Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.

Ülésnapok - 1878-240

240. országos Ülés április 13. 1880. m állításában, mely bizottság hivatva volna addig js, __ tehát csak ideiglenesen — mig az alapok és alapítványok kérdése törvény által el fog döntetni, a kezelésre befolyást gyakorolni, tehát nem a ministert, hanem csak a kezelést ellen­őrizni : alkotmány-ellenes eljárást lát. Én ebben részemről nem vagyok képes az alkotmányosság­nak legkisebb megsértését is látni. Mi akar lenni ezen bizotság? Semmi egyéb, mint oly közeg, mely a ministernek tanácsot fog adni arra nézve, hogy az alapok és alapítványok törzsvagyona meg ne sértessék, hogy a vagyon okszerűen ke­zeltessék. Ekként e bizottság a minister mellett con­sultativ közeget fog képezni; mely döntő hatá­rozathozatal jogával nem bir. De mivel a t. képviselő ur határozati javas­latot adott be, melyben reflectál ezen commissióra, nem lesz felesleges, ha még néhány perezre igénybe veszem a t. ház türelmét (Halljuk! Halljuk!) és előadom ezen bizottság genesisét. Méltóztatnak tudni, hogy az alapok és alapít­ványok jelenlegi kezelési rendszerét nem én állí­tottam fel. Én átvettem azt hivatalbeli elődömtől, folytattam és minden alkalommal kijelentettem, hogy a felelősség elől nem térek ki. De midőn némely képviselő urak felszólalása éppen az alapok és alapítványok állítólagos rósz kezelésére nézve és a hátrányos bérbeadások iránt itt nagy port vert fel és midőn kívántatott, hogy az alapok és alapítványok minél előbb a budgetbe fölvé­tessenek, bátorkodtam ő Felségéhez ismeretes előterjesztésemet intézni. De ismétlem, mielőtt ezt tettem, bejelentettem a dolgot a háznak és egy hang sem emelkedett, mely roszalta volna szándékomat és mely figyelmeztetett volna arra, hogy alkotmányellenesen járok el. Molnár Aladár (közbeszól): Én felszó­laltam ! Trefort Ágoston, vallás- és közoktatás­ügyi minister: Akkor nem.méltóztatott felszó­lalni. Mint mondom, felhatalmazást kértem ő Fel­ségétől a bizottság összeállítására azon ezélból, hogy ezen bizottság betekintsen az alapok és alapítványok kezelésébe s azután terjeszszen ő Felsége elé jelentést. Ez megtörténvén, miután ő Felségétől reá a felhatalmazást megnyertem, a bizottság jelentését kinyomattam és szétosztattam s lesz szerencsém nemsokára egy másik füzetet is közölni a t. házzal, mely füzet részletes ada­tokat, kimutatásokat, szerződéseket fog tartal­mazni. Köztudomásra hozom mindezt, daczára annak, hogy ezen bizottság oly éles kritikát irt működésemről; én természetesen megírtam reá az antikritikát. A mi a kezelési rendszert illeti, ismétlem, a mit sokszor mondtam, hogy én az alapok és alapítványok kezelésének mai rend­szerét nem kívánom fenntartani, sőt tarthatatlan­nak vélem s óhajtom, hogy ezen kérdés végle­gesen megoldassák. De ezen megoldást csak egy új törvény alkotása által lehet eszközölni, nem pedig egyoldalulag a ház határozata, vagy a kormány intézkedése által. 1715., 1723. és 1799-ben alkottattak törvények ezen alapok és alapítványokról, még pedig mindig ezen alapok biztonsága érdekében. Óhajtom, hogy mi egy hasonló törvényt alkossunk és épp ezen alapok s alapítványok jövőjét biztosítsuk. Hogy mi legyen e törvénynek tartalma, ebbe most nem akarok beleereszkedni. Ez minden­esetre igen kényes dolog és nagy megfontolást követel, mert ez oly törvény, melyet rögtönözni absoiuíe nem lehet s nem szabad; mert rög­tönzés által talán hibás útra vinnők a dolgot és ez keserű következményeket szülhetne. De azért ne méltóztassék azt gondolni, midőn az ügynek kényes voltát említem, hogy én azt elodázni kívánom. Méltóztassék nekem elhinni, hogy nem gondolom, hogy lenne e házban valaki, a- ki inkább óhajtaná e kérdés végleges megoldását mint én. Én már belefáradtam az alapok és ala­pítványok kezelésének mostani rendszerébe s óhajtom, hogy a dolog törvény által tisztába hozassák. De épp, mivel a legjobb akarat mellett sem lehet e törvényt rögtönözni s én a kezelés ellenőrzésének egy nemét addig is óhajtom: fel­kértem ő Felségét, hogy a 9-es bizottság javas­latát elfogadni méltóztassék és méltóztassék meg­engedni a 15 tagú bizottság megalakítását, a mely az 1848: III. törvényczikkre állapított ministeri felelősségnek fenntartása mellett, a törzs­vagyon fenntartására őrködjék és a ministernek tanácsadóul szolgáljon ez alapok kezelésére nézve. Én ezen tervezett bizottságnak — mely még nem létezik — szervezetét szintén közölni fogom a képviselő urakkal, de addig is méltóztatik talán megengedni — mert ez némi érdekkel bir — hogy ezen szervezet alapvonásairól egy pár dol­got közöljek, még pedig, hogy ne mondjak va­lamit, a mi máskép áll, méltóztassék megengedni, hogy ezt felolvassam. (Halljuk ! Olvas.) E vég­ből a bizottság hatáskörét körülvonaiozó sza­bályzatban kimondtuk, hogy „a nevezett alapok évi költségelőirányzatai, mielőtt a legfelsőbb jóvá­hagyás alá terjesztetnének, ezen bizottságban meg­vitattassanak és az ezen alapok vagyonságairól készített évi zárszámadások a bizottságnak át­vizsgálás végett kiadassanak — s annak a költ­ségvetésekre és zárszámadásokra tett észrevételei is mindig ő Felsége elé terjesztessenek" ; önként értetvén, hogy a bizottság az alapok tulajdonát képező jószágok gazdasági és erdészeti költség­előirányzatait és számadásait is tárgyalás alá veheti. Továbbá rendeltetik, hogy „valahányszor oly ügyekről van szó, melyek a nevezettalapok

Next

/
Thumbnails
Contents