Képviselőházi napló, 1878. XII. kötet • 1880. április 12–április 26.
Ülésnapok - 1878-239
u 239. omágos ülés áprili* 12. 188Ö. annyi századok alatt, annyi viszontagságok köztt is híven megőrizték, a nemzeti részvét, a testvéri szeretet méltán fordulna azzal, hogy eulturális czéljaikat némi évi országos segélyben részesítené. (Ugy van!) Valóban nincs más, kisegítsen rajtuk, ők egyetlen véreink és valódi testvéreink. Azért hiszem, hogy a vallás- és közoktatási rninister ur hazafias érzelme találni fog alapot vagy forrást, a honnan ezen testvéries szeretet kegyeletes adományai kikerülnek és bölcsen fel fogja ismerni a módot és utat, mely szerint azok valódi rendeltetésük helyére eljussanak. Végre még csak egyet, t. ház, hogy a hitoktatásnak az államban a társadalom, a családi és igy az ország bármily jellegű iskolájában kellő fontosságot kell tulajdonítani, azt mindnyájan tudjuk, kik a vallásnak az emberi szív és lélek nemesítésére, nevelésére és az erkölcsök javítására szükségét ismerjük. (Helyeslés.) Ennek beigazolására nem is kell hivatkoznom a legrégibb, ugy mint a legújabb számtalan legtekintélyesebb statusférfiak meggyőző és határozott nyilatkozataikra, mert hiszen saját és más országok tapasztalataiból is eléggé okulhatunk, midőn a társadalom majd minden rétegében észlelhető eorruptióról és erkölcsi sülyedésről panaszkodunk, de okát ennek alaposan alig kutatjuk, az óvszert pedig annál kevésbbé, vagy csak felületesen alkalmazzuk. (Helyeslés.) Pedig, ki hazája ifjúságának jövőjét, nemzetének jól felfogott érdekét szivén viseli, kinek nem elve: „Ubi bene, ibi patria", kell hogy komolyan gondolkozzék oly dologról, a mely az erkölcsi lazulást, köztapasztalás szerint nevezetes mértékben és jelentékeny módon előmozdítja, ilyen többek köztt főkép a valláserkölcsi nevelés elhanyagolása, vagy teljes mellőzése. (Élénk helyeslés.) T. ház! Midőn ekként rövid észrevételeimet előadtam, nem volt törekvésem valamely elvont nevelészeti eszme, vagy elmélettel foglalkozni, hanem igenis az életből merített és hazánk tanügyi viszonyaiban feltalálható tények és tapasztalatokból folyó észrevételeimet voltam bátor a t. háznak előadni és a rninister ur figyelmébe ajánlva, azzal zárom beszédemet, hogy reá mutassak a nemzet legszentebb érdekére, mely e téren az egyetértő és összetartó jóakaratú törekvésben központosul, mely nélkül a legnagyobb anyagi áldozatok is gyümölcstelenek maradnának. Az érdekek és erők egyesítése, az összetartó egyetértés közoktatásunknak sajátságos viszonyai köztt, egyetlen biztos és megbecsülhetlen értékű erkölcsi alapja. Pénzen meg nem vehetjük azt, mit e téren az összetartó és egyetértő közreműködés előidézni, létesíteni és biztosítani képes. (Igaz! Ugy van! Helyeslés.) A tennivaló még nagyon sok. Az iskolatörvény egyik legfontosabb pontja az iskolajárás kötelezettségéről szóló, még nagy részben most sincs végrehajtva és nem is lesz addig, mig minden hivatott közeg, állami vagy hitfelekezeti, az elsőtől az utolsó polgárig, közre nem működik és mig el nem hárittatnak az akadályok, melyek e téren is az egyetértést gátolják. (Ugy van! jobbról.) Csakis igy és ekkor fog ezen különben minden pártkérdésen felül álló közös nagy nemzeti szent ^ügy valódi fejlődésnek és virágzásnak indulni. (Élénk helyeslés jobbról.) Ezek után a költségvetést általánosságban elfogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök: A holnapi ülés napirendjére első tárgyul a ház elnökének megválasztása tűzetik ki és mert a szőnyegen lévő tárgyhoz még többen vannak feljegyezve, azután az e feletti tanácskozás fog folytattatni. (Helyeslés.) Egyéb tárgy nem lévén, az ülést bezárom; a legközelebbi ülés holnap 10 órakor fog megtartatni. (Áz ülés végződik d. u. 3 órakor.)
