, hátramaradunk, hátramaradunk az általunk annyiszor gyámoltalannak és elfogultnak hirdetett német sógor mellett. Én tehát, t. ház, azon feltétel alatt, hogy a lelkiismereti szabadság nem vezet azon consequentiákra, melyeket jelezni bátor voltam s hogy Irányi t. képviselőtársam indítványa oly formulázást nyer, hogy ezen veszélyek előállaui nem fognak, az ő indítványát pártolom s azt elfogadásra ajánlani bátor vagyok. (Helyeslések.) Csanády Sándor: T. képviselőház! Nem vettem volna ez alkalommal igénybe a képviselőház t. tagjainak türelmét, ha Tisza Kálmán ministerelüök ur pár nappal e?;előtt e képviselőházban Irányi Dániel t. képviselőtársamnak mondott nyilatkozatán meg nem botránkozott volna, mely szerint a jelenlegi minister urak nem szokták megtartani a nemzet színe előtt tett ígéreteiket, mely szerint ezekkel ellentétes irányban működnek. Meggyőződésem szerint tisztelt ház, a képviselőháznak minden tagja illetékesebben biráskodhatik a ministerek tettei fölött, e képviselőháznak minden tagja illetékesebben határozhat a fölött: vájjon meg szokták-e tartani a minister urak ígéreteiket vagy sem, mint éppen ő. He nemcsak a nemzet színe előtt tett Ígéreteit szegte meg Tisza Kálmán, hanem megszegte politikai programmját is, mely programm alapján választatott meg országgyűlési képviselővé, mely programm, meggyőződésem szerint, ha azt a megválasztás ténye követi, két oldalú szerződéssé válik a megválasztott képviselő és a választók között: következőleg, a mely programmot megváltoztatni egyoldalulag nincs jogában egyetlenegy megválasztott képviselőnek sem, a nélkül, hogy politikai hitehagyottsági bűnt ne kövessen el. Igaz t., ház, miszerint Tisza Kálmán ministerelnökön tökéletes elégtételt vettek Debreczen város hazafias érzelmű polgárai, volt választói akkor, mikor a kálvinista Kóma polgárai, hitehagyottságáért száműzte köréből a kálvinista jezsuitát. (Derültség. Felkiáltások jobbfelöl. Rendre!) Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy méltóztassék objektíve a tárgyhoz szólani. (Helyeslés jobbfelöl.) Csanády Sándor : Nem tartotta meg Tisza Kálmán ministerelnök a nemzet színe előtt tett ígéretét s éppen ugy, mint magán ember, megszegte azokat, mint ministerelnök is. Ugyanis t. ház, köztudomású dolog, miszerint mielőtt Tisza Kálmán ur politikai hitelveinek árán becsempészte volna magát a ministeri székekbe, (Derültség) e képviselőházban és az ország különböző vidékein választói előtt, folytonosan Magyarország jogtalanul elkobzott önállóságának, függetlenségének visszaszerzése érdekében szólott; köztudomású dolog, miszerint az 1865—7. évi országgyűlésen velünk, a 48-as párt tagjaival kezet fogva működött az 1848. alkotmány hely9*